Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa utolsó audienciájáról
A Népszabadság (3.o.) Viharos tengeren az egyház hajójaja, a Népszava (1.,8.o.) Végleg elbúcsúzott XVI. Benedek pápa, a Magyar Hírlap (1.,5.o.) Audiencián búcsúzott el XVI. Benedek, a Magyar Nemzet (1.,9.o.) Történelmet ír a távozó pápa címekkel számolnak be arról, hogy pápaságának örömteli és ragyogó pillanatait, egyúttal a nehéz időszakokat is felidézte tegnap tartott utolsó általános audienciáján XVI. Benedek, aki százötvenezer hívő, köztük magyar zarándokok előtt búcsúzott a nyilvánosságtól. A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet a tudósításba ékelve, a Népszabadság pedig külön, Erős mondat címmel (2.o.) idéz Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek MTI-nek adott nyilatkozatából: „A pápaválasztáskor a nemzetiségnél és a földrajzi származásnál sokkal fontosabb a személyiség, az, hogy mit képvisel az egyház életében valaki. Mindenkinek a saját egyénisége szerint kell továbbvinni a közös üzenetet, azt a küldetést, amit Szent Péter kapott.”

A Napi Gazdaság (5.o.) Jót tett a pápa Rómával – Különvonat megy a beiktatásra címekkel megállapítja: XVI. Benedek „példátlan” távozása nagy lökést ad az olasz főváros idegenforgalmának. A lap idézi az olasz La Stampa című lapot, amely szerint sokat várnak az új pápától a Vatikán környékén működő kegytárgy-, illetve szuvenírárusok. „XVI. Benedek ebből a szempontból nem hozott rájuk áldást, nem lévén olyan karizmatikus, tömegeket vonzó személyiség, mint az előző pápa. A turistákra és zarándokokra szakosodott boltokban még mindig sokkal több a II. János Pállal ékesített képeslap, naptár, porcelántárgy. Joseph Ratzinger leginkább olyan képeken tűnik fel, ahol elődjével látható.” A Napi Gazdaság egyúttal kiemeli, hogy a magyar utazási irodáknál „Erdő Péter bíboros esetleges megválasztása drámai keresletnövekedést okozna a római utak iránt.”

Egyéb témák
Ugyancsak a Napi Gazdaság (1.,4-5.o.) Sokat vesztettek az egyházak című összeállítása megállapítja: „A nagyobb adómentességi határ, az egyházi személyekre vonatkozó szabályok, valamint az egyszázalékos felajánlás apadása, illetve elvesztése együttesen nagyon komoly érvágás volt tavaly az egyes egyházaknak. Az szja-felajánlásokból érkező összeg nagyjából egymilliárd forinttal csökkent. Azt nehéz megmondani, hogy az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése nyomán mire számíthatnak a ’visszaminősített’ szervezetek – ha a kormány eddigi gyakorlata szerint jár el, akkor nem sokra. Kevesebb pénzhez jutnak idén az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények is, de még nem tudják, milyen leosztásban.”

A Heti Válaszban (Börtönimádság humorért 6.o.) az idei Hit Pajzsa-díj kitüntetettje, Brusznyai József volt plébános nyilatkozik, aki mindig humorral viselte a nehézségeket. Felidézte: a kistarcsai internálótáborban mindennap elmondta Sík Sándor Imádság humorért című versét és Ady Endre A muszáj Herkulesét. „Most, kilencven felett pedig találtam egy másik receptet: nem sietek, nem tervezek, csak engedem, hogy szeressen az Isten.”

A Magyar Demokratában (Legyetek jók… 46-47.o.) Dúl Géza, a Magyar Római Katolikus Egyház cigánypasztorációért felelős lelkésze, a Ceferino Ház vezetője nyilatkozik, aki elmondta: „A cigánypasztoráció a romáknak az örmény egyházzal való találkozása idején kezdődött, ezért a cigány kultúra évszázadok óta magán viseli a kereszténység jegyeit. A szentképek vagy Mária tisztelete, illetve a keresztelés utáni vágy mind-mind olyan vallási vonás, amely a cigányság keresztény gyökereire vezethető vissza. A romák egyházzal való kapcsolata azonban mindig laza volt, ami a vándorló életmódjukkal magyarázható..” Géza atya kifejtette: „A romákat és nem romákat az előítéletek, a kriminális viselkedés, a bűnözéssel szembeni túlzott engedékenység, az egymásról való ismeretek hiánya és az emberi kapcsolatok hiánya osztja meg. Szerintünk azonban az istenképiségből fakadóan minden személy rendelkezik emberi méltósággal, kortól, nemtől, végzettségtől, társadalmi helyzettől és bőrszíntől függetlenül. Ha ilyen módon tekintünk a másikra, ő ezt megérzi, s önmagára talál… Tévedés azt hinni, hogy az integrációt mi, fehérek fogjuk véghezvinni. Aki így áll hozzá a cigánypasztorációhoz, kudarcot vall munkája során, hiszen alárendeltként fogja kezelni azokat, akik egyébként is annak érzik magukat, társadalmi helyzetüknél fogva, növelve ezzel a kirekesztettség-érzés mértékét. Ugyanakkor a másik félnek is tennie kell azért, hogy emberhez méltó kapcsolatok része legyen. Meg kell találnunk, mik azok az értékek, amiket megbecsülhetünk egymásban, s az iskoláztatás, képzés terén kell kiutat keresni.”

A Magyar Hírlapban (Képekben a cigány-magyar együttélésről 13.o.) Gerbauer Szabolcs, a Makúsz főtitkára nyilatkozik abból az alkalomból, hogy a szervezet párbeszédet kezdeményez a cigány-magyar együttélésről. A Makúsz fotópályázatot hirdetett a témában, amelyre bárki beküldheti tavaly január és idén március között a Kárpát-medencében élő cigányokról készült munkáját. A pályázat fő támogatója a Magyar Művészeti Akadémia, fővédnöke Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK romapasztorációs bizottságának elnöke. Gerbauer elmondta: a fotópályázat ötletét az adta, hogy konferenciát szerveznek április 12-én Budapesten, Fehéren-feketén – Felelősen a cigány-magyar együttélésről címmel. A konferencián arra keresik a választ, hogyan valósítható meg az integráció, a felzárkóztatás, s hogyan valósítható ez meg, mit kér ehhez a hátrányos helyzetben lévő kisebbség a többségtől és mit vár el saját magától. „Úgy látjuk, hogy a közbeszédben két szélsőséges megközelítés erősödött fel az elmúlt időszakban: az egyik azt mondja, hogy a többségi társadalom kirekesztő, diszkrimináló és szegregáló, a másik pedig azt, hogy a cigányság beilleszkedését az egyes közösségeikre, tehát nem a cigányság egészére jellemző negatív viselkedésminták nehezítik. A szövetség egyfajta párbeszédet vár a témában, és azt szeretnénk, ha a fotók is ezt a dialógust közvetítenék.”

Magyar Kurír