Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) Ferenc pápa a bazilikában címmel számol be néhány sorban arról, hogy a lateráni Szent János-bazilika után Ferenc pápa vasárnap birtokba vette a római városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikát is. A lap kiemeli, hogy a szentmisén mondott homíliájában a Szentatya kijelentette: a hitelesség érdekében meg kell szabadulni „kis és nagy idoljainktól, az ambíciótól, a karrierizmustól, a siker ízétől, attól, hogy önmagunkat helyezzük a központba.”

A Magyar Nemzet (1.,9.o.) Új szentszéki testület – Forradalom a Szentszékben címekkel közli, hogy nyolctagú bíborosi tanácsadó testületet nevezett ki szombaton Ferenc pápa. A lap figyelemre méltónak tartja, hogy a bíborosi testületben mind az öt földrész képviselői helyet kaptak. Az orgánum emlékeztet rá: „Egy hónapja választották meg Ferenc pápát, de azóta sem fogyott ki a meglepetésekből. Pedig semmi rendkívülit nem cselekszik, csupán emberközelbe hozza magas hivatalát. Egyszerűen akar továbbra is élni, és a rábízott 1,2 milliárd hívet számláló egyházat korszerűen szeretné kormányozni.” Közli az MN azt is, hogy szombaton Federico Lombardi szentszéki szóvivő cáfolta azokat a pletykákat, miszerint XVI. Benedek nyugalmazott pápa egészségi állapota különösen megromlott volna. „XVI. Benedek nem beteg, egészségi problémáit idős kora okozza” – mondta Lombardi, elismerve, hogy a lemondás utáni napok nehezek voltak a korábbi egyházfő számára.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (7.o.) Sitkei Levente A XXI. század egyháza címmel azt fejtegeti, hogy Ferenc pápa „ismeretlen vizekre vezeti az egyházat, ahol talán tükörsima lesz a tenger, és kedvező szelek fújnak majd, de minderre semmiféle biztosíték nincs, csak a remény és az örök bizakodás. A reformok sikeréhez szükséges lesz a kúriai bíboros atyák teljes hűségére és olyan aktivitására, amilyenre sem II. János Pál, sem XVI. Benedek idején nem voltak rákényszerítve. Persze az egyház alakul, Ferenc pápa pedig a törekvésekkel csak folytatja a fél évszázada, a II. Vatikáni Zsinattal indított reformfolyamatot, csakhogy ahhoz valóban nagy bölcsesség és a Gondviselés különleges áldása szükséges, hogy megtalálja az arany középutat a modernség és a hagyomány között.” A cikkíró úgy látja, hogy Ferenc pápa egyháza egyelőre csak körvonalazódik, „de az biztos, hogy ezeket a körvonalakat nem a templomok fogják kijelölni, hanem a városok, a terek, a kávézók, a repülőterek, a mobiltelefonok. A szétaprózódott emberi társadalom minden egyes emberét igyekszik megtalálni. Ha pedig az örömhír utat talál a szívekbe a bulvárhíradók zaja mellett, akkor a XXI. század egyháza megszületett, láthatatlanul, mint a Twitter.”

A Magyar Hírlapban (Az országot gyarmatként kezelik már 8.o.) Botos Katalin közgazdász, az Antall-kormány egykori államtitkára, majd tárca nélküli minisztere nyilatkozik, akinek a minap jelent meg a Napkút Kiadónál „… mint tükrön a lehellet” című kötete. A lap felvetésére, hogy ha keresztény módon gondolkodnánk, a gazdaságunk is emberibb arcú lenne, Botos Katalin azt válaszolta: „Még 1891-bben a Rerum Novarum enciklikában arról írt a pápa (XIII. Leo – a szerk.), hogyan kell viszonyulni a kapitalizmushoz. Őszentsége azt mondta, hogy a munkásnak maga és családja eltartására megfelelő jövedelmet kell biztosítania. Csakhogy esze ágában sem volt akkor a világnak ezt elfogadni. Az 1945 utáni német szociális piacgazdaság viszont pont erre az alapra épült. Foglalkozni kezdtem XXIII. János pápa munkásságával, hisz ő forradalmi változást hozott. Saját térfelén verte meg a liberálisokat és a szocialistákat is. Azt tanítja, hogy mindenkinek kötelessége részt venni a közéletben s kinyilvánítani a véleményét az etikus magatartásról. Diákjaimnak is azt mondom, kötelességetek gazdagnak lenni, de nem mindenáron és minden eszközzel, hanem szorgalommal és invencióval. Amikor az erkölcsi elvek sérülést szenvednek, válság következik. Ez történt 2008-ban.”

Magyar Kurír