Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Köszönetet mondott a pápa címmel számol be arról, hogy szentmisével ünnepelte tegnap a névnapját Ferenc pápa. A lap emlékeztet rá: a Szentatya polgári neve Jorge, azaz György, s a déli országokban ezen a napon emlékeznek mártír Szent Györgyre. A Vatikánban rendre szünnappá nyilvánítják az egyházfő névnapját. A lap kiemeli Ferenc pápa beszédéből, hogy azt mondta: csak az egyház kötelékén belül lehet kereszténynek lenni, mert abszurd lenne, ha valaki Jézusnak szenteli életét, de az egyház intézményén kívül. A pápa köszönetet mondott a jelen lévő bíborosoknak, s úgy vélte, elfogadták őt. 

A Népszabadság (8.o.) A püspök az elkövetőt védi címmel számol be arról, hogy a legkatolikusabbnak tartott Lengyelországban most indul az elő pedofil per a koszalyn-olsztyni egyházmegye ellen. Marcin K. 100 ezer zloty kártérítést követel azokért a megaláztatásokért, szenvedésekért, amelyek állítása szerint gyermekkorában érték, falujának egykori plébánosa, Zbigniew R. részéről. A lap kiemeli: ez az első ilyen per, miközben tudott dolog, hogy rengeteg hasonló bűncselekmény történt. A bíróságok az elmúlt tíz évben 27 ítéletet hoztak pedofil papok ellen. A Népszabadság érthetőnek tartja, hogy a katolikus egyház ideges. „Megrendülni látszik tekintélye sok kérdésben. Például Európa legszigorúbb abortuszeljárása ellenére a lengyel nők nem nagyon akarnak szülni. Óriási az abortuszturizmus külföldre. Egyre kevesebben kötnek formális házasságot. Az egyház eközben elképesztő erővel próbálja érvényesíteni doktrínáit. Hadjáratot folytat például a lombikbébiprogramok ellen. Amikor ilyen ügyek bukkannak fel a sajtóban, az egyház és politikai segéderői a vallás elleni támadásról beszélnek. Pedig nem a hitet, hanem ’lelkek feletti’ hatalmukat féltik” – állítja a Népszabadság.

A Magyar Nemzet (4.o.) Fenyegetés címmel közli, hogy hazugsággal vádolta és sajtóperrel fenyegeti a Demokratikus Koalíció (DK) a polgári napilapot azzal kapcsolatban, hogy megírták: Erdő Péter bíboros, prímás nem kapta meg azt a levelet Gyurcsány Ferenctől, amelyben a volt miniszterelnök, a DK elnöke a katolikus egyházon belüli pedofil ügyek feltárására szólította fel a magyar katolikus egyházfőt. A DK azt állítja: múlt szerdán feladták a levelet, Gyurcsány szombaton ezért feltételezte, hogy már megérkezett.

