Napi sajtószemle

A Népszabadság (2.o.) Ortodox húsvét szent tűzzel és koccintással című, fotós beszámolója szerint mintha a Bibliából érkeztek volna, etióp zarándokok égő gyertyákkal emlékeztek meg az ortodox húsvétról a jeruzsálemi óvárosban lévő Feltámadás Templomában. Belaruszban, a fővárostól, Minszktől 250 kilométerre délre fekvő Pogosztyban viszont gazdagon terített asztallal és vodkával köszöntötték a kereszténység legnagyobb ünnepét.

Ugyancsak a Népszabadság (2.o.) Gyanús csomagot találtak a Bazilikánál címmel közli, hogy gyanús, magára hagyott bőröndöt találtak Budapesten, a Szent István téren, egy köztéri padon. Vasárnap a Hercegprímás utca egy részét kiürítették, a bőrönd körüli részt lezárták, nagyjából harminc rendőr érkezett a helyszínre. A közepes méretű, gurulós bőröndöt tűzszerészek átvizsgálták, majd felnyitották, de kiderült, hogy nincs benne bomba.

Szintén a Népszabadság (6.o.) Az újabb pofon szele címmel idézi Karsai Dániel alkotmányjogászt, aki szerint mára egyre nyilvánvalóbb, hogy az Országgyűlés nem hajlandó végrehajtani az Alkotmánybíróság egyházügyi törvényről hozott döntését, amelyben a jogszabály több pontját megsemmisítette. A lap rámutat: hiába az AB határozata, a jelek szerint kizárólag az a mintegy harminc szervezet gyűjthet adótámogatást, amelyet a parlament előzőleg már egyháznak nyilvánított. Karsai Dániel a Budapesti Autonóm Gyülekezet jogi képviseletét is ellátja. A gyülekezet hiába kért a felajánlások fogadsásához szükséges úgynevezett technikai számot az adóhatóságtól, a NAV felfüggesztette az eljárást, és javasolta, a közösség kezdeményezze a parlamentnél egyházi státusának elismertetését. Kitérő válasz érkezett Hölvényi György egyházügyi államtitkártól is. Karsai azt állítja, hogy sok más közösség is így járt az adóhatóságnál. Az alkotmányjogász strasbourgi elmarasztalásra számít az ügyben. 

A Magyar Hírlap (1.,2.o.) Bizonytalanság a kisegyházi adóügyek miatt címmel szintén foglalkozik a témával. Kormánypárti politikusok szerint jogbizonytalanság alakult ki, mivel a NAV csak azoknak adhat technikai számot, akik igazolni tudják egyházi státusukat. Emiatt Iványi Gábor, illetve az általa vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség közleményben szólította fel a NAV-ot, állítsa vissza formálisan a szervezet technikai számait. Hölvényi György egyházügyi államtitkár azonban a lapnak korábban úgy nyilatkozott, a már Ház előtt lévő törvénymódosító-javaslat szerint az érintetteknek visszamenőlegesen jár majd az egyszázalékos lehetőség.

A Népszabadság (4.o.) Ősszel nyílhat az első ökumenikus óvoda címmel emlékeztet rá: megdöbbenést keltett tavaly nyáron a II. kerületben az a hír, hogy tízéves működés után bezárhat a Hajnalcsillag Katolikus Óvoda. A kerületi önkormányzat még 2002-ben kötött öt évre szóló megállapodást az Esztergom-budapesti Főegyházmegye intézményfenntartó szervezetével, hogy díjmentesen átadják az egyháznak a Labanc utcai, átmenetileg megüresedett óvodaépületet. A kontraktust később újabb öt évvel meghosszabbították, ami tavaly nyáron járt le, ám a kerület harmadszorra már nem kívánta megújítani a megállapodást. A kerületben ugyanis az utóbbi években látványosan megnőtt a születések száma, s emiatt az óvodák létszámgondokkal küszködnek. Ezért az önkormányzatnak nem maradt más lehetősége, mint hogy visszavegye a Hajnalcsillag óvodát a katolikus egyháztól. Az önkormányzat vállalta, hogy a Hajnalcsillag óvoda 100 gyermekét elhelyezi a saját intézményeiben, csakhogy a szülők ragaszkodtak a vallásos szellemiségű neveléshez. Dankó Virág alpolgármester elmondta: végül egy olyan megoldást találtak, amit az érintett családok is elfogadtak, és ami lehetővé teszi a kialakult közösség egyben tartását. Várhatóan már idén szeptemberben megnyitják az ország első ökumenikus óvodáját, amelyet a Völgy utcában, a Magyar Rádió egykori óvodájának épületében alakítanak ki. Mivel ezt az intézményt 300 fősre tervezik, az egykori Hajnalcsillag óvoda összes gyermekének helyet tudnak adni benne.

A Magyar Hírlapban (Tovább élő… 4.o.) Bálint László egykori kémelhárító nyilatkozik, akinek most jelent meg Évtizedeim a magyar titkosszolgálatnál – Egy magyar kémelhárító emlékiratai című könyve. Elmondta: az első pofont már 1969-ben, szolgálata első évében megkapta, amikor szembekerült a párttitkárával, „hiszen úgy jellemeztek, hogy nem érzik bennem a gyűlöletet az ellenség iránt. Mint katolikus családban nevelkedett embert, ez engem eléggé megrázott. Képtelen voltam gyűlölni. Tulajdonképpen ekkor kezdődött a kálváriám. Ez a kötet azonban nem gyónás, sokkal inkább a hitem megvallása. A lelki egyensúlyomat közvetlenül a rendszerváltozás előtt nyertem vissza, amikor eltévelyedésem után végérvényesen visszataláltam a hitemhez. Valamiképpen ennek a belső átalakulásnak az eredménye a mostani könyv is.”

Magyar Kurír