Napi sajtószemle

A pápaválasztás esélyeiről

A Népszava (8.o.) Kétes erkölcsű főpapok címmel közli, hogy ma kezdődik meg 115 bíboros részvételével az „előkonklávé”, amelyen a főpásztorok a pápaválasztás előkészítéséről tanácsoznak. Olasz médiaértesülések szerint a konklávé március 11-én kezdődik. A lap kiemeli, hogy a pápaválasztáson olyan főpapok is megjelennek, akik a vádak szerint pedofil papokat fedeztek. A Népszava név szerint is megemlíti Roger Mahony los angeles-i és Norberto Rivera Carrera mexikóvárosi érseket.

Egyéb témák

A Népszabadság (2.o.) Aggódnak a katolikusok címmel idézi Mohos Gábort, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkárát, aki a testület ülése után közölte: megkezdte az előkészületeket az MKPK az állami általános iskolák 1. és 5. osztályában a következő tanévben bevezetendő, a kötelező erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan tantárgy megszervezésére. Elmondta: a katolikus egyház felveszi a kapcsolatot az állami oktatási intézmények vezetőivel annak érdekében, hogy ahol a szülők igénylik, mindenütt biztosítsák a szükséges személyi és tárgyi feltételeket mind a római, mind a görög katolikus hittanoktatás számára. A témával kapcsolatban a püspökök körlevélben fordulnak a katolikus hívőkhöz. A püspökkari titkár reményét fejezte ki, hogy a már meglévő, jól működő gyakorlatot – amely szerint heti két órában tanítják a hittant – az új rendelet „nem teszi tönkre.” 

A Magyar Hírlap (Rétvári Bence… 3.o.) beszámol egy szombati rendezvényről, amelyen Rétvári Bence, a KIM közigazgatási államtitkára kijelentette: nagy hiányosságot pótol a kormány a hit-és erkölcstan oktatásának bevezetésével, ez ugyanis több környező országban már bevált gyakorlat. Rétvári szerint a lakosság több mint 90 százaléka nyitott a vallás felé, az elkötelezettség pedig 10 százalék fölötti. Horn Gábor volt SZDSZ-es parlamenti képviselő felvetette, hogy a kutatások szerint a lakosság 65 százaléka gondolja magát valamely egyházhoz tartozónak, s 35 százalék ateistának. Rétvári erre azt mondta, hogy az emberek egyharmada a maga módján vallásosnak tartja magát, de ők nem ateisták. Szerinte az ateisták aránya 10 százalék alatt van hazánkban.

A Magyar Hírlap (Szavaznak… 1.,3.o.) közli, hogy holnap szavaznak az alaptörvény negyedik módosításához benyújtott módosító indítványokról, a jövő héten pedig magáról a javaslatról. Ennek része az egyházak parlament általi elismeréséről szóló passzus, amelyet megsemmisített az Alkotmánybíróság. A Magyar Hírlapnak Lukács Tamás, az Országgyűlés vallás- és kisebbségügyi bizottságának KDNP-s elnöke nyilatkozik, aki elmondta, nem tudja, hány elismert felekezet van Magyarországon, nem egyértelmű, mit értünk egyház alatt. „Az AB ugyanis határozatával a hozzá forduló vallási közösségek esetében kimondta, egyházi jogállásukat nem veszítették el. Annak ellenére, hogy a törvény által szabott feltételeknek korántsem biztos, hogy megfelelnek. Ezt ugyanis a testület saját bevallása szerint nem is vizsgálta, sőt, magukat a feltételeket sem bántotta, meghagyta őket a jogszabály részeként. Viszont ezen felekezeteket korábban már a bíróság jogerősen bejegyezhette egyesületként – a parlament által elfogadott törvénynek megfelelően. Kérdéses, hogy az AB ezeket a bírósági döntéseket is hatályon kívül helyezte-e, illetve felülírta-e… Az AB kimondta, az egyesületté történő átalakítás nem kényszeríthető ki, viszont rájuk a határozat szerint nem vonatkozik, hogy visszakapják egyházi jogállásukat. Akkor ők most tulajdonképpen a senki földjén vannak. Pedig annak idején jóhiszeműen eljárva, a hatályos jogszabálynak megfelelően mentek a bírósághoz, kérelmezve az egyesületi bejegyzést. Kérdezem: ezért a teljesen jogbizonytalan helyzetért ki vállalja a felelősséget?” Lukács furcsa érvelésnek nevezte, hogy az AB szerint az Országgyűlés azért nem határozhatja meg, mely szervezet legyen elismert egyház, mert az politikai döntésekhez vezet, miközben a testület tagjait is a parlament választja. A KDNP képviselője közölte, hogy a passzust az alaptörvény részévé teszik.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Ugró Miklós Egy jó döntés címmel elismerését fejez ki az Alkotmánybíróság egyházi törvényről hozott határozatával kapcsolatban, bár abban nem bizonyos, hogy a független bíróságok minden szempontból kifogástalan döntéseket hozna az egyházak elismerése tárgyában. A cikkíró nyilvánvalónak tartja, hogy az egyházak elismeréséről szóló döntést egy független tudományos testületre kellene bízni, ám „Olyan meg állítólag nincs.”

Magyar Kurír