Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Ferenc pápa fehér galambbal címmel közöl fényképes beszámolót, amelyen a Szentatya látható, amint a Szent Péter téren galambot ereszt fel, miután arra kérte a hívőket, imádkozzanak papjaikért, hogy „pásztorok, ne farkasok legyenek.” A lap közli azt is, hogy közben a Vatikán bejelentette: visszavonul Keith O’ Brien, szexuális visszaélésekkel vádolt skót bíboros.

Szintén a Népszabadság (Rendkívüli állapot Nigériában… 3.o.) közli, hogy rendkívüli állapotot hirdetett Nigéria három szövetségi államában az ország államfője, Goodluck Jonathan az iszlám szélsőségesek egyre gyakrabban elkövetett merényletei miatt. Az elnök az északkeleti részen fekvő Adamawa, Borno és Yobe államokra terjesztette ki a rendkívüli állapotot. Az újság emlékeztet rá: az utóbbi időben tovább fokozódott a vallási feszültség a több mint 160 milliós Nigériában, amelynek lakossága nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a muzulmánok és a keresztények között. Az elmúlt három évben több mint 1600 ember lelte halálát az iszlamista felkelők által elkövetett merényletekben.

A Magyar Nemzet (Orbán… 3.o.) részletesen, a Népszabadság (Erős… 2.o.) három sorban számol be arról, hogy tegnap a zirci apátság felújított épületének átadásán Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: ha Európa hűtlen lesz keresztény gyökereihez, elfordul hagyományaitól, nem lesz ereje a válság utáni megújuláshoz. Leszögezte: az egykor méltányos, nagyvonalú Európa, ahol a korábbi értékek homályos emlékképekké váltak, ma gyakran igazságtalan, néha visszaél hatalmával, és azokkal az országokkal szemben elnézőbb, amelyek csendben meghúzódnak a homályban. Magyarországnak nem szabad elfordulnia hagyományaitól, mert „mi csak a magunk útján, magyar és keresztény kultúránk értékeire építkezve lehetünk erős ország és sikeres nemzet. A saját megkezdett utunkon érdemes továbbmennünk, a saját felismert igazságainkat kell alkalmazni a saját életünkre.” A kormányfő azt is elmondta: „Magyarország tudja, mi mindent köszönhet a cisztercieknek. A ciszterciek tanító és nevelő munkája az egész országban megbecsülést és elismerést szerzett.” Dékány Sixtus zirci apát megköszönte azoknak, akik segítették a felújítást, és a szerzetesek életét bemutató látogatóközpont létrehozását, valamint Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy jelenlétével megbecsülését fejezte ki a rend jelenléte és munkája iránt. Ottó Péter, Zirc KDNP-fideszes polgármestere történelmi pillanatnak nevezte ezt a város életében, mert soha nem volt ekkora mértékű felújítás, fejlesztés Zircen. Azt is megjegyezte, hogy az apátság vezetése fiatalodott, nyitott, friss szellemiséggel fogott neki a megújulásnak. A lap közli azt is hogy a zirci apátságot és főteret 700 milliós forintból újították fel, európai uniós támogatással, az apátság és au önkormányzat partnerségével. A felújított Ciszterci Apátság Monostori Látogatóközpontban az 1182-ben alapított apátság nyolcszáz éves múltját és műtárgyait mutatják be.

