Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa lemondásáról

A Népszabadság (1.,4.o.) Megdöbbentette az egész világot XVI. Benedek váratlan lemondása, a Népszava (1.,12.o.) Váratlanul lemondott XVI. Benedek pápa, a Magyar Hírlap (1.,6.o.) Lemondott XVI. Benedek, a Magyar Nemzet (1.,5.o.) Lemond XVI. Benedek pápa címekkel számolnak be arról, hogy bejelentette lemondását az élete 86. évében járó XVI. Benedek pápa. Valamennyi lap kiemeli, hogy a Szentatya döntése meglepte a világot.

A Népszabadság az MTI összefoglalóját vizsgálva rámutat: „bár sokan konzervatív fordulatot vártak, a 2005-ben megválasztott pápa inkább fontolva haladó, reformer egyházvezetőnek bizonyult. Tisztában volt vele, hogy a katolikus egyháznak meg kell birkóznia a szekularizálódó világ kihívásaival, de úgy kell megreformálnia magát, hogy megőrizze identitását, évszázados hagyományait és értékeit. XVI. Benedek elődjéhez hasonlóan elutasította az abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát, ellenezte az egynemű párok együttélésének törvényesítését, a nők pappá szentelését és a cölibátus eltörlését. Az utóbbi években a pápa és egyháza számára is súlyos teher az egyházi személyek által elkövetett szexuális visszaélések napvilágra kerülése; ezekért a katolikus egyházfő több alkalommal is megkövette az áldozatokat.” A Népszabadság szerint a fogadóirodák a pápaságra alkalmas főpásztorok közül három nevet emelnek ki: a nigériai Francis Arinzét, a ghánai Peter Turksont és a francia kanadai Marc Ouellet-t. Erdő Péter magyar katolikus egyházfő, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke is szerepel a listán, de a lap szerint nem a fő esélyesek között. Vatikán-szakértők ugyanakkor olasz bíborosokat is valószínűsítenek, köztük a szellemi kvalitásaival kitűnő Angelo Scolát, Milánó érsekét. Nyilatkozik a Népszabadságnak Máté-Tóth András katolikus teológus, valláskutató, aki emlékeztetett rá: Joseph Ratzinger több évtizeden keresztül II. János Pállal közösen irányította az egyházat. A korabeli egybehangzó kommentárok szerint személye kiválasztásában II. János Pál „gyors pótolhatatlansága” játszotta a döntő szerepet. XVI. Benedek mindvégig elődje árnyékában dolgozott, amit nem tagadott és nem is szégyellt. Máté-Tóth András szerint a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy a katolikus egyház életében nem XVI. Benedek, hanem az utána következő pápa hozhat jelentős fordulatot. A professzor az egyházban kialakult viszonyok alapján reális lehetőségként számol azzal, hogy az új pápa Latin-Amerikából vagy Afrikából érkezik. „Egyre nehezebb megindokolni, hogy miért európai legyen a pápa. Ha valóban így lesz, és Szent Péter óta először nem európai foglalja el a pápai széket, akkor ez kedvezően befolyásolhatja a keresztény egyházak közötti párbeszédet, amely némileg megrekedt az elmúlt években” – mondta a valláskutató. Szerinte újra napirendre kerülhet a cölibátus, a papi nőtlenség eltörlésének vagy például nős férfiak pappá szentelésének ügye. Ám valószínűleg az sem vezet liberális nyitáshoz, ha az egyház enged ezekben a kérdésekben: az esetleges változások a katolicizmus és a klerikalizmus még karakteresebb képviseletével járnak majd.

A Népszava hírportálunkra hivatkozva közöl részleteket a Szentatya lemondó nyilatkozatából, amit történelmi beszédnek nevez. A lap szerint XVI. Benedek lemondásában szerepet játszhatott a tavalyi Vatileaks-botrány, amely sokkolta az egyházfőt, hiszen a kuriális főpapok csatározására mutatott rá. Nem számított arra sem, hogy pápasága alatt derül fény a világ egy sor egyházmegyéjében a papok szexuális visszaéléseire. Több plébánia került csőd körüli helyzetbe a kifizetett kártérítések miatt. A lemondás oka lehetett továbbá, hogy az utóbbi időben megromlott a pápa egészségi állapota. A Népszava megállapítja: „XVI. Benedek teljesen más típusú személyiség, mint elődje, II. János Pál pápa volt, aki egyébként még akkor sem mondott le, amikor egészségi állapota már teljesen alkalmatlanná tette arra, hogy ellássa feladatát, hiszen súlyos Parkinson-kórja miatt nem tudott mozogni, beszélni. Joseph Ratzinger tudós alkat, aki legszebb éveit Regensburgban töltötte, katolikus dogmatikát tanított. Ratzinger kevés időt töltött el a hívek között, alig szolgált plébánián. Félénk, visszahúzódó személyiség, aki még pápaként is csak a tudománynak élt. Rendkívül művelt, anyanyelvén, a németen és az olaszon, valamint a latinon kívül folyékonyan beszél spanyolul, angolul, sőt ógörögül és héberül is.” A Népszava a Népszabadság által említett főpapokon kívül Oscar Rodriguez Maradiaga hondurasi érseket is azok között említi, aki esélyes lehet a pápai trónra. Idézi a lap Hans Küng svájci teológust, aki szerint nehéz lesz a konzervatív bíborosoknak olyan személyt találniuk, aki „kivezeti az egyházat a jelenlegi válságból.”

