Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (8.o.) Tárt karokkal várja Brazília Ferenc pápát címmel, hosszasan, a Népszava (8.o.) Brazíliába látogat Ferenc pápa címmel röviden foglalkozik a hírrel, hogy Ferenc pápa első apostoli útja Brazíliába vezet, július 22. és 29. között, amelynek keretében részt vesz a XXVIII. Ifjúsági Világtalálkozón, s börtönök és kórházak lakóival is találkozik.

A Magyar Nemzet kiemeli: Ferenc pápa személyisége, életmódja és világképe is megmutatkozik első hivatalos külföldi látogatásának programjában. A lap szerint ez azért is szimbolikus, mert első latin-amerikai pápaként a világ legnépesebb katolikus országába utazik, és egy olyan földrészre, ahol a világ katolikusainak negyven százaléka él. A híradások szerint bár Brazíliában némi csalódást keltett, hogy nem Odilo Scherert, Sao Paulo érsekét választották meg XVI. Benedek utódjául, a helyiek annak legalább örülnek, hogy Dél-Amerikából származik az új pápa. Ez azt jelzi, hogy az egyház már nem csak Európa felé fordul – közölte Leonardo Steiner, a brazil katolikus püspöki konferencia főtitkára. A polgári napilap szerint Dél-Amerika legnagyobb országában azért is tekintenek bizakodva Ferenc pápa munkásságára, mert mint a világ számos pontján, úgy Brazíliában is erősödnek az újkeresztény egyházak, miközben csökken az istenhívők száma.

A Népszava szintén azt emeli ki, hogy Brazília a világ legnagyobb katolikus országa, a 194 millió lakosból 123 millióan vallják magukat katolikusnak, bár a hívők aránya rohamosan csökken.

A Heti Válaszban (Ferenc pápa és a Twitter 40-41.o.) Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke nyilatkozik, aki elmondta: a közelmúltban szerveztek egy konferenciát, olyan felszólalókkal, mint Tellér Gyula, Boross Péter, Czakó Gábor. „Azt hallottam, hogy az információs társadalom egyenlő a globalizációval és az elidegenedéssel, hovatovább az ördögtől való. Tudomásul kellene venni, hogy új korszak kezdődött el, ha akarjuk, ha nem. Ferenc pápának két héttel megválasztása után 2,5 millió követője volt a Twitteren. Jó lenne, ha a hazai politikusok és makroközgazdászok is azon törnék a fejüket, hogy a Magyarországon élő 10 millió ember hogyan húzzon hasznot az információs társadalomból.”

A Heti Válasz (58-61.o.) Keresztelő Szent János nyomában címmel emlékeztet rá: Salome, Heródes Antipász nevelt leánya Machaerus holt-tenger-parti városban kérte tálcán Keresztelő Szent János fejét – írta meg Josephus Flavius történetíró. A kétezer évvel ezelőtti esemény helyszínét 2009-ben magyar műemlékes szakemberek vették birtokba, a feltárás eddigi eredményeiről most jelent meg Vörös Győző ókorkutató, ásatásvezető könyve, a jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem szentföldi ásatásokról szóló könyvsorozatának 53. köteteként. A könyvhöz a 2011. őszén elhunyt Makovecz Imre építész írta az ajánlást. Vörös Győző elmondta: „Szerintem nem lenne szabad ateistákat a Szentföldre engedni, mert az az érzékeny odafigyelés hiányozna, ami egy hívőnek a plusz dimenziója, hozzáadott értéke. Lehet az illető zsidó, muszlim vagy keresztény, de legyen hívő. Számomra a szellemi-lelki kötelék a Szentföldhöz nagyon sokat jelent.” Az ókorkutató professzor idézi a Pápai Biblikus Egyetem dékánját, Massimo Pazzinit, aki a kötet előszavában így fogalmaz: „A könyvet olvasva ugyanazt a ferences lelkületet szívhatjuk magunkba, amely egykori régészeinket mozgatta. Ez számunkra biztos jele a valódi tudományos és lelki folytonosságnak.” Vörös Győző elmondta: „Számomra az a legnagyobb élmény, hogy ugyanabban a térben mozoghatok, amelyben Nagy Heródes, majd a palotát megöröklő fia, Heródes Antipász, annak élettársa, Heródiás és nevelt lánya, Salome. És ugyanabban a történeti rétegben vagyok, mint Keresztelő Szent János volt, vagy éppen Krisztus. Ő nem járt Machaerusnál, viszont azt mondta, hogy Jánossal úgy bántak, ahogy az Emberfiával is bánni fognak. Vagyis párhuzamot vont saját kereszthalála és János lefejezése között. Ha az ember kétezer éves kéz- és lábnyomokat, arameus feliratokat lát, rájön, hogy az a néhány évtized, ami jut nekünk, hihetetlenül kevés. Mivel rövid az élet, érdemes komolyan venni és elutasítani a fogyasztói társadalom üzenetét, hogy tegyünk úgy, mintha örökké élnénk a Földön.”

Magyar Kurír 

(bd)