Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Megszorítások a Vatikánban címmel közli az olasz Il Messaggero napilapra hivatkozva, hogy csökkentette a fizetését Ferenc pápa annak az öt bíborosnak, akik a Vatikáni Bank, az IOR felügyelőbizottságában kaptak helyet. Ez évi 125 ezer eurós kiadáscsökkentést jelent. A megszorítás Tarcisio Bertone államtitkárt, a felügyelőbizottság francia elnökét, Jean-Louis Taurant, Odilo Scherert, Sao Paulo bíboros érsekét, az olasz Domenico Calcagnót, valamint az indiai Telesphire Toppo érseket érinti. A Népszava szerint a pápa alighanem nekik is üzent, amikor vasárnapi, a Szent Péter-bazilikában bemutatott, papokat szentelő szertartáson azt mondta: a papoknak lelkipásztoroknak kell lenniük, s nem hivatalnokoknak. (Lásd tegnapi, április 22-ei számunkban a „Legyetek lelkipásztorok, nem pedig hivatalnokok” – Ferenc pápa homíliája a papi hivatásról című hírünket – a szerk.) A Népszava azt is megemlíti, hogy a megszorítások másik intézkedése, hogy a Vatikán néhány ezer alkalmazottja nem kap jutalmat az új pápa megválasztása után. Ez eddig bevett szokás volt, 2005-ben például ezer eurót kaptak.

A Magyar Nemzet (3.o.) Gyurcsány Ferenc fura „levele” címmel közli, hogy Gyurcsány Ferenc Erdő Péterhez címzett, a katolikus egyház becsületéért „teátrálisan” aggodalmaskodó „levele” tegnap estig nem érkezett meg az Esztergom-budapesti Érsekség titkárságára. A lap tegnapi számában megírta: a volt miniszterelnök, a DK elnöke azt követeli Erdő Péter bíboros prímástól, hogy legyen feddhetetlen és tiszta, „Isten szeplőtelen gyermeke”, s Ferenc pápa zéró toleranciája alapján tárja fel a katolikus egyházon belüli pedofil bűnöket.

A Magyar Fórum (12.o.) Imával, hittel, szeretettel épül a gyergyóditrói kápolna címmel számol be arról, hogy április 7-én az ünnepi szentmisét követően Tamás József, a római katolikus főegyházmegye segédpüspöke szentelte meg a Gyergyóditróban újjáépülő Szent Imre-kápolna alapkövét. A lapnak Nt. Baróti László Sándor szentszéki tanácsos, gyergyóditrói plébános nyilatkozik, aki elmondta: „Csak a hívek adakozására számíthatunk. S ők támogatnak is minket. A templomokat viszont sosem pénzzel, hanem sok imával, hittel, szeretettel építették. Sajnos a település lakóinak egy kisebb része nem támogatta a nagytemplom kijavítását… egy vagyonba került a javíttatása és hogy a hívek nagy része mellénk állt, a templomot sikerült részben kijavítani… A ditrói Jézus Szíve-templom annyira értékes és szép, hogy arra Magyarországnak figyelnie kellene, javítását, restaurálását szakemberekkel és pénzzel is kellene segítenie, mert hiszen az a magyar örökség része, akkor is, ha még nincs azzá nyilvánítva. A javítás idején több anyaországi alapítványnál pályáztam, de hiába. Ehhez képest a román kormány segítséget adott. További fájdalom, hogy Erdély már a szekularizációban is követi Európát, tehát nem csak gazdaságilag, hanem vallástalanságilag is integrálódik. A színvonaltalan kereskedelmi csatornák is sokat ártanak. Sokan elmennek külföldre dolgozni a helyi munkalehetőség hiánya miatt, és ott megtapasztalják a gyökértelen, elvilágiasodott életformát. Hazatérve Erdélybe azt hiszik, nekik is úgy kell élni.” Ezért van különösen nagy jelentősége az ifjúságpasztorációnak. A plébános elmondta: ”A településen egyházi kórus működik, diákmise van minden vasárnap este, cserkészcsapatunk is van. Sokan bár nem tagadják meg formailag a hitüket, de mikor külön hittanra kéne járatni a gyereket, akkor passzívak, és természetesen ezek az egyházat sem támogatják anyagilag. Hit nélkül nem működik Krisztus egyháza.”

Magyar Kurír     

(bd)