Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Megbüntetné a pápa a pedofil papokat, a Népszabadság (3.o.) A pápa szigorú büntetést sürget című beszámolói szerint határozott cselekvésre, a szexuális visszaéléseken ért egyházi személyek szigorú felelősségre vonására szólított fel pénteken Ferenc pápa, aki Gerhard Müller püspököt, a Hittani Kongregáció vezetőjét kérte fel, hogy személyesen biztosítsa, minden bizonyított eset elkövetőjét megbüntetik.

A Népszabadság megjegyzi: ez volt az első alkalom, hogy Ferenc pápa nyilvánosan megszólalt a Vatikánra rossz fényt vető pedofil-ügyek kapcsán. A lap emlékeztet rá: amikor 2005-ben megválasztották, Ferenc elődje, XVI. Benedek is ígéretet tett arra, hogy megtisztítja a katolikus egyházat a „mocsoktól”, de a botrányok hullámai éppen az ő idején csaptak a legmagasabbra, világszerte több egyházi méltóságot is megvádoltak azzal, hogy eltussolta a tudomására jutott szexuális visszaéléseket.

A Népszava tudósítása arra is kitér, hogy Gerhard Müller püspök beszámolt a pápának a Szent X. Piusz Papi Testvériség ügyéről is. Az orgánum felidézi, hogy XVI. Benedek vissza akarta fogadni az egyházba az ultrakonzervatív csoportot, amely elutasítja a II. Vatikáni Zsinat reformjait, ám a folyamat megrekedt, főleg azért, mert a testvériség időközben kizárt tagja, Richard Williamson holokauszt-tagadó kijelentéseket tett. Megfigyelők szerint valószínűtlen, hogy Ferenc pápa visszafogadná a testvériséget az egyházba. A Népszava szerint sokatmondó, hogy a tradicionális csoport meglehetősen hűvösen fogadta Jorge Mario Bergoglio pápává választását.

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) ismerteti a National Catholic Reporter amerikai katolikus hírportál cikkét, amely idézi Federico Walsot, az időközben katolikus egyházfővé választott Buenos Aires-i érsek volt szóvivőjét, aki szerint Ferenc pápa bezárathatná a vatikáni bankot. Wals lehetségesnek nevezte, hogy a Szentatya a Vatikánban ugyanazt a receptet kövesse, mint az argentin főváros érsekségén. Vezetése alatt az egyházmegye a szigorúbb pénzügyi rend érdekében lemondott arról, hogy bankok részvényese legyen. A Magyar Nemzet a Vatikánból kiszivárgott értesülésekre hivatkozva közli, hogy a pápa még nem vette kézbe a Vallási Művek Intézete (IOR) dossziéját, de külföldi hírügynökségek már azt jelentették, hogy függetlenségének felszámolásával az IOR-t Vatikán állam pápai tanácsának hatáskörébe akarják áthelyezni.

A Népszabadság (3.o.) Uszítással vádolt főpapok címmel közli, hogy Ferenczy Miklós református lelkész, volt kolozsvári esperes a Facebookon, Darvas-Kozma József pápai káplán pedig egy köztéri megemlékezésen olyan nyilatkozatot tett, amely „antiszemita, megbélyegző, gyűlöletkeltésre és uszításra alkalmas.” Ezt állítja Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró, aki panaszt nyújt be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD). Ferenczy a Facebookon megosztott egy Izrael népe – felsőbbrendű zsidóság címmel terjesztett kisfilmet, amelyhez hozzáfűzte: „A felvételek önmagukért beszélnek! Nézzétek és tanuljatok belőlük! Hihetetlen, de sajnos valóság! Felsőbbrendűség? Inkább alávalóság!!!” A református lelkész a Maszol portálnak nyilatkozva „valóban nagyon szerencsétlennek” nevezte, hogy a filmet antiszemita körök terjesztik, és kommentárja a klip üzenetével történő azonosulásként értelmezhető. Parászka a lapnak elmondta: facebookos ismerőse hívta fel a figyelmét egy videofelvételre, amelyen Darvas-Kozma József pápai káplán Csíkszeredában 2012. március 15-én arról beszélt, hogy az osztrákok a Rotschildok zsarolásának engedve verték le az 1848-as magyar forradalmat, Magyarországot pedig azért darabolták fel, mert Ferenc József „apostoli király” 1903-ban megvétózta a zsidó bankárdinasztia jelöltje, Rampolla bíboros pápává választását. A káplán „elmélete” azóta szélsőjobboldali weboldalakon és blogokon terjed, a Google szerint 15 ezer kópia készült róla.

