Napi sajtószemle

A Hetekben (18-21.o.) Kulcsár Árpád Miért oszlatták fel a Jézus Társaságot? címmel leszögezi: „A jezsuita rend működését szinte megalakulásától kezdődően nagyon heves támadások érték. Mint az ellenreformáció és rekatolizáció élcsapatának, elsősorban a protestánsokkal voltak rendkívül éles összecsapásaik. Ugyanakkor katolikus részről is súlyos bírálatok sora érte a Jézus Társasága tevékenységét, míg végül XIV. Kelemen pápa 1773 nyarán kiadott nevezetes rendeletében feloszlatta a jezsuita rendet… Négy évtized elteltével VII. Pius ugyan ismét engedélyezte a jezsuita rend működését, amely azonban ezt követően már nem tudta helyreállítani korábbi befolyását.” A cikkíró negatív színben tünteti fel a jezsuiták működését, idéz többek között Pascal, Voltaire, II. Rákóczi Ferenc írásaiból, melyekben kemény bírálattal illetik a Loyolai Szent Ignác által alapított rend tevékenységét.

Ugyancsak a Hetekben (24-25.o.) Jászberényi Sándor Ki védi meg a keresztényeket? című, kairói beszámolója szerint a napokban muszlim szélsőségesek ostromolták meg a kopt központot. A cikkíró kiemeli: „Kairó Abaszéja nevű kerületében a főutat botokkal és késekkel felfegyverzett férfiak zárják le. A háttérben fekete füstfelhők gomolyognak az ég felé. Ég a legnagyobb keresztény katedrális az országban, a kaput feldühödött és felfegyverzett muszlim tömeg veri.” Jászberényi felhívja a figyelmet, hogy jelenleg minden hónapra „jut egy fitna, melyben általában keresztény kopt keresztények üzletei gyulladnak fel vagy keresztény parasztokat űznek el földjeikről. Nem ritka a vérvád sem: gyakran olyan pletykák robbantják ki az ilyen leszámolásokat, hogy például keresztények raboltak el muszlim nőket, vagy gúnyt űztek a kegyes Koránból. Hiába igazolódik be utólag, hogy ezek a vádak légből kapottak, a károk általában már nem helyreállíthatók. A keresztények pedig tömegesen menekülnek az országból. Már aki teheti.” A lap több uniós követségi forrása ugyanis úgy nyilatkozott a kopt keresztények kivándorlásáról, hogy „a válságban lévő uniós tagállamok a befektetések reményében szívesen látják a kopt keresztény gazdasági elitet”, de nem a szegényeket.

A Magyar Fórum (2.o.) Vállalta a prófétai sorsot címmel számol be a Polgárok Házában tartott megemlékezésről, melyet a tavaly februárban elhunyt Csurka István születésének 79. évfordulója tiszteletére tartottak a megjelentek. P. Reisz Pál OFM, a Pesti Ferences Templom igazgatója kiemelte a krisztusi feltámadás jelentőségét, „a szeretet legyőzte a halált. Ha Krisztusban erősebb a szeretet, mint a halál, az Ő szeretete, amely egyesíti a Mennyei Atyával, a mi halhatatlanságunkat is megalapozza. A szeretetnek ebben a világában kell megtalálnia helyét az embernek – tudatosan rátalálva, vagy tudattalanul ráérezve –, ha igazán emberi életet akar élni.” Pál atya szerint „Itt találta meg életének értelmét Isten magyar prófétája, Csurka István, sok zsákutcája, kudarcos próbálkozása közepette.” A ferences templomigazgató leszögezte: „Csurka István a maga módján vállalta a jeremiási, a prófétai sorsot. A magyar jövő pesszimista prófétájának tartották, ahol lehetett, mellőzték. Az idő múlása azonban őt igazolta. Általánosan elismerték: szinte mindenben igaza lett, amelyet a magyar sorsra vonatkozóan megjövendölt. Sokan óvatosabb szóhasználattal, mértéktartó elnevezéseket alkalmazva hirdették azt, amit tőle tanultak. Csurka Istvánt ez nem zavarta. Örült annak, ha népének így is hasznára lehetett. Ő maga pedig feláldozott ezen célért mindent: irodalmi karriert, anyagi hasznot, evilági előnyöket, egészséget, és lassan az egész életét. Így kimondatlanul is neme és áldozatos törekvéseivel a megváltó Krisztus nyomába szegődött. Teljes életpályát futott be, odaadott élete volt és bízva reméljük, hogy Jézus Krisztus feltámadásának részesévé vált.”

A Magyar Nemzet (Angyalok… 15.o.) beszámol arról, hogy a Kecskeméti Képtár immár hatodik alkalommal rendezi meg a kortárs hazai keresztény tematikájú művészet legnagyobb seregszemléjét, Angyalok címmel. A lap emlékeztet rá: a sorozat 2002-ben, a keresztre feszítés és a legfontosabb szimbólum, a kereszt témájával kezdődött. Ezúttal az angyalok a kiállítás főszereplői, illetve az ő alakjuk adja az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai programot. A tárlat május 19-éig látogatható.

Magyar Kurír 

(bd)