A Magyar Hírlap beszámolója szerint világszerte meglepve és szomorúsággal fogadták XVI. Benedek pápa lemondását, a visszhangokba csak itt-ott keveredtek kritikus vélemények, köztük a fent említett Hans Küngé. „A hívők mindenesetre letaglózva fogadták a hírt: a párizsi Notre-Dame-nál a látogatók könnyekben törtek ki, a vatikáni Szent Péter téren pedig a döbbenet lett úrrá – írja az MH, megemlítve, hogy Oscar Sanchez Barba mexikói prelátus – aki személyesen is jelen volt, amikor a pápa közölte döntését a bíborosokkal a hétfői konzisztóriumon – így írta le a brit The Guardiannek a bejelentés utáni pillanatokat: „A bíborosok csak nézték egymást. Azután a pápa felállt, áldást osztott és elment. Ilyen egyszerű volt; a legegyszerűbb dolog, amit el lehet képzelni. És mégis rendkívüli. Senki nem számított erre. Azután mindannyian csendben távoztunk. Teljes csend volt… és szomorúság.”

A Magyar Nemzet idézi a SkyTg24 olasz hírtelevízió tudósítóját, aki úgy értesült, hogy XVI. Benedek pápa a bíborosok előtt titokban tartotta döntését, amelyet egyedül titkárával, Georg Gansweinnel és Tarcisio Bertone bíborossal, szentszéki államtitkárral osztott meg. A Magyar Nemzet is latolgatja, hogy ki lehet az új pápa, s a fent említetteken kívül megemlíti többek között Gianfranco Ravasi, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke és Christoph Schönborg bécsi érsek nevét is. A lapnak ketten is nyilatkoznak. Német László nagybecskereki megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) korábbi titkára elmondta: „Miközben az élet legkülönbözőbb területein azt tapasztaljuk, hogy mindenki utolsó leheletéig ragaszkodik a hatalomhoz, van egy ember, aki képes méltósággal visszavonulni, amikor úgy érzi, hogy fizikai adottságai egyre nagyobb korlátot jelentenek számára péteri szolgálatában.” Német László felidézte, hogy tavaly ősszel a püspöki szinóduson XVI. Benedek „Egy rövid bibliai idézetből kiindulva, jegyzetek nélkül, közel egyórás beszédet mondott, amelynek minden mondata olyan szép és bölcs volt, hogy szinte azonnal ki lehetett volna nyomtatni.” A püspök szerint azonban az is látszott, hogy a pápa nagyon fáradékony, és hogy egyre nehezebben mozog. Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője felidézte: „A múlt héten ott álltam két-három méterre a Szentatyától, s láttam, hogy valóban gyenge. Ez még a tévéfelvételeken is látszik.” Kovács szerint a lemondásról szóló döntés nagyon személyes elhatározás volt, legfeljebb néhány ember tudhatott róla, s a Vatikán folyosóin sem foglalkoztak vele az ott lakók. A pápai káplán emlékeztet rá, hogy XVI. Benedek pápa már többször említette a lemondás lehetőségét bizonyos interjúkban vagy beszédei során. „Talán úgy érezte, hogy az egyháznak a felgyorsult világban már nem megfelelő vezetője, így, gyengén, A pápa azonban szellemileg továbbra is tökéletesen friss.” A Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője szerint nem lesz semmiféle különbség a mostani pápaválasztás és a korábbiak között, pontosan ugyanaz az eljárás, mintha az egyházfő meghalt volna. Elképzelhető, hogy már a húsvéti ünnepekre új pápa fogja elfoglalni Szent Péter székét, feltéve, hogy a bíborosok meg tudnak egyezni egy jelöltben. „Természetesen azonnal elindul ilyenkor az esélylatolgatás, de kívülállóként nem tudjuk, milyen csoportosulások alakulnak ki a bíboros atyák körében” – mondta a pápai káplán.

Magyar Kurír