Napi sajtószemle

A Népszavában (1.,13.o.) Rónay Tamás Ferenc pápa megkezdte a reformot címmel készített összeállítást arról, hogy tanácsadó testületet hozott létre Ferenc pápa azzal a céllal, hogy az általa kijelölt bíborosok segítségével vigye véghez a Vatikán reformját. A cikkíró sokatmondónak nevezi, hogy a „bölcsek tanácsában” mindössze egyetlen kuriális bíboros kaphatott helyet. Rónay idézi Alberto Melloni olasz egyháztörténészt, aki a milánói Corriere della Serában azt írta, ez volt a katolikus egyház utolsó ezer éves történetének legfontosabb lépése, hiszen nyilvánvalóan hadat üzen a vatikáni bürokráciának, a Kúria hatalmának.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Ludwig Emil Pápaválasztás 1513-ban címmel rámutat: most először történik meg a római katolikus anyaszentegyházzal, hogy két pápája is életben van, első ízben választottak egyházfőt az Európán kívüli világból. A cikkíró felidézi, hogy ötszáz évvel ezelőtt, 1513-ban csak kevésen múlott, hogy nem Bakócz Tamás esztergomi érsek lett Krisztus földi helytartója. „Működésével nagy tekintélyt szerzett magának. Műveltsége és diplomáciai érzéke révén a legesélyesebb jelöltek közé tartozott az 1513. március 9-ére egybehívott konklávén, pedig ő volt a 25 tagú bíborosi választótestület korosabb tagjai között az egyetlen nem itáliai. Az ifjabbak sorában volt három spanyol is, továbbá egy-egy angol, francia és svájci német, akiknek nem sok esélyük volt a posztra. Végül az utóbbiak akarata döntött, s még aznap megválasztották a fiatal Giovanni di Lorenzo de’ Medici herceget, aki X. Leó néven foglalta el Szent Péter trónusát. Régi egyháztörténeti munkák a három legerősebb jelölt közé sorolták a magyar egyházfőt politikai szempontok alapján is” – írja Ludwig Emil.

A Népszabadság (Erős mondat 2.o.) és a Magyar Nemzet (Válasz… 3.o.) beszámolói szerint Orbán Viktor miniszterelnök tegnap előadást tartott a spanyolországi Bilbaóban a Katolikusok a közéletben elnevezésű konferencián, Keresztény válasz az Európa előtt álló kihívásokra címmel. Ebben kijelentette: az európai ember nem tud kibújni keresztény bőréből, ezt Brüsszelben is meg kellene érteni.

A Népszava (3.o.) Egyház nem lehet 10 ezer fősnél kisebb címmel ír arról, hogy csak a „Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal’ rendelkező vallási közösségeket ismerheti el egyházként az Országgyűlés – többek között ezzel a feltétellel szigorodik az egyházügyi törvény – derült ki a Balog Zoltán humáncsúcsminiszter által pénteken beadott, az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó törvénymódosító csomagból.

Magyar Kurír 

(bd)