Napi sajtószemle

Vélemények, hírek Ferenc pápáról
A Népszava (1.,8.o.) Elődjével találkozott Ferenc pápa – Egyházfők egymás között, a Magyar Nemzet (1.,4.o.) Virágvasárnap Rómában – Krisztussal alakíthatjuk magunkat és a világot, a Magyar Hírlap (1.,6.o.) Ne engedjétek elrabolni a reményt! – Ferenc pápa virágvasárnapi szentmiséje címekkel számolnak be Ferenc pápa virágvasárnapi szentmiséjéről, s arról, hogy együtt ebédelt elődjével, XVI. Benedekkel.
A Népszava szerint „megbeszéléseik során szóba kerülhetett a Vatikán reformja, valamint a Vatlieaks-ügy, amely számos nyitott kérdést hagyott hátra. Hírek szerint Ferenc pápa már húsvét után felállíthatja új ’kormányát’. Mindent a nulláról akar kezdeni, teljesen új személyekkel.”
A Magyar Nemzetben Szerdahelyi Csongor megállapítja: „Hatalmas tempót diktál Ferenc pápa. Múlt keddi beiktatása után fogadta a világ minden részéből Rómába érkezett uralkodókat, államfőket, a keresztény egyházak és felekezetek, a zsidóság és az egyéb vallások vezetőit, a Szentszék mellé akkreditált diplomatákat. Szombaton meglátogatta elődjét, másnap pedig negyedmillió hívő előtt pontifikálta a nagyhét kezdetét jelentő virágvasárnapi szentmisét.” A cikk szerzője emlékeztet rá, hogy a két pápa, Ferenc és XVI. Benedek találkozása egyedülálló a történelemben.
A Magyar Hírlap azt emeli ki, hogy Ferenc pápa virágvasárnapi szentmiséjében sem tartotta magát előre megírt beszédéhez, többször rögtönzött.

A Népszabadság (9.o.) Hasít Rómában a pápabiznisz címmel írja: „Az Atya, a Fiú, a Szentlélek, no meg 50-55 millió euró. Ennyire saccolja Giuseppe Roscioli, az olasz hotelszövetség vezetője azt az összeget, amelyet kizárólag az új pápa, Ferenc megválasztása hoz a konyhára. A lelki üdvösség mellett alighanem ez a pénz nagyon jól jön a válság sújtotta olasz fővárosnak. A szakember az olasz sajtónak elmondta, márciusban tíz százalékkal több turistát várnak az Örök Városba, ahol egyébként évente 7,3 milliárd eurót költenek a látogatók.” A lap szerint Ferenc pápának nem is annyira elődje, a lemondott és visszavonultan élő XVI. Benedek örökségével kell megküzdenie a népszerűségért, „hanem továbbra is a – katolikus szóhasználattal – a világegyházat bő negyedszázadon át irányító, az egyszerű emberekkel is könnyen hangot találó II. János Páléval.”

Egyéb témák
A Magyar Nemzet (8.o.) Melegházasság ellen tüntettek címmel számol be arról, hogy Párizsban százezrek részvételével harmadok alkalommal rendeztek tegnap tömegtüntetést a homoszexuális házasság ellenzői. A lap jókedvűnek érzékelte a tömeg hangulatát.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (6.o.) Francia kiállás a családért címmel közli százhetven francia jogászprofesszornak a szenátushoz intézett nyílt levelét, arra kérve őket, hogy utasítsák el a baloldali és kommunista alsóház döntését, amely engedélyezte a homoszexuális párok házasságkötését és örökbefogadását. A jogászprofesszorok a gyermek és az anyák jogait sértőnek minősítik a tervezetet. A levelet ismertető Sobor Dávid jónak tartaná, ha a francia képviselők példát vennének a magyar alaptörvényről, amely nem szigorítja a házasság meghatározását, pusztán explicitté teszi annak eddig is meglévő alkotmányos értékét, amely szerint „a házasság intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi és nő életközössége. Ez az életközösség tipikusan közös gyermekek születését és a családban való felnevelését célozza, amellett, hogy a házastársak kölcsönös gondoskodásban és támogatásban élésének is kerete.”

A Magyar Hírlap (Hamarosan… 1.,2.o.) értesülései szerint a közeljövőben módosítják az egyházügyi törvényt, ám hogy ez pontosan milyen formában történik, arról még nem döntöttek a kormánypártok. A lap emlékeztet rá: a jogszabály egyes passzusait a közelmúltban semmisítette meg az Alkotmánybíróság, ezt azonban csak részben „korrigálta” az alaptörvény negyedik, a parlament által már megszavazott módosítása. A lapnak Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa elmondta: továbbra is jogbizonytalanság áll fenn. A többi között az egyházi egyszázalékos szja-felajánlások miatt, hiszen az AB határozata tizenhét közösségnek egyházi státust adott, amely erre a forrásra elméletileg feljogosít. Lukács Tamás, a parlament egyházügyi és civil bizottságának KDNP-s elnöke viszont rámutatott: ezzel együtt ezeket a csoportokat korábban a bíróság jogerősen egyesületként bejegyezte, s kérdéses, a taláros testület döntése felülírta-e ezt az állapotot. Lukács korábban azt mondta: miután az alaptörvényben szerepel a Ház joga az egyházak elismeréséről, ezt az AB-nek is tudomásul kell vennie, illetve a „vonatkozó határozatát is ennek fényében kell értelmeznie.” A lap megjegyzi, hogy az egyelőre „lyukas” egyházügyi törvény, illetve az alkotmánybírósági beavatkozás kapcsán továbbra is bőven akad megválaszolatlan kérdés, a helyzetet teljes körűen az alaptörvény módosítása sem tisztázta. Az orgánum megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyelőre nem reagált az egyházügyi törvény átírásáról feltett kérdésekre.

Magyar Kurír