Ugyancsak a Népszabadságban (6.o.) Czene Gábor Jeges fürdő a nagy egyházaknak címmel leszögezi: „A nagy keresztény egyházak számára sokkoló eredményt hozott a népszámlálás.” A cikkíró kiemeli, hogy a katolikus egyház nem tartja mérvadónak az eredményt. A lapnak Horányi Özséb egyetemi tanár, a Magyar Pax Romana katolikus mozgalom vezetője a népszámlálás legfőbb tanulságának nevezte, hogy az emberek a történelmi egyházakban is csökkenő mértékben találják meg azt a közösséget, ami számukra megfelelő. Nem egyszerűen felekezeti, vallási kérdésről van szó, az adatokból látszik, az egyházak egyre kevésbé szólítják meg híveiket. Mintha – kommunikációs problémákból adódóan – többnyire nem teljesítenék alapvető küldetésüket. Horányi hozzátette: Magyarország nincs különleges helyzetben, a magyar adatok elég nagy összhangot mutatnak a környező országok és általában az európai viszonyokkal. Az MPR vezetője emlékeztet rá: 2001-ben még viták folytak arról, hogy az akkori Orbán-kormány a népszámlálási adatokhoz akarja szabni az egyházak költségvetési támogatását. Ilyen veszély 2011-ben már nem fenyegetett. Czene hozzáteszi: „Erdő Péter bíboros legalábbis a népszámlálás előtt közölte: nincs tudomása olyan szándékról, hogy a kormányzat az eredményhez akarná igazítani az egyházak finanszírozását.” Horányi egyébként a katolikusoknál bekövetkezett drasztikus csökkenést összefüggésbe hozza a külföldön kitört szexuális és gazdasági botrányokkal is. Bár ilyen ügyek nálunk csak elvétve kerülnek nyilvánosságra, ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon nem lehetnek súlyos visszaélések. Ezeknek a feltehetően létező jogsértéseknek a következetes kivizsgálása az egyházak javát is szolgálná – mondta Horányi. Nyilatkozik a lapnak Máté-Tóth András valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanára, aki rámutatott: folytatódik az a tendencia, ami már a nyolcvanas években elkezdődött, Magyarországon mindinkább uralkodó állapottá válik a közösséghez tartozás hiánya. A zuhanásszerű csökkenés ugyanakkor csak látszat, és nem is érvényes valamennyi egyházra, némelyik kisebb felekezet gyarapodik. Egyúttal figyelmeztetett: a válaszolók számának drasztikus csökkenését nem szabad összekeverni az egyházakhoz tartozók népességbeli arányával. Máté-Tóth András is bírálta a katolikus egyház által kifogásolt kérdésfelvetést – „Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?” –, szerinte a kérdés ebben a formában nem alkalmas az egyházak tagságára vonatkozó adatok gyűjtésére, ám ennek ellenére úgy véli, hogy a népszámlálási eredmények szembetűnő változásait tévedés lenne ilyesfajta okokkal magyarázni.

A Magyar Nemzetben (Már nem csak… 5.o.) Pongrácz Tiborné, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgató-helyettese nyilatkozik, aki a lap közbevetésére – az MKPK titkársága közleményt adott ki arról, hogy a népszámlálás során a számítógépes rendszer valamilyen technikai hiba folytán napokig nem fogadta el a választ, ha valaki katolikusnak vallotta magát – azt válaszolta: „Az elején valóban volt valamilyen probléma, de ez nem befolyásolhatott komolyan semmit.” Pongrácz Tiborné elmondta azt is: „Tény, hogy például azoknak a katolikusoknak, akik a vallásuk szerint élnek, több gyermekük van, mint a protestánsoknak. De akik azt mondják, hogy hívők ugyan, de nem tartják be a vallási előírásokat, ugyanannyi gyermeket vállalnak, mint a nem hívő emberek. Az egyházaknak ezt muszáj figyelembe venniük, és cselekedniük kell: emberközelibbé kellene tenni az egyházakat. Egy értékválságos időszakban élünk, ahol fontos lenne, hogy a történelmi egyházak kapaszkodót nyújtsanak az embereknek. Elgondolkodtató, hogy ma már Európában magasabb a vallásukat aktívan gyakorló muzulmánok aránya, mint a vallásos keresztényeké.”

A Magyar Hírlapban (11.o.) Bogár László Őrjöngő kufár világ címmel a húsvétot az emberi létezés legősibb ünnepének nevezi, amely mindennel szemben áll, ami ma jellemzi a világot, s figyelmeztet: legalább „kicsit merengjünk el azon, hogy vajon méltók vagyunk-e a megváltásra. Vajon a megtisztulásunk kellően őszinte-e ahhoz, hogy méltók legyünk a kegyelemre? Vajon a teremtettségünket méltó módon háláljuk-e meg azzal, hogy megszüljük és testi-lelki épségben és egészségben felneveljük a következő nemzedékeket? És végül, merjük-e végre nevén nevezni a dolgokat, és bátran, hittel cselekedni azt, amit Jézus hirdetett és hagyott örökül ránk?”

Magyar Kurír

(bd)