Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa lemondásáról, a pápaválasztás esélyeiről

A Népszabadságban (1.,4.o.) Szőcs László Afrikai, esetleg újra olasz? címmel az olasz sajtóra hivatkozva közli, hogy a fogadóirodáknál a pápai trónra legesélyesebb jelölt a ghánai Peter Turkson bíboros, az európai főpapok között pedig időről időre felbukkan Erdő Péter, Magyarország prímása, Esztergom-budapesti érsek és a bécsi érsek, Christoph Schöborn neve is. Jelenleg Erdő Péter a nyolcadik legesélyesebb jelölt. Ám az olasz lapok figyelmeztetnek: nem szabad leírni a Vatikánban mindig aktív olaszokat, különösen nem Angelo Scola milánói érseket, Gianfranco Ravasit, a Kultúra Pápai Tanácsának vezetőjét, valamint a Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár nevével fémjelzett csoportot. A cikkíró idézi a magyar származású John Lukacs történészprofesszort, aki a The New York Times hasábjain azt írta: „A pápaság a világ legrégibb dinasztiája, és ez is a terhe. A modern kornak, Európa korának vége, és valószínűleg az úgynevezett felvilágosodás eszméinek is. A XVI. Benedek utódát megválasztó bíborosoknak nem szabad meghajolniuk a közvélemény előtt, s kísértésbe esni annak nyomán, amit annyian, és gyakran tévesen, haladásnak látnak.”

Ugyancsak a Népszabadságban (1.,4.o.) Czene Gábor Erdő Péter presztízse nagy, de Magyarország onnan nézve kicsi – Magyarország kis pont a katolikus térképen címekkel kiemeli: a magyar katolikus egyházfő tudását és képességeit senki sem vitatja, szakértők szerint annak mégis csekély a valószínűsége, hogy Erdő Péter lesz a következő pápa. A legfőbb ok. Magyarország túlságosan kicsi pont a katolikusok térképén. „Nem hiszem, hogy egy magányos zseni labdába rúghat” – mondta az egyik szakértő, arra utalva, hogy a Vatikánban nincsenek befolyásos magyarok, akik lobbizhatnának Erdő Péter mellett, Az is kérdés, hogy a pápaválasztók, amikor alkalmas személyt keresnek az egyház irányítására, olyan tudósra gondolnak-e, aki – bár nem nélkülözi a vezetői rutint sem – eddigi pályája során inkább másfajta kvalitásokkal tűnt ki – véli a szakértő. Czene felidézi, hogy miként vélekedtek közéleti személyek Erdő Péterről érseki kinevezésekor. Tomka Miklós, időközben elhunyt vallásszociológus nemcsak kimagasló tehetségű embernek, hanem olyan kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező szaktekintélynek nevezte, akihez fogható tudóst a világi életben is keveset találni. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát abban bízott, hogy nemzedékváltás kezdődik az egyházban, és Magyarországon is meghonosodnak a II. Vatikáni Zsinat eszméi, erősödik az ökumenikus párbeszéd. Az akkor még ellenzéki Semjén Zsolt, akinek a nyolcvanas évek közepén Erdő Péter a tanára volt, elmondta: számára ő nyitott ablakot a világra, mély benyomást tett rá, hogy nem a vasfüggöny mögé szorított helyzetből, hanem az egyetemes egyház nézőpontjából vizsgálta az eseményeket. Donáth László evangélikus lelkész, akkori szocialista politikus úgy vélte, Erdő Péterre sok szempontból más, de nem kisebb szerep hárul, mint ezer éve a hittérítő Gellért püspökre. Balog Zoltán jelenlegi humáncsúcsminiszter, református lelkész pedig azt mondta, hogy egyszerre tartja konzervatívnak és liberálisnak Erdő Pétert. Konzervatívnak abban az értelemben, hogy legfontosabb feladatának a keresztény hit lényegének megőrzését tekinti, és liberálisnak olyan szempontból, hogy mindezt a teljes krisztusi szellemiségében kívánja megvalósítani. Balog szerint Erdő Péter azt a katolikus hagyományt követi, amely az állam és az egyházak barátságos szétválasztását igyekszik megvalósítani. Czene megállapítja: Erdő Péter vezetése alatt a magyarországi katolikus egyház nagyobb távolságot igyekszik tartani a pártpolitikától, még az is előfordult, hogy a katolikusok visszautasították a fideszes kormány kérését: a trianoni megemlékezésekhez kapcsolódva nem voltak hajlandók elrendelni a harangozást a templomokban. A bíboros prímás ugyanakkor következetesen fellép az „újpogány köntösben” jelentkező szélsőjobboldali megnyilvánulások és az antiszemitizmus ellen. Többször közösen szerepelt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbival, beszédet mondott a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetén.

A Magyar Demokrata (28–30.o.) Apostoli búcsú című összeállításában Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő értékeli XVI. Benedek pápaságát. Elmondta: „A pápa működésének központi programja volt a helyes, tiszta katolikus tanítás középpontba állítása, valamint az egység szolgálata.” Joseph Ratzinger már megválasztása előtt a relativizmus diktatúrájának veszélyeire figyelmeztetett, pápai szolgálata idején pedig az ezzel kapcsolatos hitbeli tévedéseket igyekezett kiküszöbölni, valamint a problémára újra és újra rávilágítani. Az egyházat megrázó pedofil-botrányokkal kapcsolatban Érszegi Márk Aurél fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kérdés sokáig a helyi egyházi vezetőkre, a püspökökre volt utalva, Róma pedig nem avatkozott be döntéseikbe. „Az elmúlt évtizedekben napvilágra került ügyekkel kapcsolatosan azonban egyházkormányzati hiányosságok merültek fel, amelyek hatására a Szentszék fokozatosan saját hatáskörébe vonta az ilyen jellegű ügyek kezelését. Ma már a Hittani Kongregáció, melynek élén pápává választása előtt maga Joseph Ratzinger állt, kötelező és közvetlen felügyeletet lát el ezekben.” A szakértő szerint a pápaválasztás „Nem tipikusan a politológia eszközkészletével leírható választási versengés, sokkal inkább mély hittel átitatott alkalom, amikor folyamatos konzultációk, megbeszélések zajlanak. Ezek az egyeztetések már a konklávét előkészítő bíborosi tanácskozásokon megkezdődnek, amikor a főpapok áttekintik a világegyház helyzetét és a legsürgetőbb kihívásokat. Olyan jelöltet kell találni, aki ezekkel kapcsolatosan a legfelkészültebb és a legjobb választ tudja adni. Ez akár kompromisszumos döntés is lehet, ahogyan II. János Pál megválasztásakor láthattuk.”

Egyéb téma

Ugyancsak a Magyar Demokrata (49–51.o.) Az élet kápolnája címmel írt riportot arról, hogy a Szent Péter esernyője babamentő program esélyt ad az életre azoknak a gyermekeknek, akiket édesanyjuk sanyarú körülményei miatt nem tud felnevelni. Dr. Eőry Ajándok népegészségügyi programját Kistarcsa fogadta be elsőként. A kistarcsai Rózsafüzér Királynője katolikus templom mellett elhelyezett oltalomkápolnában, a Szűzanya oltalmába adhatják gyermeküket a nehéz helyzetben lévő anyák.

Magyar Kurír