Napi sajtószemle

A vatikáni és a hazai húsvéti szertartásokról

A Népszabadság (3.o.) Békét sürgetett a pápa a világban, a Népszava (8.o.) Unortodox pápai húsvét, a Magyar Hírlap (5.o.) Békét kért a világra a pápa, a Magyar Nemzet (9.o.) Békét kért a világnak Ferenc címekkel számolnak be arról, hogy húsvétvasárnap első húsvéti szentmiséjét celebrálta Ferenc pápa. A lapok kiemelik, hogy a sajtó meglepetésére a Szentatya elődeivel ellentétben nem köszöntötte a világ népeit idegen nyelveken urbi et orbi (Róma városának és a világnak szóló) áldásában, csak olaszul szólt a hívőkhöz.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Sitkei Levente Hajgumi címmel rámutat: Ferenc pápa nem az első s nem is az utolsó olyan katolikus egyházfő, aki a békéről beszélt húsvétkor. A cikkíró szerint „Nem lehet eleget kárhoztatni a kommunistákat, amiért ezt a szót tönkretették. Az ő békéjük azt jelentette, hogy maradj csendben, vagy apró miszlikbe aprítalak, s fogadd el az én uralmamat.” Ellenben Ferenc pápa szavaira „érdemes odafigyelni, mert a mosolygó jezsuita nem küzdelemként fogja fel az életet, de nem is megalkuvó, aki a szürke és rettegő felvonulók tömegét szeretné látni. Nem kell ahhoz katolikusnak lenni, hogy magunkévá tegyük ezt az egyszerű üzenetet. Embernek kell lenni.”

A Magyar Nemzet (3.o.) Húsvét egy új élet nyitánya, a Magyar Hírlap (1.,3.o.) Erdő Péter: Az örömé az utolsó szó címekkel a hazai ünnepi szertartásokról tudósítanak. A Magyar Hírlap Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ünnepi szentbeszédeiből kiemeli: „Kérjük Ferenc pápával a feltámadt Krisztust. Szabadítson meg minket minden borúlátástól, reménytelenségtől és csüggedéstől! Töltse el szívünket elszántsággal, nagylelkűséggel és örömmel!” A magyar katolikus egyházfő leszögezte: Krisztus szeretete a reménytelen helyzetekben is megmutatja az utat a becsület, a megbékélés és az együttműködés felé. Húsvét az isteni irgalmasság nagy ünnepe, azé a feltámadásé, amely a jövő reményét hozza. Tehát nem a szomorúságé, hanem az örömé az utolsó szó. A jóság mindig túlmutat földi életünk határain.

A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi a bíboros prímást: „Ha Isten színe előtt fáradozunk, nagyobb felelősséggel teljesítjük földi életünk feladatait. Szilárdabb bizalommal vállaljuk a nehézségeket is, mert nem csak pillanatnyi, anyagi eredményekre várunk.”

A Magyar Nemzet ismerteti a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) közös közleményét, amely hangsúlyozza: Krisztus feltámadása húsvéti örömet és reménységet ajándékoz a híveknek. Nem szükségszerű, hogy az emberiség élete a pénz hatalma alatt roskadozzon, mert a világ meghatározója nem a gazdagság, az emberi önzés vagy a nyers erőszak, hanem a mindenható Isten szeretete.

A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap tudósítanak a protestáns egyházak vezetőinek ünnepi istentiszteleteiről is. Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök a debreceni Nagytemplomban leszögezte: a húsvét nem arról szó, hogy Krisztus leállította az órát, s azt mondta, vége a visszaszámlálásnak, hanem olyat tett, ami azt jelenti, nincs félnivalónk. Ez az örökkévaló Isten csodálatos, utánozhatatlan húsvéti meglepetése mindannyiunk számára. A református püspök Isten áldását kérte az új római katolikus egyházfő, Ferenc pápa szolgálatára is, akinek „szerénysége, nyitottsága reménnyel tölthet el minden keresztény embert.” Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap a budapesti Deák téri templomban arról beszélt, hogy Jézus az öregedő egyházat is újra tudja éleszteni, ezért mondja tanítványainak: Menjetek, hirdessétek a világban, hogy az élet győzött a halálon. Az evangélikus püspök szerint az idén húsvétkor kevés okunk van a mosolyra az ország és az egyházak állapota miatt, az ünnep ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy „van feltámadás, van újrakezdés, és nincs az a mélypont egy egyház életében, ahonnan a feltámadott Jézus ne tudná kivezetni népét. Húsvét nem Jézus fináléja, hanem egy új élet nyitánya.”

