Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (A hidat két oldalról kell építeni 5.o.) Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök, a püspöki konferencia cigánypasztorációs bizottságának elnöke nyilatkozik, aki elmondta: kellene egy olyan nap az évben, amikor a magyarság és a cigányság sorsközösségének szép pillanatairól emlékeznénk meg. A püspök a magyarság két legsúlyosabb társadalmi problémájának a demográfiai viszonyainkat és a cigányság helyzetét tartja. Székely János előző könyve a cigány népismereti kézikönyv, a most készülőnek pedig a keresztény hit a témája, „egyfajta hittankönyv, amelyben minden hittitkot úgy szeretnék bemutatni, hogy kötöm a cigány kultúrához, népszokásokhoz, köszöntőkhöz, cigány költőknek a verseihez, az illusztrációkat is cigány festők műveiből válogatom… A könyv második részében pedig imádságok, illetőleg a liturgiában is használható szövegek lesznek beás, kárpáti cigány és főleg lovári nyelven. Erre azért is nagy szükség van, mert a papok és a szerzetesnővérek, akik a cigánysággal foglalkoznak, kérik az ilyen éneklésre is alkalmas anyagokat.” A püspök megemlített néhány olyan papot és szerzetest, akik évtizedek óta „hősiesen” végzik a cigánypasztorációt. „Lankó József atya több mint harminc éve szolgál a baranyai Alsószentmártonban, amely az első olyan települése az országnak, amely színcigány. Ő ennek a falunak a mindenese. Az embereknek mindenfajta gondban segít. Ugyanilyen nagyszerű munkát végez Somos László atya Kaposfőn és a környékbeli pusztákon. Szintén gyönyörű a ferences kisnővérek szolgálata az Ózd melletti Arlón, vagy Teréz anya nővéreinek munkája Miskolcon. Az arlói nővérek munkájának a gyümölcse egy nagyszerű papi hivatás is, egy nagyon tehetséges cigány fiatalember. Kispap volt Pesten és aztán Rómában is tanult: Koós Ede, ő most az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs referense.” Székely János saját tapasztalatai alapján állítja, hogy a cigány embernek „jó szíve van, illetve nagyon érzelmes és nyitott. Könnyű megérinteni a hittel és az emberi jóindulattal.” Ha pedig megvizsgáljuk, hogy az utóbbi ötven-száz évben hogyan alakult Magyarországon a cigányság helyzete, „gyönyörű eredményeket fedezhetünk fel. Európai szinten nagyon sok területen élen járunk. Például az oktatásban. Az érettségiig, illetve a felsőoktatásba eljutó cigányok arányát tekintve Magyarország az első vagy a második Európában… Sajnos az eredményeink közhírré tétele nem az erősségünk, és bizony vannak olyanok, akik a negatív képet tudatosan nagyítják külföldön. A valóság hála Istennek sokkal jobb, mint gondoljuk. Van egy jelentős, több ezer fős cigány értelmiségi réteg, akik tenni is akarnak a népünkért. Ez hatalmas erőforrás, amire az országnak és az egyháznak is építenie kell.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Tarlós István… 4.o.) hajléktalanokkal foglalkozó összeállítása megállapítja: megoldást nem, csupán lehetőséget adhat a hajléktalanügy rendezésére az alaptörvény módosításáról szóló fideszes javaslat, amely szerint törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja a hajléktalanok közterületen való életvitelszerű tartózkodását. Tarlós István főpolgármester közölte: Budapest vezetése anarchia helyett emberséges rendet alakítana ki. Az ellenzék mindenkinek lakhatást biztosítana. A szakma pedig mindenkivel együtt keresné a választ a problémára. Vecsei Miklós, a két éve indított fővárosi hajléktalanprogram egyik szakmai irányítója, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke attól tart, hogy az alaptörvényi előírások nem oldják meg ezt az alapvető társadalmi problémát. Elmondta: „Súlyos gondok vannak országszerte, az lenne a hasznos, ha meg tudnánk beszélni a teendőket. Tény, hogy vidékről sokan jönnek a fővárosba, a hajléktalanok között egyre több a cigány származású. A helyzetet nem oldják meg a kordonok, viszont még rosszabbá teszik azok, akik önkényes fellépéseikkel, házfoglalásaikkal hívják fel magukra a figyelmet. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy minden fedél nélküli embernek egyéni sorsa van.” A máltaiak alelnöke szerint az elmúlt két évben jelentős eredményeket értek el Budapesten, de a hajléktalankérdésre együttesen kell szociális, egészségügyi és akár rendészeti válaszokat adni.

Magyar Kurír

(bd)