Napi sajtószemle

Hírek, vélemények Ferenc pápáról

A Magyar Hírlap (3.o.) Erdő Péter: Ferenc pápa első tanításai lényegre törőek címmel számol be arról, hogy tegnap Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában az új pápáért bemutatott szentmisén elmondta: Ferenc pápa első tanításai figyelemreméltóan egyszerűek, lényegre törőek.

A Magyar Hírlap (A magyar… 6.o.) beszámol arról, hogy tegnap Ferenc pápa fogadta a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület tagjait, közöttük Györiványi Gábor magyar nagykövetet. A diplomata elmondta: a Szentatya azt kérte, hogy a magyarok is imádkozzanak pápasága sikeréért.

A Hetek címlapján Ferenc pápa látható, amint megválasztását követően a Szent Péter-bazilika erkélyéről köszönti a több százezres tömeget. A címlapszöveg: Lapozzunk? – Ünneprontó pápai múlt. A lapban Molnár László és Morvay Péter Ferenc, az első című írásukban kiemelik: „Azonnal sztár lett az új pápa… Argentin források szerint Ferenc pápa a közelmúlt ’legpolitikusabb’ katolikus egyházfője: eddigi pályafutása során tudatosan építette karrierjét, és ehhez mesteri módon használja a médiát.” A cikk jelentős része a Jorge Mario Bergoglio elleni – és a Vatikán által cáfolt –  vádakkal foglalkozik, melyek szerint 1976-1983 között jezsuita generálisként felelős volt két rendtársa, Orlando Yorio és Francisco Jálics elrablásáért, és más papokról is jelentett a juntának. A két cikkíró rendkívül negatívan állítja be Jorge Mario Bergogliót és az argentin katolikus egyházat, de azt nem közli, hogy Jálics Ferenc atya legújabb nyilatkozatában már egyértelműen azt állítja, hogy nem Jorge Mario Bergoglio akkori jezsuita rendfőnök jelentette fel őt és szerzetestársát, Orlando Yoriót. Leszögezte: „Hamis fenntartani, hogy elrablásunk Bergoglio atya kezdeményezésére történt.” 

A Figyelő (34–37.o.) Isten tudja címmel úgy véli: „Az idén 77 éves Ferenc pápa egyszerű beszédeivel, a vatikáni protokollt felrúgó magatartásával és a szegények melletti radikális kiállásával máris friss levegőt hozott a katolikus egyház életébe. A történelem első (latin)-amerikai és jezsuita katolikus egyházfője progresszív konzervatívnak mondható: az egyházi dogmákat nem írja felül, ám hiteles életmódjával vonzóvá teheti az Európában befolyását vesztő  kereszténységet.” A Figyelő is rámutat: „Az egyetlen dolog, amivel komolyabban vádolni lehet Ferencet, az az argentin rendfőnöksége idején történt néhány eset.” 

A Barikádban (Vallás és politika 34-35.o.) Mirkóczki Ádám, a Jobbik egyházügyi kabinetjének vezetője, az Egri Hittudományi Főiskola hallgatója nyilatkozik, aki elmondta: „… felháborítónak, döbbenetesnek és nagyon aljas, primitív dolognak tartom, ahogy egyesek esztelen módon nekiestek az új pápa személyének. S itt nemcsak a tollforgatókra gondolok, hanem az önmagukat kereszténynek mondó kommentelőkre is. Helyettük is szégyelltem magam, amikor azt a sok gyűlölettől fröcsögő írást és bejegyzést olvastam. Külön szomorú, hogy nem csak a balliberális oldalakon tűntek föl ilyen cikkek, hanem a politikai jobboldalon is. Sokan egyáltalán nem akarják megérteni, hogy vallási értelemben a kereszténység és a zsidó vallási hagyományok bizonyos értelemben elválaszthatatlanok. Az Ószövetség nélkül nem értelmezhető az Újszövetség. Előbbi az utóbbiban teljesedett ki. Az ószövetségi tanítások, intelmek és jóslatok Jézus életútjában, halálában és feltámadásában, vagyis megváltó- élőáldozatában nyerték el értelmüket. Közös örökségünk a Szentírás. A kereszténység legfontosabb kegyhelyei és gyökerei a Szentföldön találhatók, vagyis a mai Izrael területén. Emberi értelemben Jézus Krisztus is a választott nép tagja volt, csakúgy, mint az apostolok és az első keresztény közösségek. Aki ezeket a tényeket nem fogadja el, az nem láthat tisztán. A probléma gyökerét ott látom, hogy sokan egyenlőségjelet tesznek a zsidó vallás és a cionizmus közé, ami óriási hiba. Ugyanis szigorúan vallási értelemben minden keresztény hívő ’cionista’, de természetesen ezt ilyen módon nem lehet kijelenteni, mert a cionizmus egy politikai fogalom, amely politikai mozgalommá vált és Izraelre mint államra vonatkozik.” A Jobbik képviselője azt kéri Ferenc pápa bírálóitól, hogy „először járjanak végig egy olyan életutat, mint ő, tegyenek annyi jót embertársaikkal, mint ő, mutassanak példát szerénységből, mint ő, s majd utána kritizáljanak, de mindenekelőtt engedtessék meg neki, hogy végezze a dolgát! Én nagyon örülök a megválasztásának, mert személyében egy nagyon hiteles, erős, határozott és konzervatív személyiség foglalja el Szent Péter trónusát, és ez már önmagában garancia arra, hogy az egyház folytassa igazi küldetését.”

Egyéb téma

A Magyar Nemzetben (Hegymentők… 21.,23.o.) Solymári Dániel, az egyik legismertebb magyar hegymászó, teológus nyilatkozik, aki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programvezetőjeként nemcsak a legmagasabb csúcsokat látta, hanem a legmélyebb afrikai nyomort is. Elmondta: „A máltai szeretetszolgálatnál egyebek mellett az afrikai programokért felelek. Szervezetünk egy számos kormányt, jótékonysági szervezetet, egyházat tömörítő együttműködésbe kapcsolódott be, a közös cél Afrika Szaharától délre eső régióinak megsegítése. Kétféle módon támogatjuk a nélkülöző országokat. Humanitárius segítségnyújtás révén, amikor segélyszállítmányokat juttatunk el a célterületre, illetve nemzetközi beruházásokat valósítanak meg. Óvodák, iskolák, szennyvíztisztító berendezések létesülnek. A beruházásokat követően felépített épületek, közművek tovább működnek, és folyamatosan javítják a helyiek életkörülményeit. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a vízellátás javításában vállalt fontos szerepet, minthogy a magyar vízügyi szakemberek nemzetközileg is ismertek.” Solymári Dániel elmondta azt is, hogy Kenya két legnagyobb városában, a fővárosban, Nairobiban és Mombasában fejlesztették és vezették be a vezetékes ivóvizet a városok nyomortelepeire, illetve higiénés, úgynevezett szanitációs központot létesítettek. „Mombasa nyomortelepén előttünk nem is volt vízellátás. Gyakran a helyi maffia árusítja a vizet, magasan a piaci ár felett. Persze figyelmen kívül hagyja a víz tisztaságát, így a nyomortelepen született, ötévesnél kisebb gyerekek ötöde a szennyezett vízzel összefüggő betegségekben hal meg.”

Magyar Kurír