Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (2.o.) Erdő Péternek írt levelet Gyurcsány, a Magyar Hírlap (3.o.) Gyurcsány az egyházat utasítgatja címekkel adnak hírt arról, hogy nyílt levelet írt a hétvégén Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érseknek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a DK elnöke, azt követelve a magyar katolikus egyházfőtől, hogy legyen „feddhetetlen és tiszta, Isten szeplőtelen gyermeke”, s Ferenc pápa záró toleranciája alapján tárja fel a katolikus egyházon belüli pedofil bűnöket.

A Népszabadság (1.,5.o.) „Tanultunk a múltból” címmel számol be a tegnap Budapesten megtartott Élet menetéről, amelyen a holokauszt áldozataira emlékeztek, több tízezren. A lap megemlíti, hogy részt vett a meneten Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Cserháti Ferenc, a püspöki kar tagja is, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott Esztergom-budapesti segédpüspök is.

A Magyar Nemzet (3.o.) Orbán a keresztény értékekért állt ki címmel ismerteti a miniszterelnöknek a spanyol El Mundo című lapban megjelent interjúját. A kormányfő leszögezte: jobb a nem vallásos embereknek is egy olyan társadalom, amely keresztény értékekre épül, hiszen a közjóra összpontosítja a figyelmet. Orbán Viktor kifejtette: Európában két nagy tévedés van a kereszténységet illetően. Egyrészt, hogy a kereszténységnek nem volt döntő szerepe a földrész történelmében; a másik, hogy az európai értékek és intézmények képesek fennmaradni a keresztény alapok nélkül. „Hiszem, hogy mind az uniónak, mind lakosainak is hasznos lenne megszilárdítani a keresztény gyökereket. Kereszténység nélkül a magyar nemzetnek sem lett volna esélye túlélni az utóbbi ezer évet” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: Isten, s a vele való kapcsolat magánügy, de a kereszténység olyan értékeket, erkölcsi normákat ölel át, amelyekkel összhangban szervezhetjük életünket.

A Magyar Hírlapban (Új feltételek… 1.,4.o.) Hölvényi György egyházügyi államtitkár nyilatkozik, aki elmondta: az egyházi törvény legújabb, parlament előtt levő módosítási javaslata révén a különböző szervezetek önazonosságát senki nem kérdőjelezheti majd meg. Pláne nem az állam, az úgynevezett bevett egyházi státusz viszont olyan kiemelt közjogi besorolást jelentene, amely az Alkotmánybíróság határozataihoz is igazodna. Kifejtette: a szabályozás szerint az a közösség nevezheti majd magát egyháznak, amelyik csak akarja. „Ezzel együtt az úgynevezett bevett egyházi kategória elnyerésének feltételei egyértelműek a javaslat szerint: legalább százéves nemzetközi elismertség, vagy húszéves itthoni működés, továbbá az, hogy a tagság a népesség legalább 0,1 százalékát tegye ki” – mondta az államtitkár, hangsúlyozva: biztosítják a jogorvoslat lehetőségét is. Hölvényi György arról is beszélt, hogy még az idén elkészülhet a vatikáni-magyar alapszerződés módosításának tervezete. „Havi rendszerességgel folynak a tárgyalások, zajlik a munka.” Kacsoh Dániel interjúkészítő közbevetésére – Orbán Viktor miniszterelnök a napokban Bilbaóban nem először, a keresztény Európa vízióját vázolta fel, lehetséges jövőkép ez, miközben a kormányt rendre éppen a keresztény értékek szellemében meghozott döntései miatt támadja Brüsszel – az államtitkár azt válaszolta: „Ahogy egy megvadult kamaszgyereknél nehéz türelmesnek lenni, illetőleg eldönteni, végleg ilyen marad-e, így vagyok az Európai Unióval is. Vagyis türelem kell hozzá. Kiemelném azonban a jelenlegi helyzet megértése kapcsán a pénzügyi válságot, valamint annak a jóléti rendszernek a nyilvánvaló tarthatatlanságát, amellyel az unió korábban naggyá lett. Jelenleg útkeresés zajlik, ennek során Magyarország miniszterelnöke a gyökerekhez visszanyúlva, egyúttal a 21. századnak megfelelően próbálja újraértelmezni a pilléreket. Ez nem elsősorban vallásosság, inkább értékválasztás kérdése. Életképes irányról van szó, a lényeg ugyanis, hogy a keresztény értékek mentén együtt tudjunk élni azokkal is, akiknek a hit nem adatott meg. A kulcsszó tehát az együttműködés.”

A Népszabadságban (7.o.) Czene Gábor A káosz újabb állomása címmel könnyen lehetségesnek tartja, hogy az új, a tervek szerint hamarosan megszülető egyházi törvény is az Alkotmánybíróságon köt ki.

Magyar Kurír