Ferenc pápa beiktatási szentmiséjéről
A Népszabadság (Beiktatták… 3.o.) néhány sorban, a Népszava (A szegények segítése… 1.,12.o.), a Magyar Nemzet (Trónra lépett… 1.,9.o.) és a Magyar Hírlap (A teremtett világért… 1.,4-5.o.), hosszabban számolnak be Ferenc pápa tegnapi, beiktatási szentmiséjéről.
A Népszabadság kiemeli, hogy a Szentatya ruhája „az őt körülálló bíborosokénál egyszerűbb volt, szentbeszéde pedig a környezet, a gyerekek, az idősek és a szükséget szenvedők védelmére hívott fel.”
A Népszava tényként állapítja meg: „Az új egyházfő néhány nap alatt óriási népszerűségre tett szert, többek között azzal, hogy kezdettől nyilvánvalóvá tette: a szegények, elesettek, kirekesztettek felkarolását tartja legfontosabb feladatának. Azzal is hódít, hogy látványosan szakít több hagyománnyal: ragaszkodott azzal is, hogy pápai, ún. halászgyűrűje a szokásostól eltérően ne aranyból legyen, de nem kívánta használni a golyóálló papamobilt sem, beiktatásán is csupán az egyszerű, fehér miseruhát viselte.”
A Magyar Nemzet idézi Judith Telonit, Rómában élő argentin idegenvezetőt, aki szerint az új pápa talán meg tudja szólítani a vallásukat nem gyakorló hívőket és azokat, akik „érthető okokból nem hisznek az egyházban.” A lap kiemeli, hogy az 1054-es nagy egyházszakadás óta először vett részt a pápa beiktatásán az ortodox keresztény hívők szimbolikus vezetője, I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka. A Magyar Nemzet is úgy látja, hogy Ferenc pápa új stílust hozott a Vatikán életébe. Gyorsan el is nevezték Bergoglio-stílusnak, kissé áthallálosan utalva a dél-koreai popsztár, Psy Gangnam Style című számára, amely az internet segítségével egy pillanat alatt körbejárta a világot. A polgári napilap rámutat: „Ferenc pápát megválasztása után hiába győzködték, hogy aranykeresztet vegyen a nyakába, ragaszkodott ahhoz a vaskereszthez, amelyet püspökké szentelése óta visel. Másnap a pápának fenntartott gépkocsi helyett a vatikáni csendőrség egyik autóján ment imádkozni. A személyi titkárral sem bíró egyházfő maga fizette ki a konklávéval kapcsolatos számláit, legszívesebben testőr nélkül és gyalog jár, s szíve szerint kerékpárral és metróval közlekedne. Nem titkolja, hogy fociszurkoló, szereti a tangót, és menyasszonya is volt. Jelenleg is a bíborosokkal együtt, a Szent Márta-házban lakik, annak menzáján étkezik annál az asztalnál, ahol éppen helyet talál.”
A Magyar Hírlapban ketten is nyilatkoznak. Kiss Ulrich jezsuita szerzetes a Szentatya névválasztásával kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy Assisi Szent Ferenc nem csak a szegények patrónusa, hanem Olaszország védőszentje is. „vagyis nagyon okos névválasztás ez. A pápa első nyilatkozatában azt mondta, jó messziről hozták Róma püspökét. Vagy mégsem? Ő ugyanis ott is otthon van. Az egyszerűség és a szegénység felvállalása mellett tegnapi szentbeszédében Ferenc határozottan kiállt a teremtett világ védelme mellett. Ám ezt nem a manapság divatos, mondjuk úgy, LMP-s módon értette, hanem szigorúan teológiai alapon. A kulcsszó: megőrizni. Megőrizni a családot, az értékeket, illetve a természetet. Ez a Szentatya szerint a világ és az egyház közös feladata, ami valóban új szemléletmódot, ha tetszik, új konzervativizmust jelent. Az ember ugyanis nem uralkodik a környezetén, hanem felelős érte – ahogy a Bibliában olvasható… Ferenc pápa rendkívül hiteles személyiség, aki úgy tud beszélni, hogy az egyszerű ember is megérti. Korunkban egyébként nem lehet már csak a prédikációra hagyatkozni. Rengeteg a kommunikációs eszköz, amellyel az egyháznak is élnie kell. Ezzel a Szentatya is tisztában lehet, azonnal üzent a Twitteren keresztül.” Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Vallástudományi Intézetének vezetője így értékelte a tegnapi beiktatást: „Ferenc pápa minden lehetőséget megragadott arra, hogy – a katolikus liturgia szigorú keretei között – saját egyéniségét is belevigye a péteri szolgálat kezdetét szimbolizáló ceremóniába, és személyes kisugárzásával elvarázsolja a híveket. Az egyházfő közvetlenségét jelzi, hogy hosszan elidőzött a Szent Péter téren összegyűlt zarándoklatban, sokszor elhagyta az őt szállító autót, és kész volt arra, hogy kezet fogjon a hívekkel. Emberközeliségét példázta beszédének stílusa is, hiszen rendkívül egyszerűen, mindenki által érhetően fogalmazott. Szavai többek között arra az alapvető emberi összefüggésre világítottak rá, hogy a szeretet azt jelenti: vigyázzunk egymásra és a környezetünkre is.” Az egyetemi tanszékvezető úgy véli, hogy Ferenc pápa három nagy területen hozhat változást. Az egyik célkitűzés a szegények fokozott felkarolása és magának az egyháznak a szegényebbé tétele, kérdés, milyen formában lesz képes ezeket a törekvéseket megvalósítani. A másik fő pont a keresztény egyházak közötti egység erősítésének a terve, erre utalhat, hogy Ferenc eddig nem pápaként, hanem Róma püspökeként beszélt magáról. A harmadik fő feladat pedig a Kúria reformja, enélkül a fenti két célkitűzés nem valósulhat meg.
Egyéb téma
A Népszabadság (12.o.) közli a Szent Egyed Közösség Nyilatkozatát, amelyben megdöbbenését és feláborodását fejezi ki az ELTE-n Heller Ágnest és más egyetemi tanárokat származásuk miatt ért inzultus miatt. A közösség leszögezi: „aki honfitársaink, ember és ember között származási alapon tesz különbséget, az ennek az országnak a legnemesebb, Szent István-i hagyományai ellen vét, és megtagadja Európa keresztény és világi humanista örökségét.” A Szent Egyed Közösség nem csak elítéli „ezt a szégyenletes cselekedetet”, hanem kifejezi együttérzését Heller Ágnessel és mindazokkal, akiket vele együtt megbántottak. „Szeretnénk továbbá megvallani hitünket és reményünket, hogy nemcsak szükséges és lehetséges az együttélés, a közös jövő a különböző kultúrájú, származású emberek között, hanem szép is. Magyarságunkat, s főként emberségünket csak együtt, nem pedig egymás ellenében tudjuk kiteljesíteni.”
Magyar Kurír