Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) A pápával találkozott Erdő Péter, a Magyar Nemzet (2.o.) Erdő Pétert fogadta a pápa címekkel számolnak be arról, hogy az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) tevékenységéről, így a vallásszabadságról, az ortodoxokkal való kapcsolatokról, az európai laikusságról és a gazdasági válság okozta szegénységről esett szó a tanács Erdő Péter bíboros prímás vezette elnöksége és Ferenc pápa pénteki találkozóján a Vatikánban. A Magyar Hírlap felcímben idézi a magyar katolikus egyházfőt: „A bíboros szerint a posztkommunista országokban a szovjet diktatúra felégetett mindent, elpusztult a polgári korrektség is.”

A Magyar Nemzetben (4.o.) Szerdahelyi Csongor Modern volt és modern még ma is címmel ír arról, hogy hazánk egyik legnépesebb női szerzetesi közössége, a Slachta Margit által alapított Szociális Testvérek Társasága háromnapos ünnepségsorozattal emlékezik a hétvégén megalakulásának 90. évfordulójára. Az Örökimádás-templomban tegnap este hat órakor Boldog Salkaházi Sára közbenjárást kérő imaesttel nyitották meg a jubileumot. A cikkíró kiemeli: a rendalapító Slachta Margit volt a magyar Országgyűlés első női tagja, és közülük való a XX. század egyetlen magyar női boldogja, Salkaházi Sára vértanú. A szerző rámutat: a szociális testvérek azért élték túl viszonylag jó állapotban az illegalitás évtizedeit, mert Slachta Margit eleve úgy alapította közösségüket, hogy egy ilyen időszak se érje őket váratlanul, felkészületlenül. Nincs feltűnő rendi ruhájuk, kezdettől fogva járhatnak civilben, és külsőleg csak a Szentlelket galambként ábrázoló nyakláncuk és ezüstgyűrűjük árulja el hovatartozásukat. Lakhatnak közösségben, de egyénileg is, vagyis viszonylag könnyen megőrizhetik inkognitójukat, ha erre szükség van. A társadalmi élet legkülönbözőbb területein tevékenykednek, általában civil állásokban, ma is van közöttük rádióriporter, festőművész, pedagógus, óvónő, szociális munkás, hitoktató. Szerdahelyi tényként állapítja meg, hogy a szociális testvérek „Igyekeznek mindig a kornak és a helyi adottságoknak megfelelő eszközökkel építeni az Isten országát. Három-öt fős közösségekben élnek, nem vonulnak zárdába, hanem inkább az élet ’sűrűjében’ törekszenek mindenki szolgálatára lenni. Céljuk, hogy ne csupán enyhítsék az emberek szenvedését, hanem lehetőleg megelőzzék a bajokat. Bátran szót emelnek az igazságtalanságok ellen. Ez természetesen nem kis áldozattal járt a diktatúrák idején. A náci és a kommunista időkben a szociális testvérek komoly üldöztetést szenvedtek, de hitük és modernségük átsegítette őket a nehéz évtizedeken. Az illegalitásban is tudtak utánpótlást nevelni, és ma is viszonylag sok a fiatal hivatásuk. Van tehát miért hálát adni a kilencvenedik évfordulón” – írja a cikk szerzője. Ma délután a vértanújuk nevét viselő újpalotai plébánián a „szociális testvéri karizmát” mutatják be a rendtagok sokfajta szolgálatán keresztül. A hálaadó püspöki szentmise 18 órakor kezdődik. Vasárnap pedig az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be Téglássy Ferenc filmjét a közösség életéről.

A Magyar Hírlapban (Elriasztották az embereket Ócsától 2.o.) Morva Emília, az ócsai lakópark pályázatának lebonyolítását és később a beköltözők segítését vállaló Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője elmondta: „A kilátástalan helyzetbe került adósok csodavárása és a sajtóban az ócsai lakóparkról rajzolt sötét kép is az oka lehet annak, hogy kevesen – huszonhárman – vettek részt a második pályázati fordulóban… Többször elmondtuk, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem abban méri le az ócsai program sikerét, mennyien pályáznak, vagyis milyen gyorsan lehet ’feltölteni’ a lakóparkot. Számunkra elsősorban az a fontos, hogy a beköltözők sorsa megnyugtató módon rendeződjön, és ebben tapasztalatainkkal a lehető legtöbbet segíthessünk nekik.”

A Népszabadság (3.o.) Kitört a vallásháború a Siratófalnál címmel számol be arról, hogy tegnap reggel valóságos felezetközi csata tört ki Jeruzsálem Óvárosában, a Siratófalnál, amely a vallásos zsidók számára a legfontosabb zarándokhely. A falnál nők jelentek meg – akik a judaizmus liberális ágához tartoznak –, és megpróbáltak imádkozni a náluk szokásos módon, vagyis a hagyományosan férfiaknak fenntartott imaköpenyt, talitot öltöttek a nők számára fenntartott részen. Ezen az ultraortodoxok felháborodtak, s már előzőleg több ezer nőt toboroztak, hogy gátolják meg a reformzsidók fellépését. Az ultraortodox férfiak pedig szemetet dobáltak a nőkre, akiket rengeteg rendőr védett. A lap szerint a csetepaté arról is szólt, hogy „véget ér-e a társadalmat zsaroló ultraortodox kisebbség privilegizált helyzete?” 

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) közli, hogy felháborította az izraeli kormányt a Skócia nemzeti egyházának számító episzkopális egyház egyik közelmúltban készült jelentése, amely megkérdőjelezi a zsidók Istentől kapott jogát Izrael földjéhez, és politikai fellépést javasol a megszállt palesztin területeken létesített illegális zsidó telepek ellen. A szöveg szerint Izrael nem használhatja a Bibliát földrajzi útmutatónak, amely rendezi a vitatott hovatartozású földrészekkel kapcsolatos konfliktusokat. Az egyház képviselői csütörtökön találkoztak zsidó vezetőkkel a félreértések elsimítása végett, s végül beleegyeztek a jelentés tartalmának módosításába. Az egyház hangsúlyozta, hogy a jelentés szövege nem kérdőjelezi meg Izrael létjogosultságát.

Magyar Kurír