Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (10.o.) Jön-e valaha nyár az arab tavasz után? címmel arra keresi a választ, vajon van-e rá esély, hogy jó irányba fordul a diktátoraikat elűző arab országok helyzete? A lap rámutat: az arab tavasz és a térségbeli konfliktusok hatására folyamatosan változik a térség etnikai-felekezeti térképe. A keresztények tömegével hagyják el például Szíriát, miközben az időközben szekularizálódott Európa nem feltétlenül nyitott a közösség befogadására. Ha Európa fel is emeli a szavát, a kisebbségi jogok betartására hívja fel a figyelmet, s nem vállalja, hogy azért érez felelősséget a kétezer éve ott élő keresztények sorsáért, mert történetesen az ő állampolgárainak túlnyomó többsége is a keresztény egyházak tagja. Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára az újságnak elmondta: „Közel-Kelet politikánk egyik alapköve a keresztények védelme, nemcsak mint kisebbségi csoportként, hanem vallási közösségként kiemelt figyelemben részesítjük őket. Magyar javaslatra ez bekerült az unió közös politikai törekvései közé is.” Szíriával kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy Magyarország feltételeket szabott a legerősebb szír ellenzéki erő, a Szíriai Nemzeti Koalíció elismeréséhez, így például azt, hogy a csoport ne kizárólag egyetlen vallási felekezetet képviseljen, hanem az összes közösséget, így a keresztényeket is karolja fel.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (4.o.) Lovas menet Csíksomlyóra címmel adja hírül, hogy zászlós lovas menet indult Biatorbágyról a főváros érintésével Csíksomlyóra, a zarándokok a búcsú napjára érkeznek majd meg a kegyhelyre. Az öt lovas kettős céllal vágott neki a zarándoklatnak: szeretnének búcsúútvonalat kijárni Budapest és Csíksomlyó között, másrészt fel kívánják hívni a figyelmet arra a tervezett kápolnára, amelyet a Normafa közelében lévő Anna-rétre építenének a Világ Győzelmes Királynője tiszteletére. Chemez Farkas, a zarándoklat vezetője elmondta: „A Felvidéken született Natália nővér második világháború előtti látomása szerint az Anna-réten engesztelő kápolnát kell építeni, amely, ha elkészül, a magyarság feltámadását eredményezi majd, és a világ sorsának alakulására is hatással lesz. Ezzel összhangban a szentté avatott Pio atya is tett megállapításokat. A zarándoklatunkkal szeretnénk hozzájárulni, hogy a kápolna minél hamarabb elkészülhessen.” 

Szintén a Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) részleteket közöl Iványi Gábornak a belga La Libre című lapban megjelent interjújából. A Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze elmondta: nap nap után megéli a magyarok elszegényedését. A közösség egyre kevesebb ruhát kap adományként. Iványi a helyzet romlásáért a gazdasági válságot, és a szociális ellátásoknak a szocialista kormányok által megkezdett, majd az Orbán-kormány által folytatott csökkentését és a megszorító politikát okolja. A lelkész abszurdnak nevezte, hogy a hajléktalanokra pénzbüntetést szabjanak ki. Leszögezte: „az a legrosszabb, hogy ha Jézus visszatérne, és rongyokban ülne egy padon, bebörtönöznék”.

Magyar Kurír