Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (7.o.) Szentmihályi Szabó Péter Sarkosan fogalmazva címmel tényként szögezi le, hogy a mindenkori pápa a nem katolikusok számára is „hatalmas tekintélyű spirituális vezető, befolyása túlterjed a keresztény többségű államokon is. Mivel több forrás szerint Erdő Péter bíboros is esélyes a nagy megtiszteltetésre, nekünk, magyaroknak sem közömbös, hogyan dönt márciusban a konklávé.” A cikkíró idézi Jakab Attila vallástörténészt: „Erdő Péter esélyét a pápaságra szerintem Orbán Viktor nullázta le: Erdő sem emelte föl a szavát a ma itt uralkodó nemzeti kurzus pogánysággal telített, zavaros tombolása ellen, ami okkal aggaszthatja a konzervatív bíborosokat.” (A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2009 szeptemberében körlevelet adott ki, amelyben figyelmeztetett az egyre terjedő újpogányság veszélyeire, lásd 2009. szeptember 21-ei számunkat – a Szerk.) Szentmihályi Szabó Péter ironizál a vallástörténész szavain, azon, hogy a balliberális oldalnak mindenről Orbán Viktor miniszterelnök jut az eszébe, s mint írja: „Persze némiképp enyhítene a helyzeten, ha Mesterházy Attila Rómába utazna, hogy megnyugtassa Itália népét, mégsem fenyeget a fasizmus Magyarországon, Bajnai Gordon pedig Brüsszelben megnevezné azt a bíborost, akiben megbízik az Együtt 2014.”

A Napi Gazdaság (16.o.) a nap idézeteként közli Timothy Dolan New York-i bíboros szavait, aki így válaszolt a torinói La Stampának adott interjúban arra a felvetésre, hogy a legesélyesebb pápajelöltek között tartják számon: „Aki ilyeneket mond, az marihuánát szívott.”

A Népszabadság (3.o.) A szocdemek az egyházak ellen címmel számol be arról, hogy a cseh szociáldemokraták (CSSD) a brnói székhelyű Alkotmánybíróságtól kérik az egyházi kárpótlásról rendelkező törvény megsemmisítését. Beadványukat azzal indokolták, hogy szerintük a jogszabály sérti a törvény előtti egyenlőség elvét: az 1990-es években kárpótoltak közül senki sem kapott készpénzt, miként most az egyházak. A lap emlékeztet rá: a januártól hatályos törvény értelmében tizenhét cseh történelmi egyház, illetve közösség összesen 75 milliárd korona (83 milliárd forint) értékű épületet és birtokot kap. Cserébe 2030-tól az állam nem támogatná az egyházakat. A kereset elfogadásához a tizenöt alkotmánybíró közül legalább kilencnek a támogatása szükséges. Mivel három üres helyet már Milos Zeman leendő államfő javaslatára töltenek be, valószínűleg baloldali értékrendet képviselő személyek kerülnek a taláros testületbe – írja a Népszabadság.

Magyar Kurír

(bd)