Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (10.o.) Sitkei Levente Szentszéki nyitás a digitális világ felé címmel emlékeztet rá, hogy XVI. Benedek pápa elődje, II. János Pál idején indult meg a digitális forradalom a Vatikánban, Karol Wojtyla sokszor használta a modern technika vívmányait: az ő pápaságának idején, 1995-ben indították el a Vatikán hivatalos oldalát, kezdték el a napi imaszolgálat küldését SMS-ben, s így történhetett, hogy 2005-ben a feliratkozott újságíróknak is e-mailben érkezett a hír a pápa haláláról. „Az egyház fiatalok felé való törekvését mutatja az a rendszeresen felemlegetett lehetőség, hogy az egyházi állam saját futballcsapatot alapít, amely részt vehet a nemzetközi kupaküzdelmekben és az olasz bajnokságban” – írja Sitkei, emlékeztetve rá: Tarcisio Bertone bíboros ezt 2006-ban elvetette, ám a katolikus futballrajongók körében él a remény, hogy egyszer lesz egy egyházi együttes. Egy olasz tévéreklám is kihasználta a reménykedést, amelyben a paradicsomban játszanak a csapatok, a szöveg szerint: „A mennybéli mérkőzések különlegesek. Mindenki győztes, a Vatikán mindig otthon játszik.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (5.o.) Joó István Spekulánsok egyházi mezben című írásából kiderül: tavaly huszonegy új vallási közösség jegyeztette be magát. A cikkíró egy példát is említ, annak illusztrálására, hogy milyen káosz van a vallási-világnézeti közösségek nyilvántartásában és állami kezelésében: Egy címen egyszerre öt vallási közösséget jegyeztek be, amelynek a hivatalos listán feltüntetett képviselője lakcímén más lakik. Az egyházakról szóló törvénnyel és a bejegyzési lehetőséggel jelenleg olyan csoportok élnek vissza elsősorban, akik tisztában vannak az egyházi státus gazdasági előnyeivel – írja Joó István. A káoszt fokozza, hogy a bejegyzett vallási közösségeknek nem kötelességük jelezni az egyházi kapcsolatokért felelős oktatási tárcánál vagy a bíróságoknál, ha megváltozik a címük, képviselőjük, illetve ha megszűnnek. Az ügyészségek csak névleges felügyeletet gyakorolnak a bejegyzett vallásszervezetek fölött. A cikkíró szerint ezért reménykeltő, hogy a KDNP már jelezte: kormányra kerülve a Fidesszel törvénymódosításra készülnek az egyházalapítás szabályozása terén. Ehhez kétharmados egyetértésre van szükség.

A Hetekben (17.o.) Giczy György Ideológiák harca címmel a tavaszi parlamenti választások ürügyén az egyes pártok ideológiáját elemezve problematikusnak tartja a keresztény és a polgári fogalom összekapcsolását, mivel „a keresztény szellemiségű politika Európában éppen a polgári-liberális állameszmével szembefordulva fogalmazta meg a szociális igazságosság érvényesítéséért felelősséget vállaló, modern, jóléti állam mibenlétét. Ebben az összefüggésben a magát kereszténynek, nemzetinek és egyúttal polgárinak nevezett jobboldali ideológián belül a keresztény-nemzeti fogalompár nem jelent egyebet, mint a ’20-as, ’30-as évek Magyarországában, amelyről Szekfű Gyula A magyar katolikus történetfelfogás című munkájában megsemmisítő kritikát mondott.” Giczy úgy véli: „A pártpolitikai jelszóvá alacsonyított kereszténység és a jobboldal kritikátlan bálványozása elég indítékul szolgálhatna arra, hogy ennek az ideológiának az ellentmondásait a közvélemény fölfedezhesse… Ám a kijózanodás pillanata még várat magára. A baloldali-liberális kormányzat kétciklusos regnálása során elkövetett hibák és a fordulat várásának reménye egyelőre elfedi azokat a hiányosságokat, amelyeket majd a jobboldali kormányzás ideológiai ellentmondásokból származó tevékenysége okozhat.”

Magyar Kurír