A pápaválasztással kapcsolatos hírek
A Magyar Nemzet (Pápai… 8.o.), a Népszava (Előbb kezdődhet… 8.o.), a Népszabadság (Konklávé 3.o.) és a Magyar Hírlap (A bíborosok… 6.o.) is beszámolnak arról, hogy XVI. Benedek pápa tegnap dekrétumot tett közzé, amely lehetővé teszi a konklávé előrehozatalát, amely így már március 15. előtt megkezdődhet. Mind a négy napilap közli azt is, hogy lemondott tegnap Keith O’ Brien skót bíboros, Edinburgh és Saint Andrews érseke, akit azzal vádoltak, hogy „nem megfelelő” magatartást tanúsított néhány paptársával szemben. XVI. Benedek pápa elfogadta a lemondást, amely hétfőn hatályba lépett. Az egyik legmagasabb rangú nagy-britanniai katolikus főpásztor így nem vesz részt a pápaválasztó konklávén.
A Népszava emlékeztet rá, hogy O’Brien a vádak szerint még a nyolcvanas években az esti imát követően zaklatta szexuálisan a papnövendékeket, akiket később pszichiáter kezelt. A lap szerint az eset azért is sajátos, mert a lemondott skót bíboros többször is negatívan nyilatkozott a melegekről. Egyik alkalommal azt mondta, hogy az azonos neműek házassága során az ember „fizikai és szellemi károkat szenved.” A homoszexualitást pedig erkölcstelennek nevezte. A Népszava ugyanakkor meglepőnek nevezi, hogy O’ Brien múlt pénteken felvetette, hogy el kellene törölni a papi nőtlenséget és a cölibátus intézményét.
Egyéb témák
A Magyar Nemzet (Emlékezet… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Fontossá válik az emlékezés… 3.o.) is beszámolnak arról, hogy tegnap, a kommunizmus áldozatainak emléknapján reggel Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke gyertyát gyújtott a fővárosi Terror Háza Múzeumnál.
A Magyar Nemzetben (5.o.) Szerdahelyi Csongor Iskolájáért küzd az egyház címmel foglalkozik azzal, hogy negatív megkülönböztetésre hivatkozva fogták perbe a görög katolikus egyházat a jogvédők a nyíregyházi, főként roma gyerekek által látogatott, Sója Miklós egykori parókusról elnevezett iskolájuk miatt. A jogvédők szerint az egyház újra működteti az egyszer már bezárt szegregáló intézményt. Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök azonban elmondta: amit ők tesznek, az egészen új és más minőség. „Nem szegregáció, ha az egyház oda megy, ahol szükség van a szolgálatára.” A jogvédők azt kérik rajtuk számon, miért nem integrálják a gyerekeket, vagyis miért nem engedik be a város többi iskolájába. Ám a főpásztor leszögezte: „Erről szó sincs. Visszautasítom a faji alapon való elkülönítést. Iskolánkba az jön, aki akar, és sokan jönnek. Elsősorban azért, mert közel van az iskola az otthonukhoz.” Azt is a szemükre vetik, hogy görögkatolikus iskolát nyitottak, pedig a többség nem ilyen vallású. Ám ők csak ilyen intézményt nyithatnak. A cigányság körében az iskola sok esetben ellenséges közeget jelent, amely elviszi tőlük a gyermeküket. A szülőknek sincsenek jó emlékeik iskolájukról. A Huszár-telepi iskola Kocsis Fülöp szerint éppen azért hatékony, mert az ott folyó oktató-nevelő munka gyorsan kivívta a szülők rokonszenvét. A pasztoráció pedig már korábban megkezdődött, és az itteni lelkipásztor rendszeresen látogatja a családokat. Az iskolaperben most tanúkat, szakértőket hallgatnak meg. Ám a püspök figyelmeztet: „A jogvédők csak a statisztikai adatokat tartják fontosnak, az egyház szerint a valóság ennél sokkal összetettebb. Ők az íróasztal mögül csak a számokat látják, mit viszont ott vagyunk az emberek között. Az integráció fontos, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között. A jogvédők nem akarnak mást, csak berázatni az iskolát. Hidegen hagyja őket, hogy utána mi történik. Az integráció hosszú folyamat, amire a magyar társadalom sajnos nincs felkészülve. Az előítéletes gondolkodás ma sokkal erősebb, mint húsz éve volt. Szegregáció nincs, de a törvény nem tesz különbséget az egyes esetek között. Ha a bíróság mégis a jogvédőknek adna igazat, akkor ők csak a jogot védték meg, nem a cigányságot.”
Magyar Kurír