Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa lemondásáról

A Népszabadság (8.o.) XVI. Benedeknek elege lett az intrikákból című összeállítása idézi Andreas Englisch-t, Joseph Ratzinger életrajzíróját, aki szerint nem az egészségügyi állapota áll a lemondása hátterében, sokkal inkább az, hogy XVI. Benedek belefáradt a bíborosokkal való küzdelembe. A több mint egy évtizede Rómában élő német újságíró szerint – akinek könyve magyarul Isten nyomai címmel jelent meg – bizonyára szerepet játszott a döntésben, hogy 85 évesen már senki sem bírja a heti hétnapos terhelést, de sokkal többet nyomott a latban, hogy Ratzinger soha nem érezte jól magát katolikus egyházfőként. Amikor pápává választották, azt egy kivégzéshez hasonlította, jelezve, hogy ez számára olyan, mintha véget érne az élete, és hogy egyetlen porcikája sem kívánta ezt a pozíciót. Englisch úgy véli: a lemondásra nem magyarázat az sem, hogy a pápának szívműtétje volt. Köztudott, hogy Ratzingernek egy évtizede pacemakere van, ebben kellett nemrég elemet cserélni, ami rutineljárásnak számít. A pápa mostanra elégelte meg, hogy számos kérdésben súlyos harcokat folytat a nála sok tekintetben liberálisabb bíborosokkal, elsősorban a válás utáni egyházi újraházasodások engedélyezésére próbálták rávenni XVI. Benedeket, aki ennek körömszakadtéig ellenállt. Közben leveleiben arról panaszkodott, hogy a bíborosok állandóan ellene vannak, és nem értette, hogy miért nem kedvelik jobban – mondta a német újságíró, aki szerint Joseph Ratzinger csalódást okozott. Egy német pápától sokat vártak, például azt, hogy feltárja a katolikus egyház felelősségét a II. világháború időszakában, ehelyett 2009-ben visszaengedte az egyházba Richard Williamson tradicionalista püspököt, aki hírhedt holokauszttagadó hírében áll. Ezt egy német pápa semmiképp sem tehette volna meg – mondta Englisch, aki szerint hibaként könyvelik el a pápa 2006-os regensburgi beszédét is, amelyen egy félreértett idézet miatt a muzulmánok sértődtek halálra. Az utódot illetően a német újságíró szerint a legnagyobb esélyes a kanadai Marc Ouellet. Szerinte egy afrikai vagy egy latin-amerikai pápára egyelőre nem érett meg a helyzet a Vatikánban.

Ugyancsak a Népszabadságban (11.o.) Hargitai Miklós Nincs pápánk címmel megállapítja: XVI. Benedek pápasága alatt a Vatikán a világ és a vallás fontos dilemmáira nem tudott érvényes válaszokat adni. Megemlíti többek között a fogamzásgátlás, a papi cölibátus ügyét. Ezért szerinte „A katolikus hit mellett kitartók közössége megérdemelne egy olyan pápát, akinek a tanításában élet van, és akinek az élete maga a krisztusi tanítás. Voltak ilyen pápák (bár a kortársak közül annak az egyetlennek, aki komolyan fellépett a vatikáni korrupció és fényűzés ellen, mindössze 33 nap adatott) – és a hívők abban is hisznek, hogy a többi esetben sem a Mindenható nyúlt mellé, hanem csak hagyta érvényesülni a szabad akaratot, vagyis engedte, hogy a felkent szolgái rosszul döntsenek. XVI. Benedek – éppen azzal, hogy lemondott a trónról – adott egy esélyt a jövőnek. Most a pápaválasztókon a sor. A világnak szüksége van egy jó pápára.”

A Népszavában (9.o.) Rónay Tamás Európán túlra tekinthetnek a bíborosok címmel úgy véli, hogy minden korábbinál nagyobb az esély arra, hogy Európán kívüli pápát válasszon a Bíborosi Kollégium, függetlenül attól, hogy Európa továbbra is igen erős jelöltekkel rendelkezik, s még mindig nagyobb a valószínűsége annak, hogy a következő egyházfő az öreg kontinens képviselője lesz. Több bíboros úgy foglalt állást, elérkezett az idő arra, hogy más földrészről válasszanak egyházfőt. Bár a sajtóban Peter Turkson ghánai és Francis Arinze nigériai bíboros nevét említik a legtöbbször, Rónay szerint egy alig ismert főpásztor, az 56 éves Fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle manilai érsek lehet a befutó, aki „karizmatikus lelkipásztor, kiváló kommunikátor… Bár a Kúriában nem szolgált…, gyakorta feltűnik a Vatikánban. Tavaly például egy beszédében elmondta, Ázsiában nem a pedofília jelenti a legnagyobb bajt, hanem az, hogy a papok előszeretettel tartanak házvezetőnőt…”  

