XVI. Benedek pápa lemondásáról, a pápaválasztás esélyeiről
A Népszabadság (3.o.) XVI. Benedek nem európai utódot akar, a Magyar Hírlap (5.o.) A harmadik világból jön az új pápa?, a Magyar Nemzet (8.o.) Felgyorsítanák a pápaválasztást címekkel ismertetik Paul Poupard bíborosnak, a Pápai Kultúra Tanács volt vezetőjének az angol The Sunday Timesban megjelent interjúját, amelyben azt mondta: XVI. Benedek pápa utolsó bíborosi kinevezései a távozó egyházfő azon szándékát jelzik, hogy ne európai utód kövesse őt a katolikus egyház élén. Poupard bíboros, aki 25 éve ismeri Joseph Ratzingert, úgy véli: „a lemondás sokkja” arra késztetheti a bíborosi testületet, hogy – mint 1978-ban a keleti tömbből érkező Karol Wojtyla, azaz II. János Pál esetében – „bátorságot tanúsítsanak”, és ezúttal ne európai jelöltet válasszanak. A bíboros elmondta azt is, hogy már tavaly nyáron megdöbbenéssel figyelte XVI. Benedek fizikai állapotának romlását. A pápának a járás is fájdalmat okozott, két segítő kellett ahhoz is, hogy néhány lépcsőn fel tudjon menni. Paul Poupard szerint a pápa lemondásába a szexuális visszaélések szította botrányok mellett belejátszott a bizalmas vatikáni dokumentumok ellopásáért elítélt volt pápai komornyik, Paolo Gabriele ügye is. Kitérnek a lapok arra is, hogy az egyház megújulásáért emelt szót XVI. Benedek nagyböjt első vasárnapján elmondott utolsó imádságában.
A Magyar Nemzet közli azt is, hogy az olasz közszolgálati RAI rádióadó egyes csatornáján Erdő Péter bíborost, Esztergom-budapesti érseket és Christoph Schönborn bécsi érseket nevezte meg az esélyes pápautódok között.
A Népszabadságban (12.o.) Kertész György Vezetőváltás – nagyon másképp címmel leszögezi: „A lemondás emberi nagyság, e tekintetben a német pápa példakép lehet minden keresztény és nem keresztény vezető (politikus, vezérigazgató vagy mondjuk művészetiakadémia-elnök) számára.” A cikkíró szerint ha XVI. Benedek lemondásának körülményei szeretetet nem váltanak is ki, tiszteletet mindenképpen parancsolnak. A szerző felidézi, hogy a pápa lemondásakor azt mondta: „Bocsánatotokat kérem minden hibámért.” Kertész hozzáteszi: „Vállalatok távozó vezetőitől nem hallani ilyesmit, pedig sok kisrészvényes, betétes, magára hagyott ügyfél lenne boldogabb ettől az emberi gesztustól. És a választók is örülnének egy ilyennek úgy négyévente.”
A Népszavában (12.o.) Rónay Tamás Fordulóponton a keresztény egyházak címmel úgy véli: „A kereszténység mintha fordulóponthoz érkezett volna. Néhány hónapon belül több keresztény egyház élén történt változás. XVI. Benedek lemondása előtt ugyanis új pápát választottak a kopt keresztények, új pátriárka került a szíriai görög ortodox egyház élére és az anglikán közösség élén is változás történt. Mindez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy új szelek fújnának a keresztény egyházaknál.” Rónay szerint bárki legyen is az új pápa, például a homoszexuálisok házasságának kérdése fel sem merülhet a katolikus egyházban, s nem várható a cölibátus eltörlése, illetve a nők pappá szentelése sem. „A katolikus egyházi vezetés ugyan már régóta látja, valami baj van, hiszen több földrészen súlyos a paphiány, a hivatás iránt érdeklődő fiatalok otthagyják a szemináriumokat, több országban vészesen sokan fordulnak el az egyháztól, Brazíliában például 20 év alatt 85-ről alig 65-re zuhant a katolikusok aránya, de a Vatikánban mintha még mindig nem vennék komolyan ezeket a gondokat. Sokan úgy vélik, az a legnagyobb baj, hogy a Vatikánban döntenek az egyház jövőjét érintő kérdésekről olyan főpapok, akik elefántcsonttoronyban élnek, s nincs valódi kapcsolatuk a hívekkel.”
Egyéb témák
A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) a holland keresztény napilapra, a Trouwra hivatkozva közli, hogy teljesen elveszti a támogatást 2016-tól az egyházi, felekezeti és egyéb világnézeti televízió- és rádióadóktól a liberális-szociáldemokrata holland kormány, amely ezután törvényileg szabályozná, hogy a különböző vallási csoportok képviselve legyenek. A holland lap szerint 2015-től 200 millió eurót vonnak majd meg a közmédiától, s ennek a megszorításnak esnek áldozatul a vallási műsorok, többek között a katolikus, a protestáns, a zsidó, a buddhista és a hindu adó.
A Magyar Hírlap (3.o.) Elindult a katolikus párkereső címmel közli, hogy az első nap több mint 300-an regisztráltak a PárKatt.hu katolikus párkereső honlapon, amelyet a minap mutattak be a kezdeményezők, Krúdy Zsófia és férje, Tamás.
Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Hajléktalanellátás… 1.,4.o.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke nyilatkozik, aki elmondta: „A hajléktalanellátásnak nincsen tudományos receptje, minden állam a maga sajátos környezetében próbál megoldásokat keresni, és a máshol bevált mintákat nem mindig lehet összeegyeztetni a hazai lehetőségekkel. Belülről nézve a magyar rendszer olyan, mint egy folyosó, a krízisautókkal, a nappali és éjjeli melegedőkkel, a fedél nélkül élőknek kialakított egészségügyi ellátással és a mozgó orvosi szolgálattal, amely európai szinten is kiemelkedő.” A máltaiak alelnöke emlékeztetett rá: amikor Tarlós István főpolgármester lett, első teendői között szerepelt, hogy összehívta az érintetteket, és azt kérte, tegyenek meg mindent azért, hogy az utcán élők bekerüljenek az ellátórendszerbe. „Fontos itt kiemelni, hogy két évvel ezelőtt tizenhárom aluljáróban százhúsz ember lakott életvitelszerűen, és nem állítom, hogy mindegyikük szívesen jött velünk, de a nyolcvan százalékuk elfogadta a segítségünket” – mondta Vecsei Miklós.
Szintén a Magyar Hírlap (2.o.) Emléktábla Varga Bélának címmel számol be arról, hogy emléktáblát avattak Varga Béla balatonboglári plébános, a nemzetgyűlés volt elnöke tiszteletére tegnap Veszprémben. Rétvári Bence igazságügyi államtitkár beszédében felidézte az egykori katolikus pap, kisgazda politikus alakját, méltatta hazaszeretetét és hűséhét hite iránt, áldozatkészségét, melynek révén lengyel menekülteket és zsidó üldözötteket bújtatott.
Magyar Kurír