Napi sajtószemle

A Népszabadság (Két pápa… 3.o.), a Népszava (Két pápa… 8.o.) és a Magyar Nemzet (Két egyházfő… 9.o.) beszámolnak arról, hogy tegnap Ferenc pápa fogadta elődjét, XVI. Benedek nyugalmazott pápát, aki visszaköltözött a Vatikánba. A volt egyházfő végleges otthona egy kis zárda, ahol titkárával és a róla gondoskodó négy apácával él majd.

A Magyar Nemzet rámutat, hogy első alkalommal a világtörténelem során két pápa lakik majd egyszerre a Vatikán falain belül, ráadásul szó sincs ellenpápáról ez esetben. Miközben elképzelhető, hogy Ferenc pápa időnként meg fogja látogatni elődjét, XVI. Benedek már korábban kijelentette, hogy nem fog a nyilvánosság előtt szerepelni, hátralevő életét a tanulásnak, illetve az imának szenteli. Szentszéki elemzők szerint Joseph Ratzinger így próbálja segíteni utódját, félreállva az útból, nehogy bármilyen megnyilatkozását Ferenc pápával való szembefordulásként értelmezzék. Ferenc pápa pedig nem tart az „árnyékpápától”, eddigi rövid szolgálata során többször is emlegette XVI. Benedeket.

A Heti Válaszban (48-51.o.) Lukácsy György Halálbiztos bestseller címmel készített összeállítást abból az alkalomból, hogy magyarul is megjelent Eben Alexander A mennyország létezik – egy idegsebész tapasztalatai a túlvilágról című könyve, melyben halálközeli élményére és orvosi praxisára támaszkodva állítja: a túlvilág léte immár tudományosan bizonyított tény. Eben Alexander atieista idegsebész volt. 54 éves korában bakteriális agyhártyagyulladás következtében hét napot töltött kómában, majd váratlanul – spirituális értelemben is – felébredt. Esete abban egyedi, hogy nem a klinikai halálból tért vissza, hanem „agyhalott” volt, vagyis tapasztalata a halálközeli élmények leggyakrabban hangozatott ellenérvét – ha a szívműködés megáll is, az agy tovább dolgozik, ami elvileg lehetővé tesz bizonyos víziókat – cáfolja meg. Bognár László, a Debreceni Egyetem tanszékvezető tanára a lapnak elmondta: „Az orvostudomány számos kudarca alázatra nevel, és egy percig sem kételkedem abban, hogy Alexander leírása igaz. Mindössze az kérdéses számomra, hogy víziójának köze volna a túlvilághoz.” Ugyanakkor a magyar professzor nem vonja kétségbe Alexander hitélményét. Leszögezte: a természettudománynak nem lehet dolga Isten létének kutatása, mert az hitbeli kérdés. „Ha abban bíznánk, hogy kutatással Isten létét bizonyíthatjuk, az elbizakodottság lenne. Hiszen mivel vagyunk mi jobb emberek, mint azok, akik háromszáz éve éltek, miért éppen nekünk nyilvánítaná ki magát ilyen módion Isten?” A mennyország létezik című könyv ezért szerinte nem Isten létezését, hanem szerzője hitét bizonyítja. Vik János, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának adjunktusa elmondta: „A tény, hogy léteznek illuzórikus élmények, nem bizonyítja, hogy minden vallási illúzió… Pusztán a halálközeli események kapcsán nem lehet a halál utáni életet minden kétséget kizáróan bizonyítani. Ez azonban nem zárja ki, hogy – például a halálközeli élmények során – egymástól különböző, ám valódi tapasztalatokat nyerhetünk a transzcendens valóságról, Istenről. A halálközeli élmények közvetett értelemben az Istenbe vett hit ésszerűségének kérdését szegezik mind a hit, mind a téma iránt érdeklődő természettudósoknak, és bár utóbbiak eddig sem cáfolni, sem bizonyítani nem tudták minden kétséget kizáró módon Isten létezését, racionálisan megalapozottnak tekinthető, ha a halálközeli élményeket a misztikus vallási élmény egyik megmutatkozásaként kezeljük.” A teológus Szent Pál apostolnak a galatákhoz írt levelére hivatkozik: „Mi a hit által a Lélek közreműködésével várjuk a megigazulásból fakadó reményt… A Lélek gyümölcsi viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” Vik János hozzáteszi: „Vagyis ha valaki kételkedne is a halálközeli élmények isteni vetületében, az ilyen tapasztalattal rendelkező emberek hite bizakodással tötheti el, hiszen a hit gyümölcsei náluk is megjelennek.”

A Magyar Demokratában (32.o.) Pozsonyi Ádám Hiszti címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy a közelmúltban Brüsszelben félmeztelen leszbikus feministák leöntötték vízzel André-Joseph Léonard brüsszeli prímást, aki egy egyetemen tartott előadást, egy Szűz Máriát ábrázoló ikonról. A cikkíró kifejti: a „nők” egyenlőségüket jelen esetben azzal bizonyítják, hogy megalázzák a férfit. Pozsonyi fölteszi a kérdést: „Átlátják-e vajon, hogy viselkedésük és lelki indíttatásuk megegyezik azzal, mint amikor a proli ÁVÓ-s leköpi a védekezésre képtelen, kitelepített arisztokratát, vagy amikor a kisdiák a tanár háta mögött azt sziszegi: Hülye.”

Magyar Kurír

(bd)