A Magyar Hírlapban (Korábbi és új kapcsolatok… 2.o.) Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora nyilatkozik abból az alkalomból, hogy kiemelt felsőoktatási intézmény lett az egyetem, Információs Technológiai Kara pedig kutató kari minősítést kapott. A rektor elmondta: a széles körben elterjedt állításokkal szemben szó sincs milliárdos összegekről. „A PPKE esetében évente mintegy háromszázmillió forintos támogatással jár majd a kiemelt egyetemi cím. Ennek felhasználását folyamatosan ellenőrzi az állam, hiszen az pontosan rögzített fejlesztések elvégzésére szolgál, elsődlegesen doktori és kutatási területen. Az alapvető gazdasági problémákon, amelyek a felsőoktatási intézményeket jellemzik, ilyen jellegű célzott támogatás nem tud segíteni. Egy ilyen kitüntető cím önmagában is vonzza a hallgatókat és az oktatókat, itthonról és külföldről is.” Szuromi Szabolcs Anzelm elmondta azt is, hogy előkészítették az esztergomi Vitéz János kar önálló intézetként való integrációját, „az eddigi kar július elsejétől tanárképző intézetként látja majd el a törvényileg előírt pedagógusképző funkciót. A Pázmány ezzel az egyetlen olyan magyar egyetem lesz, amelynek nincs főiskolai kara. Mindemellett a társadalomtudomány és a közgazdaságtan területén egyre több közös és saját képzést indítunk. E szakok, úgy tűnik, piacképes diplomát adnak a hallgatóknak. Komoly lépéseket tettünk afelé, hogy képzéseinken külföldi egyetemekkel együttműködve közös alapszakos és mesterdiplomákat állítsunk ki.”
Ugyancsak a Magyar Hírlap (Átvezetik… 1.,2.o.) értesülései szerint a múlt heti indítványok mellett további jogszabály-módosításokat is beterjeszt a kormány a parlamentnek a negyedik alaptörvény-módosítással kapcsolatban, hogy az alkotmányban deklarált alapelveket átvezessék az alacsonyabb rendű jogszabályokba is. Így az alaptörvény módosítása nyomán az alkotmányba került az a tétel is, amely szerint az Országgyűlés dönthet az egyházi státusz megadásáról, ugyanakkor a különböző felekezeteknek biztosítják az alkotmányjogi panasz benyújtásának lehetőségét, ha nem értenek egyet a döntéssel. Emiatt biztosan módosítani kell majd az egyházügyi törvényt, ám a lap emlékeztet rá: Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa a közelmúltban azt mondta: a jogszabályban egyéb problémákat is rendezni kell, így például az egyszázalékos felajánlások kérdését.
A Magyar Hírlap (Cáfolja… 13.o.), a Magyar Nemzet (Mégsem sérült… 15.o.) és a Népszabadság (Feszítve… 1.,14.o.) beszámolói szerint a debreceni Déri Múzeum igazgatója vizsgálatot rendelt el a három Munkácsy-kép – az Ecce homo, a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt – aktuális állapotának felmérésére, amelynek eredményéről tájékoztatják a közvéleményt. A közlemény egyúttal cáfolja azt a sajtóértesülést, amely szerint szállítás közben maradandóan megsérült volna az Ecce homo. A dokumentum szerint 2012 nyarán a bécsi Künstlerhausból Debrecenbe való szállítás során a vászon egy részén a kibontás után deformálódást észleltek a restaurátorok. A felfeszítés során azonban már lehetett látni a vászon kisimulását. Hetek múlva teljesen eltűnt a deformálódás, vagyis nem történt maradandó sérülés – állítja a Déri Múzeum közleménye.
A Magyar Nemzet (Protestáns… 2.o.) közli, hogy a Németajkú Református Egyházközség Protestáns Fóruma idén tizenkettedik alkalommal, március 23. és április 28. között tartja meg hagyományos rendezvénysorozatát, a Protestáns tavaszt. A Hold utcai templomban rendezett eseménysorozatban helyet kapott a Dizseri Tamás-emlékkonferencia, hangversenyek, irodalmi műsorok, valamint az a holnapi eszmecsere, amelyen Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője az eucharisztiáról beszélget Bogárdi Szabó István református püspökkel és Barsi Balázs ferences rendi szerzetes pappal.
Magyar Kurír