Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Átláthatóvá teszik a Vatikán bankját című beszámolója szerint egyre több jel utal arra, hogy Ferenc pápa teljesen új alapokra helyezi a Vatikán bankját, a pénzmosási botrányokba keveredett IOR-t. A lap idézi a Szentatyát, aki a napokban azt mondta: a hivatalokra szükség van, „de csak egy bizonyos pontig”, s az egyház „nem egy vállalat.” A reformok első „áldozata” a hírek szerint épp a pénzintézet lesz: nem záratják ugyan be, de működését átláthatóbbá teszik. A lap szerint Ferenc pápa egyszerűsíteni kívánja a Vatikán szervezeti felépítését is. Közli a Népszava azt is, hogy napokon belül visszatér a Vatikánba XVI. Benedek emeritus pápa, aki az egyház éléről való távozása óta a pápák castelgandolfói nyári rezidenciáján tartózkodott. Vélhetőleg abba a kolostorba költözik be, amelyben élete végéig, a világtól nagyrészt elzártan él majd – írja a napilap. 

A Magyar Nemzet (14.o.) Akivel a pápa kápolnát terveztetett címmel emlékszik meg arról, hogy 94. születésnapján elhunyt Mexikó második világháború utáni leghíresebb építészeinek egyike, Pedro Ramírez Vázquez, aki merész elképzeléseivel világszerte rangot vívott ki magának, alkotásainak ma is csodájára járnak. Ő tervezte újjá nyolc kilométerre a mexikói fővárostól, az amerikai kontinens legnagyobb búcsújáró helyén, Guadalupéban a Miaszonyunk-bazilikát is, melynek felújított épületét 1976 decemberében avatták fel. Nicolas Rizo Méndez, Budapesten élő és dolgozó mexikói építészmérnök felidézte: „II. János Pál pápa négy alkalommal látogatott el Mexikóba, és a guadalupei Mária-kegyhelyen is celebrált szentmisét. Olyan hatással volt rá az új bazilika látványa, hogy megkérte Vázquezt, tervezzen egy kis kápolnát a Vatikánba. Így épült meg Szent Péter sírja mellett a Guadalupei Szűz kápolnája.”

Szintén a Magyar Nemzet (Nincs nyelvünk… 15.o.) beszámol arról, hogy György Péter író, esztéta könyvhétre megjelenő könyvéről, a Képzelt Erdély – Állatkert Kolozsváron című kötetéről beszélgettek csütörtökön Budapesten a Pepita Ofélia bárban. A szerző beszélgetőtársai Jánossy Lajos író és Visky András költő, drámaíró voltak. György Péter a fórumon Makovecz Imre erdélyi templomépítéseiről is beszélt, és azt mondta, hogy az építész azért dolgozott Erdélyben, mert „Erdő Péternek elege lett belőle, nem kért több ilyen templomot.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) Pléhkrisztusok dicsérete címmel méltatja Olasz Ferenc fotóművész közelmúltban megjelent, Dicsértessék című, kibővített kötetét, amely a Kárpát-medence pléhkrisztusait mutatja be. Olasz Ferenc hitvallása: „A művész dolga az, hogy a szépségről beszélve, a gonosszal és a cinizmussal szembeszegülve dolgozzon a lélek szabadságáért, amelyhez a szeretet, a bizalom, a barátság ugyanúgy hozzátartozik, mint az, hogy ünnepet szerezzünk embertársainknak.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) Felújítják a majki remeteséget címmel közli, hogy év végére befejeződik a kamalduli remeteség felújításának első üteme az Oroszlány közelében lévő Majkon: az egész Európában kuriózumnak számító, tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból álló műemlékegyüttesben kulturális turisztikai központ jön létre.

Nyilatkozik a Magyar Nemzetben (Született tehetség 23.o.) Schubert Éva, Kossuth-díjas színésznő, aki a Sacré Coeur (Szent Szív Társaság) nővérek iskolájába járt. A lap kérdésére, hogy kiragadható-e gazdag életpályájából néhány meghatározó, boldog pillanat, azt válaszolta: „Az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszus az egyik ilyen pillanat. Az elsőáldozókat Pacelli bíboros áldoztatta. Mi még csak első elemisták voltunk, tehát nem lehettünk volna elsőáldozók, de előkészítettek bennünket, hogy korábban lehessünk. Kilenc évvel később Mindszenty bíboros bérmált meg.”

Amerikai dicséret címmel számol be a Magyar Nemzet (3.o.) arról, hogy tegnap a parlamentben Lukács Tamás, az Országgyűlés vallásügyi bizottságának KDNP-s elnöke találkozott John Uptonnal, a Baptista Világszövetség elnökével, aki elmondta: Magyarországon vallásszabadság van, s modellértékű a világ számára, ahogyan együttműködik a kormány a történelmi egyházakkal.” Upton kiemelte, hogy a Magyarországi Baptista Egyház mára az ország harmadik legnagyobb egyházi intézményfenntartójává vált.

Magyar Kurír

(bd)