A Heti Válaszban (Hegyeket mozgatni… 24-26.o.) Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője nyilatkozik, aki elmondta: „Ha nem lennék meggyőződve róla, hogy lehet segíteni, akkor fölösleges volna beszélgetni. De úgy látom, a problémák 99 százalékát meg lehet oldani. Akkor is van kiút, ha az ember összekutyulta az életét. A GPS nem azt mondja, hogy miért voltál ilyen lökött, elmentél jobbra, holott balra kellett volna, hanem annyit mond: újratervezés. A felnőttnek is jólesik, ha azt hallja, semmi baj, szeret téged a Jóisten, állj talpra. Már 40 éves vagy, elváltál, szétverted a cégedet, a családodat, most nézz előre, mert ha biciklizés közben állandóan hátrafordulsz, nagyot fogsz esni… Életem során sok ember problémáját végighallgattam, van, akinek egy kicsi löket kell a továbblépéshez. Ha ebben tudok segíteni, akkor meg kell tennem. Isten jó világot teremtett, és minden adva van ahhoz, hogy az ember boldog legyen. A gyerekeknek is azt mondom: olyan az életünk, mint a puzzle; minden darabja megvan, csak össze kell forgatni őket.” A lap kérdésére – „Ha van is értelme, hogyan lehet bírni ezt a tempót?” – Csaba testvér azt felelte: „Ez a hivatásom, s én örömömet lelem benne. Jézus Krisztus a mennybemenetele előtt azt mondotta: jobb nektek, ha elmegyek, mert ha elmegyek, Atyám helyettem új vigasztalót küld nektek, a Szentlelket. A vigasztalás nagyon szép szó. Már az Ószövetségben is több helyt mondja az Úr, Illés prófétának, Ézsaiásnak, hogy menj, vigasztald meg – latinul konszolidáld, erősítsd meg – az én népemet. Ha Jézusnak a fő hivatása az volt, hogy a világot megerősítse, akkor az ő papjainak sem hiszem, hogy más feladata lehetne.” A dévai gyermekek megmentője, gondozója vallja: Nem a cunami, nem az árvíz, nem a földrengés pusztítja az otthonokat, hanem az emberi butaság. Ha valaki megcsalja a feleségét, ezért széthullik a családja, ha sikkaszt, amiért bezárják, ha elissza az eszét, akkor logikus, hogy a gyereke bekerül hozzánk az intézetbe.” A ferences szerzetes elmondta azt is, felkérésre előszót írt egy Ferenc pápáról szóló könyvhöz: „Azt írtam: a Szentatyától kaphatunk két szárnyat. Ő végtelenül egyszerű és szerény ember, tömegközlekedéssel jár – lám, a latin-amerikai metróval el lehet jutni Rómába. Amikor felszentelték segédpüspöknek, kapott egy bronzkeresztet a nyakába és az pápaként is jó neki, nem kell új kereszt, gyémánttal vagy briliánssal. Ez az egyik szárny. Ferenc pápa egyszerű vasutas gyermeke. Mivel emelkedett fel? Tanult, dolgozott keményen. Ez a másik szárny. Példát mutat tehát nekünk, hogy az ember boldogabb és eredményesebb, ha nem kapzsi, nem gyűjt kincseket, és becsületes munkából akar megélni.” Böjte Csaba elmondta azt is: „Jelenleg 2380 gyermekünk van, de nem nekem kell mindent megoldanom. A húsz év alatt közel ötezer gyermeket fogadtunk be. Nem lett mindegyikből szent, de pár méterrel előrébb tudtuk juttatni őket. Egy darab földet, bármennyire gazos és tele van törmelékkel, az ember verejtékes munkával megpucol, virágot ültet bele, és csodálatos kert lesz belőle. Minden ember lelkében ott van egy ilyen csodálatos kert. S amikor pár év múlva érkezik a telefon, hogy Csaba testvér, elvégeztem a mesterszakot az egyetemen, a másik meg azért hív, hogy doktoráltam, köszönöm szépen – nincs annál nagyobb öröm.” Böjte Csaba arról is szólt, hogy a Ferenciek terére vezető zarándokút „azt szolgálja, hogy magunkba nézzünk, és életünkből a salakanyagot: a haragot, a gyűlöletet, a bűnös gondolatokat kidobjuk… Hiszem, hogy a kitartó munkával hegyeket lehet mozgatni, s jobbá lehet tenni a világot, az életünket. Ha az emberben hit van, akkor meg fogja tapasztalni, hogy azok a dolgok, amik lefogták a szárnyalását, amik romba akarták dönteni az álmait, sokszor diadalkapukká válhatnak.”

Magyar Kurír 

(bd)