A Magyar Nemzet (9.o.) Kutatják a pápa lemondásának okát címmel az olasz lapok kommentárjaiból válogat. A Corriere della Sera szerint mivel a pápa nem volt képes megváltoztatni a Kúriát, „arra a keserű következtetésre jutott, hogy maga megy el, maga változtat.” A legnagyobb olasz napilap XVI. Benedek lemondását nem kizárólag az egyházfő előrehaladott korával, megrendült egészségi állapotával indokolta, ahhoz hozzájárultak a Vatikánt megrázó botrányok is. A La Reppubblica baloldali orgánum szerint húsvétra két pápája lesz az egyháznak, mivel Ratzinger árnyékként fog nehezedni utódjára. „Mit fog tenni az új pápa, kikéri-e majd a volt egyházfő véleményét, együtt fognak-e szertartást celebrálni?” – tette fel a kérdést az újság. Az új pápa személyét illetően a Magyar Nemzet kiemeli: a hagyományosnak esélyesnek tekintett személyek – Angelo Scola milánói érsek, Oscar Andrés Rodríguez Maradiaga hondurasi érsek, Christoph Schönborg bécsi érsek – mellet az Italian Insider angol nyelvű olasz lap Erdő Péter bíboros prímást jelöli az európai bíborosok közül a legnagyobb esélyesnek. Egy XVI. Benedek pápa környezetében lévő forrás szerint a 60 éves Erdő Péter esetében hosszú pápaságra lehet számítani, s II. János Pál kívánsága is az volt, hogy az öreg kontinensről származó főpap maradjon Szent Péter szákében.

A Bors (12-13.o.) XVI. Benedek Erdő Pétert akarja pápának? címmel szintén hivatkozik a Magyar Nemzet által említett angol nyelvű olasz lapra, kiemelve, hogy mivel az információ a pápa bizalmasaitól származik, „Ez azt is jelenti: a 60 éves bíborost a most lemondott XVI. Benedek támogatja. A lapnak Máté-Tóth András valláskutató, egyetemi professzor elmondta: „II. János Pál pápa hatalmas társadalmi és hangulati változást hozott Lengyelországban. XVI. Benedek már kisebb hatást váltott ki Németországban. Magyarországra nézve nagyjából a kettő közé lehet tenni azt a hatást, ha Erdő Péter lenne az új pápa. Egyrészről lenne egy komoly nemzeti büszkeség, sőt, biztos, hogy az országot egybekovácsolná a megválasztása. Másrészről azonban sajnos lennének szélsőséges megnyilvánulások is. Nagyjából ahhoz tudnám hasonlítani, mint amilyen Kertész Imre Nobel-díja volt.”

A Blikk (1.,20.o.) Erdő Péter is esélyes lehet a pápai trónra címmel szintén kiemeli, hogy a magyar katolikus egyházfőt továbbra is esélyesek között tartják számon a pápai posztra.

A Magyar Hírlap (6.o.) Cáfolták a pletykákat a lemondás okairól camű beszámolója szerint tagadta a Vatikán kedden azokat a feltevéseket, miszerint nem vagy nem csak az életkori okok állnak a pápa távozásának hátterében. A lap kiemeli, hogy az APA osztrák hírügynökség után kedden a francia lapok is a lehetséges utódok között említették Erdő Péter bíborost, többek között Angelo Scola milánói érsek és Christoph Schönborn bécsi érsek mellett.

Egyéb témák

A Magyar Nemzet (4.o.) Mohácsiék iskolabezárást akarnak címmel számol be arról, hogy tanúmeghallgatásokkal folytatódott tegnap a Mohácsi Erzsébet nevével fémjelzett Esély a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítványnak a görög katolikus egyház által működtetett Sója Miklós Általános Iskola bezáratásáért indított pere a Nyíregyházi Törvényszéken. Az alapítvány szerint a romák lakta Huszártelepen működő intézmény negatívan különbözteti meg a cigány gyerekeket, ezért bezáratnák az intézményt. A felek a per közös megegyezéssel történő lezárását elutasították. Egy érintett szülő, Makula Andrea a bíróságon elmondta: nyolcéves kisfiát egy másik roma telepről hordja az iskolába, mert ott osztálytársai is romák, s megfelelően foglalkoznak velük. Fia a korábbi, körzet szerinti iskolájában egyedüli roma volt az osztályban, s év végéig egyetlen betűt sem tanult meg, kiközösítették. A Sójában megtanult írni-olvasni, jól érzi magát, szívesen vállalja az oda-vissza kétórás utazást, hogy e közösségbe járhasson. Ádám Anetta, a Miskolci Egyetem hátrányos helyzetű gyerekek nevelésének módszerét oktató adjunktusa közölte: a cigány gyerekek elkülönítése nem lehet cél. Ám az integráció nem oldható meg egyetlen tollvonással vagy bírói döntéssel. Kifejtette: az általános iskolások 40 százaléka a társadalom legszegényebb 25 százalékából kerül ki, s ez függetlenül attól, hogy romák vagy sem, hatalmas hátrányt jelent számukra az iskolában. A szakértő úgy látja: a szegény szülőknél alacsony a motiváció az iskoláztatásra, az egyházi iskolák viszont képesek olyan kapcsolatot találni velük, hogy ez változzon.

A Népszabadság (2.o.) Leállított kamionok címmel közli, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai teát és szendvicset osztottak tegnap a várakozó kamionosoknak az M7-es autópálya sormási pihenőjében, a magyar-szlovén határ közelében. Az olaszországi rendkívüli hóhelyzet miatt ugyanis tovább szigorították a magyar-szlovén határon a kamionforgalom korlátozását, már a szlovén rendszámú vagy Szlovéniába árut szállító teherjárműveket sem engedték át a határon.

Magyar Kurír