Egyéb témák

A Magyar Nemzet (9.o.) Fico betiltja a húsvéthétfőt címmel közli, hogy kormányhatározattal kívánja eltörölni a húsvéthétfőt jövőre Robert Fico. A szlovák kormányfő szerint erre a válság miatt van szükség. Leszögezte: „Ebben a gazdasági helyzetben érzéketlen pazarlásra csábít ez az ünnep. Egy szociális államban ez megengedhetetlen.” Hozzátette: húsvéthétfő munkaszüneti nap, s ez komoly kieséseket okoz a gazdaságban is, „Ezért sem engedhetjük meg magunknak.”

A Népszava (1.,3.o.) Adatbázist építhetnek az egyházak címmel úgy véli: alaptörvényt sérthet a hittan és erkölcstan közötti kötelező választás az általános iskolákban, bár a köznevelési törvényhez kapcsolódó kormányrendelet „bájosan életszerűtlen eszközökkel próbálja ennek elejét venni. A friss jogszabály szerint az egyházak adatbázisokat építhetnek a hittanra jelentkezők személyes információiból, valamint megnehezíthetik az állami iskolák működését. A felekezetek többsége mégsem rajong a kötelező hitoktatásért.” A Népszava arra is emlékeztet, hogy tavaly júliusban még a magukat a népszámláláson az adott egyház híveinek mondók arányában határozta volna meg az egy-egy felekezet által fenntartható iskolai vagy szociális férőhelyek számát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. A lap a kijelentés érdekességének nevezi, hogy a – 2011-es népszámlálás közelmúltban kiadott adatai alapján tíz év alatt csaknem másfél millió hívőt vesztett – katolikus egyház múlt heti közleménye szerint a két évvel ezelőtti cenzus eredményei „nem alkalmasak az összevetésre”, mivel „a 2011-es kérdésfelvetés eltért a korábbi népszámlálásokétól.” A Népszava érdekesnek nevezi, hogy a KSH egyelőre nem reagált „az egész felmérés hitelességét megkérdőjelező vádakra, ahogy még a KDNP sem állt ki a katolikus egyház kritikája mellett.”

A Magyar Hírlapban (Mádl Dalma… 1.,4.o.) Mádl Ferenc volt államfő özvegye nyilatkozik, aki elmondta: az idén egy különleges család tagjának adta át a Hit pajzsa díjat. A 91 éves, nyugalmazott esperes-plébános, Brusznyai József jelenleg Kállón él, a korához képest remek állapotban. „A díj átvételekor görög idézeteket hallhattunk tőle, és legalább öt magyar versből gyönyörűen idézett. Ő egyébként 1956 egyik kivégzett hőse, Brusznyai Árpád fivére. Nagyon megható volt, ahogyan Brusznyai József átvette a Hit pajzsa díjat, mivel azt mondta, nem őt illeti, hanem a testvérét, aki biztosan fentről figyeli. Így mártírhalált halt fivérének ajánlotta az elismerést.” Mádl Dalma elmondta azt is: szívügye a 2005-ben általa létrehozott „Istenadta Tehetség” Kistelepülések Hátrányos Helyzetű Tehetséges Gyermekeiért Alapítvány. Az eddig általuk támogatott gyerekek közül többen jártak a bencésekhez Pannonhalmára, a piaristákhoz Vácra és Kecskemétre, az angolkisasszonyokhoz ugyancsak Kecskemétre, a jezsuitákhoz Miskolcra, a ferencesekhez Vácra, továbbá a reformátusokhoz Debrecenbe, Pápára, Pécsre és Sárospatakra, az evangélikusokhoz Bonyhádra, Nyíregyházára, Békéscsabára. A jelenlegi kuratóriumban kiváló emberek tevékenykednek, az elnök Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök. Dalma asszony elmondta: egyik támogatottjuk egy nagyon szegény, félig magyar, félig kínai kislány, aki egymás után nyeri a nyelvi és szavalóversenyeket.

A Magyar Hírlap (Leomlott… 14.o.) beszámolója szerint öt-hat méteres szakaszon leomlott a veszprémi Szent László-templom alatti védfal, nagy valószínűséggel a csapadékvíz és az olvadó hó okozhatta a falomlást. További falrészek is veszélyben vannak. A lap emlékeztet rá: az egykori Temető-hegy legmagasabb pontján a középkori eredetű Szent Margit-plébániatemplom állt a 15. századig, de az épület a török időben megsemmisült. A mai historizáló, neoromán kistemplom 1902-ben épült egy régi kápolna maradványaira.

Magyar Kurír