A Népszabadság (7.o.) Felfüggesztett szegregációs per, a Magyar Nemzet (1.,5.o.) Huszár-telepi iskola: egyezséget kötöttek, a Magyar Hírlap (1.,2.o.) pedig Balog Zoltán sikeres volt iskolaügyben címekkel számolnak be arról, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének a bíróságon tanúként történt meghallgatása után egyezségre jutottak tegnap a felek a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyében. A miniszter javaslata szerint július 31-éig kellene megegyezniük arról: a köznevelési keretben kell-e fenntartani az iskolát, s végezni az integrációs munkát a Huszár-telepen? Balog Zoltán javaslata szerint az iskola felzárkózásnak kevés, ehhez olyan programokat kell hozzárendelni, amelyek segítik például a felnőttképzést és a lakhatási körülmények javítását. A Nyíregyházi Törvényszék az egyezség nyomán úgy döntött: hat hónapig szünetelteti a pert, s ha ezután senki sem kéri annak folytatását, októberben végleg befejeződhet az eljárás. A polgári pert a helyi görög katolikus iskola bezárásáért az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány indította a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegyével és az önkormányzattal szemben. A jogvédő szervezet szerint az iskolát az önkormányzattól 2011-ben átvevő egyházmegye a romák lakta Huszár-telepen lévő iskolában hátrányosan különbözteti meg a roma diákokat, s akadályozza a telepen élők társadalomba való beilleszkedését. Ezzel szemben az érintett szülők, a szaktárca és az egyházmegye is úgy látja, a jogvédők tevékenysége káros, az iskolában nincs hátrányos megkülönböztetés, sőt szükség van annak fenntartására. A miniszter a tegnapi tárgyaláson felháborítónak és méltánytalannak nevezte, hogy egy jól működő iskola bezárására hihetetlen apparátust, energiát mozgat meg egy alapítvány. A lapok beszámolói szerint a jogvédők mintegy húsz tiltakozó cigány édesanya várta a bíróság előtt, akik azt hangoztatták, hogy ebben az iskolában lelkileg építik a gyerekeiket, míg más iskolákban a magyarok „sehogy” sem fogadták a cigány gyerekeket. Elhangzott az is, hogy aki támadja a Huszár-telepi iskolát, az a romákat támadja. Tüntettek a tárgyalás megkezdése előtt a Hallgatói Hálózat, és a néhány napja roma származású egyetemistákból alakult Cigány Hallgatói Hálózat aktivistái is, ők a szegregált oktatás ellen.  A megegyezés lehetőségét üdvözölte Kocsis Fülöp hajdúdorog-nyíregyházi püspök, aki elmondta: „Meggyőződésem, hogy a Huszár-telepen mi jó munkát végzünk, de lehetségesnek tartom, hogy az alapítvány közreműködésével még jobbat tudunk végezni.” Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke szintén úgy nyilatkozott, hogy a továbbiakban nm zárkóznak el a cigány gyerekek érdekeit szem előtt tartó megállapodástól. Reméli, hogy az egyezség sikeres lesz, és nem kell folytatni a peres eljárást.

A Népszabadság megkérdezte Kocsis Fülöptől, miért nem a belvárosi, gyönyörűen felújított görög katolikus iskolába viszik iskolabusszal a roma gyerekeket. A püspök „sokat sejtetően azt mondta, az iskolabusznak még nagy szerepe lesz a jövőben.” A Népszabadság azt is megjegyzi: a tegnapi tárgyalásin egyértelművé vált, hogy adott esetben van mód az iskola megszüntetésére, a CFCF ezért fogadta el a tárgyalási szünetre és peren kívüli egyezségre irányuló javaslatot. Az alapítvány álláspontja egyértelmű: az elkülönítő iskola jogsértő, de ha azt bezárják, és tanórán kívüli felzárkózást folytat az egyház, azt támogatják. A Népszabadság valószínűsíti, hogy amennyiben a felek nem egyeznek meg, akkor az eddigi döntéseket alapul véve az iskolát be kell zárni. A lap egy fotót is közöl, amelyen imádkozó gyerekek láthatók. A cím: „Órán.”

A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet is emlékeztet rá, hogy a Huszár-telepi iskolában minden gyermeknek egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki és hajtanak végre. A tanároknak sikerült elérniük azt, amit a város más részein működő iskoláknak nem: a diákok mindennap iskolába járnak, a szülők és a nevelők közötti kapcsolattartás mindennapos. A telepen élő családok kiállnak az intézményért, és azért is, hogy a gyermekeik odajárhassanak. Az iskolába már az izraeli és az amerikai nagykövet is ellátogatott, akik szintén elismerésüket fejezték ki az ott folyó munka iránt.

A Magyar Nemzet (4.o.) Csonka Ferencre emlékeznek címmel közli, hogy cserkész-tiszteletadással és emlékmisével avatják fel ma este hat órakor a pécsi belvárosi templomban az egykor itt működő cserkész pap, Csonka Ferenc emléktábláját. A cserkészmunka betiltása után a rejtett cserkészmozgalomban tevékenykedett. 1961-ben igaztalan vádak alapján hat év börtönre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult. Rehabilitációját egykori tanítványai kezdeményezték tavaly, az ítéletet semmissé nyilvánító határozatot januárban hozta meg a Pécsi Törvényszék.

Magyar Kurír

(bd)