Napi sajtószemle

Snell György: Soha nem hordjuk egyedül a keresztet

A Magyar Hírlapban (Isten barátsága 1.,14-15.o.)  fővárosi Szent István-bazilika plébánosa nyilatkozik, aki a Szentírást idézte: „Isten a szívünkbe írja az ő törvényét. Nem hiszem, hogy egy amúgy normális gondolkodású ember ne érezze a bűn, illetve a rossz és a jó közötti különbséget. Legalább a lelke mélyén, hiszen a lelkiismeret mindenkiben ott van. Ha az erkölcsi érzék mégis megszűnik, ami amúgy lehetséges, akkor már óriási a baj. Ez már az emberi mivolt elvesztését jelenti.” Azzal kapcsolatban, hogy Ferenc pápa azt mondta virágvasárnap, át kell ölelnünk a keresztet, a plébános kifejtette: „Életünkben kikerülhetetlen a kereszt, vagyis a szenvedés. Betegség, szegénység vagy váratlan tragédiák – valamilyen formában mindannyiunkat érintenek, Jézusi lelkülettel azonban el lehet fogadni őket. A passió egyébiránt nem jelenti azt, hogy Krisztus akarta volna a szenvedést, hiszen előtte félelmében – ahogy a Szentírás fogalmaz – vérrel verítékezett. Valóságos ember volt. Mégis vállalta az Atya akaratát, aki hamarosan megmutatta: a szenvedésnek lehet értelme, mivel a feltámadás, az örök élet követi. És még valami. Soha nem hordjuk egyedül a keresztet. Amikor átöleljük, tulajdonképpen mindenestül elfogadjuk az Istentől kapott történetünket, életünket. Mindennek pedig éppen a húsvét ad értelmet, ez a hitünk lényege. És innentől kezdve bármit is teszünk, rontjuk vagy javítjuk az üdvösségre való esélyünket.” Snell György megdöbbenését fejezte ki, hogy „mintha az egész országunk vastagon búval lenne kibélelve, annyi szomorú embert látni…, S bevallom, nem tudom, mi ennek az oka. Talán valami hiányzik az életünkből. Egy keresztény ugyanis, ha valóban tapasztalja Isten szeretetét, örömhírét, mindenképpen boldog és vidám. A magyarázat az lehet, hogy túl nagy a zaj és a zűrzavar, hogy Isten jóságát meglássák az emberek az életükben, a környezetükben.” A fővárosi Szent István-bazilika plébánosa arról is szólt, hogy olykor még templomba járó jegyesek is kérdezik tőle, miért tilos az abortusz, hiszen ma már annyira általános. „Pedig nagyon egyszerű a tilalom bibliai magyarázata. Isten férfinak és nőnek alkotta az embert, a saját képére és hasonlatosságára, s így módot adott neki arra, hogy társa legyen a teremtésben. Együtt ugyanis képesek az élet tovább adására. Amikor a fogantatás pillanatában, a szülők akaratából – test szerint – elindul egy új élet, Isten abban a pillanatban teremt neki egyedi, halhatatlan, senkiével össze nem keverhető lelket. Ez az új élet ettől kezdve, bár születéséig az édesanya hordozza a testében, már önálló, másik személy. Szomorú világot jelent, hogy harcolni kell az igazságért. De ha az emberségből kivetkőzött gondolkodásmódokért annyian küzdenek, nekünk is hasonlóképpen kell tennünk.”

Magyar Kurír

(bd)