Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) A nőket és a fiatalokat bátorította a pápa című beszámolója kiemeli: a nőknek és a fiataloknak a hit erősítésében és terjesztésében betöltött szerepét hangsúlyozta Ferenc pápa a szerdai általános audiencián, emlékeztetve rá: a nők és nem a tanítványok voltak Krisztus feltámadásának első tanúi. „Az evangéliumban az akkori világban háttérbe szorult nőknek elsőrendű és alapvető szerepük van” – mondta a Szentatya, hozzátéve: a nők az első számú tanúi annak, hogy Jézus él, és „az örömhírt nem tartják meg maguknak, hanem azonnal közlik.” A fiatalokat pedig így biztatta Ferenc pápa: ők „a hit tanúi a rossztól, háborúktól, bűntől megöregedett világban.”

A Népszabadság (Feltárják… 3.o.) beszámolója szerint „Kíméletlen igazságokra derülhet fény” – így kommentálta Julia Gillard ausztrál kormányfő a vizsgálatot, amely azt hivatott feltárni, hogy a Katolikus Egyházon belül a gyermekekkel szemben milyen szexuális visszaéléseket követtek el, illetve, hogy az ügyeket miként söpörték szőnyeg alá. A vizsgálattal megbízott bizottság több mint ötezer tanúvallomásra számít. 

Ugyancsak a Népszabadságban (11.o.) Révész Sándor Biszku, a katolikus címmel nyilvánvalónak tartja, hogy nem számolható el „adóforintjaink osztogatásánál Biszku Béla lelke katolikusnak…, ha a lényeg számít”, hiszen ifjúkora óta ateista. A cikkíró azon ironizál, hogy a népszámláláskor a történelmi egyházak „jól felsültek, csak sajnos nem valószínű, hogy ennek meglesznek az anyagi következményei. A lehengerlő médiafölénnyel rendelkező és a közvélemény-kutatások szerint még mindig igen jelentős támogatással, rendelkező klerikális kurzus idején a felekezeten kívüliek, ateisták és nem válaszolók száma a tíz évvel ezelőttihez képest durván kétmillióval (!) nőtt, a saját nyilatkozatuk szerint felekezethez tartozóké pedig ennyivel csökkent. A katolikus és a református egyház is elvesztette ’hívei’ közel harminc százalékát. A nem egészen tízmillió lakosból több mint négy és fél már semmilyen mértékben és értelemben nem vallja magát egyetlen felekezet hívének sem. A laza és formális kötődésű polgárok hatalmas mértékben és ütemben válnak le végleg egyházaikról, és ez alapvetően érinti a klerikális kurzus legitimitását.” Révész szerint egy ilyen eredménynek hatalmasat kellene robbannia, „ehhez képest még csak nem is pukkant”, nem érti, miért nem.

A Magyar Hírlap (Tovább vitáznak… 1.,8.o.) témával foglalkozó összeállításában idéz a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményéből, amely szerint „a nyilvánosságra hozott adatokat a vallási hovatartozásra vonatkozóan nem tudjuk mérvadónak tekinteni.” A lap idézi Gáncs Pétert, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét is, aki az Evangélikus Élet e heti számában hangsúlyozza: „Egyeseket szinte sokkoltak a történelmi egyházak fogyását tükröző számsorok. Bizonyos politikai körök viszont nem is titkolt kárörömmel kommentálták, hogy ’milliók fordultak el’ a nagyobb egyházaktól.” Gáncs Péter szerint a válaszmegtagadók számának drámai növekedése nem magyarázható csupán a társadalom szekularizációjával vagy az egyházak hitelvesztésével, mégis, kétségtelenül jelzi, egyre több ember számára nem egzisztenciális kérdés a vallási hovatartozás. „Mindenképpen önvizsgálatra kell, hogy indítsanak minket a szakmailag akár még vitatható adatok, szükséges és egészséges az őszinte párbeszéd” – írta a püspök, megjegyezve: józan ésszel is belátható, a közel négy évtizedes „istentelen agymosás lélek- és közösségromboló hatását nem lehet két évtized alatt jóvátenni.” Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője az MH-nak elmondta: szó sincs drámai adatról. A közölt eredményből csupán két dolog szűrhető le egyértelműen: a magukat valamely felekezethez besorolók tekintetében az elmúlt tíz évben átlagosan 6,8 százalékos a csökkenés, továbbá az, hogy erre a kérdésre 2001-ben 1,6 millióval kevesebben válaszoltak. Vagyis a felekezeti hovatartozás tekintetében nincsen jelentős változás a 2001-es évhez viszonyítva, ez egybeesik az elmúlt tíz év hazai és nemzetközi közvélemény-kutatási adataival alátámasztott trendekkel. „A KSH tájékoztatása nyomán a vallás elképesztő méretű visszaszorulását vizionálók figyelmét arra is felhívnám, hogy az 1,6 millió fős csökkenés az egyáltalán nem válaszolóknál többletként megtalálható” – mondta a tanszékvezető egyetemi tanár, hangsúlyozva: különbözött a kérdésfelvetés módja is a 2001-es évhez képest. Míg akkor az ember úgy érezhette, valamiféle tagságra, úgy két éve inkább szimpátiára voltak kíváncsiak a KSH munkatársai. Éppen ezért az adatok összehasonlítása problematikus. Megjegyezte: más országokban gyakran többféle kérdést tesznek fel a vallás témaköre kapcsán, hogy valósabb képet kapjanak a társadalmi folyamatokról.

Magyar Kurír