Napi sajtószemle

A pápaválasztással kapcsolatos hírek

A Magyar Hírlap (5.o.) Teljes a csapat a Vatikánban címmel közli, hogy ma megérkezik a Vatikánba az utolsó, pápaválasztásra jogosult bíboros, a vietnami Jean-Baptiste Pham Minh Man is, így 115 fővel teljessé válik a konklávén részt vevő kardinálisok csapata. Elvileg már ma vagy holnap dönthetnek a bíborosok a pápaválasztó konklávé időpontjáról. Az MH az olasz La Repubblica című lapra hivatkozva hozza, hogy a héten zajló bíborosi kongregáción felszólalt a spanyol Julian Herranz, a XVI. Benedek által tikosított Vatileaks-dosszié egyik szerzője is, aki szerint a dosszié egy bíborost sem említett. Herranz kijelentését az „átláthatóságot követelő” Christoph Schönborn bécsi érsek és az észak-amerikai kardinálisok is fenntartással fogadták.

A Heti Válaszban (26.o.) Rajcsányi Gellért Egy felvilágosult pápa tragédiája címmel idézi fel a holland VI. Hadrián mindössze másfél évig tartó pápaságát, kiemelve: „Ötszáz éve, a maihoz hasonló körülmények között egy széles látókörű, de szokatlan pápa küzdött Európa összefogásáért… VI. Hadrián végül alig másfél év pápaság után magányosan, hivatala és felelőssége terheitől összeroskadva hunyt el 1523-ban. Utána II. János Pálig újra csak olaszokat választottak pápának, visszajöttek a reneszánsz egyházfők minden erényükkel és vétkükkel. A protestánsok nem tértek vissza Róma egyházába, kitört a német parasztlázadás és az itáliai háború. Pár év múlva pedig elesett a kereszténység védőbástyája, Magyarország.” A cikkíró szerint a holland pápa elbukott reformkísérlete több szempontból is tanulságos lehet minden európai döntéshozónak. „Hiába minden elméleti tudás, széles látókör és jó szándék – csak fontolva haladással, a vezetők és a tömegek egymásra hangolódásával, okos szövetségesek építésével lehet előrébb lendíteni a nemzetek, egyházak és földrészek ügyét.” Ahogy Hadrián Arisztotelészt idézte: „Minden hirtelen változás veszélyes az államszervezetre.” Rajcsányi úgy véli: „Hadrián végzete egyúttal a szűk látókörű vezetőket is figyelmeztetheti: ha nem veszik észre az idők jeleit, menthetetlenül szétforgácsolódik világunk.”

Egyéb témák

A Heti Válaszban (12-13.o.) Szőnyi Szilárd Az istenek a fejükre estek címmel készített összeállítást arról, hogy miután az Alkotmánybíróság „elkaszálta” az egyházi törvényt, az összes, egyesületté lefokozott vallási közösség visszakapta a jogállását. A cikkíró arra keresi a választ: „Hogyan diszkriminált az Országgyűlés, s a jövőben miként lehet mégis kiszűrni a szcientológusokat és társaikat?” Szőnyi a „kesze-kusza” helyzet magyarázatát és következményeit tíz tételben adja meg.

A Magyar Hírlapban (Napirenden… 4.o.) Pásztory Ádám, a Magyarországi Református Egyház kommunikációs igazgatója reagál Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár múlt heti kijelentésére: 2002 után a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány megszegte az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos kárpótlási megállapodást, és ekkor nem kapták meg határidőre az egyházak a nekik járó összeget. Az állam nagy valószínűséggel át fogja vállalni az egyházak devizahiteleit. Pásztory elmondta: a református egyház nem a korábban kárpótlási folyamatban visszakapott ingatlanok fejlesztésére, működtetésére felvett devizahitelek teljes kiváltását kérte a kormánytól. A 2003-as hitel mintegy felét az elmúlt években már vissza is fizették. A lap emlékeztet rá: 2005 januárjában Veres András püspök, az MKPK akkori titkára az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a katolikus egyháznak nem áll módjában, és nem is áll szándékában „kölcsönt felvenni a volt egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban”, erről a testület egyértelmű döntést hozott. A püspök ezt annak kapcsán szögezte le, hogy a Gyurcsány-kormány részéről született egy felvetés, miszerint a történelmi egyházak úgy kapták volna csak meg korábban elvett, de még vissza nem szolgáltatott ingatlanjaikat, hogy ennek érdekében hajlandók államilag garantált bankhitelt felvenni.

A Népszabadság (6.o.) Balog kiemelné a Pázmányt címmel adja hírül, hogy kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíttetné át Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet. A lap emlékeztet rá: a kormány néhány hete döntött arról, hogy mely intézmények kaphatnak pénzt abból a tízmilliárd forintos keretből, ami az egyetemi kiválóságoknak jár. A kabinet akkor az ELTE-t, a Szegedi Tudományegyetemet és a Debreceni Egyetemet minősítette kiválónak. Ezek az intézmények tehát számíthatnak többletforrásra, ami nem enyhíti ugyan működési zavaraikat, hiszen az idei költségvetési elvonást nem kompenzálja, de van helye, „még akkor is, ha a pénz pántlikázott, vagyis nem lehet közvetlenül működésre fordítani.” A Népszabadság furcsállja, hogy a humánminiszter „most a kiválóságok közé emelné azt az egyetemet is, ahol a plágiumgyanúba keveredett miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt dolgozatát felminősítették… A Pázmány politikai preferenciák alapján kaphat kiemelt minősítést.”

Magyar Kurír 

(bd)