Ferenc pápa megválasztásáról
A Népszabadság (3.o.) Ferenc pápa első angelusa, a Népszava (1.,8.o.) A szegények pápája lenne, a Magyar Hírlap (6.o.) A szegényeket védi az új egyházfő címekkel számolnak be az új pápa első napjairól, kiemelve, hogy a hét végén a Szentatya ismét hitet tett a szegényekért fellépő egyház mellett.
A Népszava beszámolója azt emeli ki, hogy Ferenc pápa közvetlen hangon szólt a Szent Péter téren összegyűlt 200 ezer hívőhöz. Közli a lap azt is, hogy a konklávéról kiszivárgott hírek szerint Bergoglióra a 114 bíboros közül legalább 90 szavazott, nagyobb többséggel választották meg, mint Joseph Ratzingert 2005-ben. Timothy Dolan, New York érseke már a pápaválasztás estélyén elmondta, hogy taps tört ki, amikor a Bergoglióra leadott szavazatok száma elérte a 77-et.
A Magyar Hírlap emlékeztet rá: Bergoglio Buenos Aires érsekeként korábban is felemelte a szavát az egyszerű emberek védelmében, és bírálta a neoliberalizmust, a Nemzetközi Valutaalapot és az általa erőltetett válságkezelési módszereket is. Részben az ő nevéhez köthető az a 2011-es vatikáni dokumentum is, amely ellenzi az euróövezeti válságkezelés pluszterheket a lakosságra hárító gyakorlatát. A dokumentum szerint „az IMF elveszítette képességét arra, hogy biztosítsa a globális pénzügyi stabilitást,”, és azt javasolja a politikai vezetőknek, hogy hozzanak létre új, „a spiritualitáson és az erkölcsön” alapuló Központi Világbankot. Bergoglio szerint „a jelenlegi válság egyik oka a korlátok és szabályok nélküli gazdasági liberalizmus, mivel az spekulatív pénzügyi piacokat kreál, és így károsítja a reálgazdaságot, különösen a gyenge országokban.” A vatikáni dokumentum utal rá, hogy ezzel „nem üvöltéssel, hanem érveléssel” kell szembeszállni. Közli az MH azt is, az argentin diktatúra idején elhurcolt és megkínzott két jezsuita pap – Jálics Ferenc és Orlando Yorio – aktáját vizsgáló bírák egyike, Germán Castelli a La Nación lappal közölte: az igazságszolgáltatás másfél éve alaptalannak minősítette és elutasította a Ferenc pápa elleni vádaskodásokat. „Megvizsgáltuk ezeket az állításokat, és úgy ítéltük meg, hogy semmi olyan nincs ebben az ügyben, ami jogilag elmarasztalható lenne. A Buenos Aires-i érseket ártatlannak nyilvánító bírósági döntés fényében nem lehet vita ebben a kérdésben.”
A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) hozza, hogy a német Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadása közölte az új pápa 1976-ban keltezett egyik levelét, amelyben Jorge Mario Bergoglio a jezsuita rend akkori tartományfőnökeként a támogatásáról biztosította a diktatúra által letartóztatott és megkínzott jezsuita pap, Jálics Ferenc hozzátartozóit. Az elhurcolt szerzetes akkor Németországban élő egyik fivérének egyebek között azt írta: „Többször is megpróbáltam közbenjárni a kormánynál testvére kiszabadulása érdekében.” Bergoglio a levélben beszámolt arról, hogy fáradozásai még nem jártak sikerrel, de nem adta fel a reményt, hogy Jálics atya hamarosan visszanyeri szabadságát. „Szeretem őt. És mindent meg fogok tenni, amit csak megtehetek, hogy kiszabadulhasson” – fogalmazott a későbbi Buenos Aires-i érsek.
A Népszabadság beszámolója közli Jálics Ferenc nyilatkozatát, amelyet szombati számunkban hírportálunk ismertetett.
Ugyancsak a Népszabadságban (11.o.) Czene Gábor Az első Ferenc címmel megállapítja, hogy az új pápa „A szó hétköznapi értelmében vett szimpatikus, egyúttal karizmatikus személyiség. Olyan egyházi vezető képe kezd kirajzolódni, akinek a párbeszédre való hajlama és nyitottsága mellett nemcsak határozott elképzelése van a világról, hanem arra is képes, hogy keményen képviselje az akaratát.” A cikkíró idézi Jorge Mario Bergoglio egyik kemény kritikusát, Horacio Verbitsky argentin újságírót, aki szerint „Ferenc pápában II. János Pál populizmusa Ratzinger, azaz XVI. Benedek intellektualizmusával ötvöződik, és mindkettőnél politikusabb.” Czene feltételezi, hogy Ferenc pápa „nem bánik majd kesztyűs kézzel az egyházat válságba sodró botrányok felelőseivel.” Az Il Fatto Quotidiano információja szerint a Santa Maria Maggiore-bazilikában felismerte a pedofil vádak elől oda visszavonult Bernard Francis Law nyugalmazott bostoni érseket, és azonnali eltávolítását sürgette. Czene arra is kitér, hogy bár a sajtóban pedzegetik az argentin katonai junta idején betöltött szerepét, nem valószínű, hogy súlyosan kompromittáló részletekre derül fény, ellenkező esetben Jorge Mario Bergoglio „gyaníthatóan a pápai szék közelébe se kerülhetett volna. A kérdés inkább az, hogy pillanatok alatt megszerzett népszerűségét ,mennyiben tudja megőrizni akkor, ha olyan kényes, a híveket megosztó ügyekben nyilvánít véleményt, mint a papi nőtlenség, a melegekhez való viszony, a nők pappá szentelése vagy például a fogamzásgátlás és az abortusz. Jó esély van rá, hogy az argentin pápával valóban új korszakot nyit a katolikus egyház. De arról, hogy ennek melyek lesznek a jellemző jegyei, egyelőre korai jóslatokba bocsátkozni” – véli Czene Gábor.
Magyar Kurír
(bd)