Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Napi… 8.o.) beszámolója szerint a Németországi Keresztény Médiaszövetség felszólította a rádióállomások üzemeltetőit, hogy október 31-én ne a halloweenről szóljon a műsoruk, hanem a reformáció ünnepét helyezzék a középpontba, mondván, az utóbbinak nem csak kultúrtörténeti jelentősége van. A szövetség vezetője leszögezte: a halloween nemcsak kevésbé jelentős, de ami fontosabb, főképp a horrorról és az ijesztgetésről szól.

Hazai hírek

A Népszava (Nyomoznak… 1.,12.o.) több mint egy oldalas összeállításban, a Magyar Nemzet (Névtelen feljelentés… 2.o.) röviden foglalkozik azzal, hogy az Index.hu híradása szerint ismeretlenek feljelentést tettek „a pécsi püspökséget érintő pénzügyi, gazdasági és egyéb visszaélések kapcsán, a Baranya Megyei Főügyészség elrendelte a nyomozást. Az egyházmegye cáfolja, hogy bűncselekményt követett volna el.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Csodafogyasztók… 14.o.) beszámol arról, hogy néhány napja játsszák a hazai mozik Jessica Hausner osztrák rendező filmdrámáját, a Lourdes című filmet, ami a tavalyi velencei filmfesztiválon négy díjat is elvitt. A Művész mozi hétfői vetítése után Beer Miklós váci püspök és Martos Tamás pszichológus részvételével rendeztek pódiumbeszélgetést. Mindketten érzékenynek, alázatosnak és fontosnak nevezték a filmet, éppen a rákérdezés bátorsága miatt. Beer püspök kijelentette: „Nincs ezen mit szépíteni: ilyenek vagyunk.” Martos Tamás szerint a film egyszerre három dilemma végiggondolására is alkalmat ad. „Jól láttatja az ember kettős igényét arra, hogy átélje, majd mint valami árucikket, ’túlhasználja’ a csodát, illetve megijedve attól, hogy a biztonságosan berendezett valóságképét szétzilálja, inkább visszaterelje a dolgokat a régi kerékvágásba. A kerekes székhez kötött lány, a zarándokcsoport testi-lelki gyógyulást kereső tagjainak szenvedése által szembesít saját elesettségünkkel, és a fejfordítás gesztusával, ahogy az ember igyekszik más kínja elől inkább közönybe menekülni. Valódi kérdése mégis az, mi van, ha a futószalagon elvárt csoda megtörténik, ráadásul mással? Mit kezd az ember, és mit kezd az egyház a megmagyarázhatatlannal? Elmegy-e mellette, vagy képes üzenetként értelmezni? Esetleg, mint valami eltévedt SMS-t, törtli.”

Szintén a Magyar Nemzet (5.o.) Megtiltották a keresztvetést címmel ismerteti az oktatási ombudsman által készített beszámoló főbb megállapításait. Eszerint több óvoda és iskola nem biztosítja az egészségügyi problémával küzdő gyerekek megfelelő étkezését. Az is előfordult az egyik állami iskolában, hogy a gyerekeknek megtiltották a keresztvetést az iskolában az étkezés előtt és után arra hivatkozva, hogy az állami közoktatásban világnézetileg semleges nézeteket kell közvetíteni. A semlegesség kérdését félreértelmező iskola esete kapcsán egy plébános kérte a biztos segítségét. Aáry-Tamás Lajos elmondta: egy állami iskolának valóban semlegesnek kell lennie világnézetileg, a semlegesség azonban korántsem azonos az önkéntes vallásgyakorlás megtiltásával. Ha egy pedagógus ilyet tesz, azzal súlyosan sérti a tanulónak az alkotmányban és közoktatási törvényben garantált vallásszabadságát. A biztos leszögezte: minden embernek alkotmányos joga a lelkiismeret és a vallás szabadsága, ez pedig magában foglalja azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki nyilvánosan vagy magánkörében kinyilváníthassa. A közoktatási törvény is rögzíti, hogy a tanuló vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani, és azt minden diáknak joga van kifejezésre juttatni. Mivel az étkezés előtti és utáni keresztvetés jogszabályba nem ütközik, nem sérti mások vallási, világnézeti vagy más meggyőződésének megvallását, illetve nem korlátozza más tanulók tanuláshoz való jogát, ezért a pedagógusoknak nincs arra lehetőségük, hogy ettől a tanulót eltiltsák.

Magyar Kurír