Napi sajtószemle

Pünkösd a magyar sajtóban
A Magyar Nemzet (4.o.) A Szentlélek a hit ajándéka című összeállításában több egyházi vezető és személy Szentlélekről mondott szavait idézi. Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek a Lánchíd Rádiónak azt mondta: a Szentlélek hét ajándéka a pünkösd legfőbb üzenete, vagyis a bölcsesség, az értelem, a jó tanács, a tudomány, a lelki erősség, a jámborság (vagy vallásosság) és az istenfélelem. „Imádkoznunk kell, hogy elevenen működjenek bennünk ezek az ajándékok. Akkor nagyot tudunk lélegezni, és azt mondhatjuk, hogy sok minden történik körülöttünk, de velünk az Isten, és valami nagyon szépet akar megvalósítani általunk ebben a világban” – mondta a magyar katolikus egyházfő. Az idei csíksomlyói búcsú szónoka, Ternyák Csaba egri érsek szerint azért zarándokolunk egyre nagyobb számban az erdéyi kegyhelyre, hogy hívő vagy Istent kereső magyarokként a Szentlélek segítségét kérjük egyéni és közösségi ügyeinkben. A kegyhely és a somlyói Szűzanya üzenete pedig az, hogy „ne féljetek sem egymástól, sem azoktól a népektől, akikkel együtt éltek.” Lelóczki Donát, Dallasban élő ciszterci szerzetes úgy véli: mintha a főünnepek közt mostohagyerek lenne pünkösd, és ez nemcsak nálunk van így, Amerikában például szinte alig különbözik a többi vasárnaptól, kivéve a templomi liturgiát. A fővárosi Szent István-bazilika plébánosa, Snell György szerint a Szentháromság harmadik személye, vagyis a Lélek mintha elfelejtett Isten lenne. Ezért is szerencsés, hogy pünkösd a rendszerváltozás óta ismét kétnapos ünnep. Rangját és ismertségét emeli a köztudatban az is, hogy a csíksomlyói búcsú ma már szinte össznépi eseménnyé nőtte ki magát. A Magyar Nemzet közli azt is, hogy pünkösd vasárnapján a szlovák televíziózás történetében először közvetít magyar nyelvű misét a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS). A magyar nyelvű római katolikus szentmisét, amelyet pünkösd vasárnapján Orosch János, a Nagyszombati Érseki Egyházmegye püspöke celebrál, a révkomáromi Szent András-templomban, 11 órától közvetíti élőben a szlovák tévé kettes csatornája. Az adást ugyanaznap, 13.31-tól a Duna World is műsorára tűzi.

A Hetekben (22-24.o.) Lőwy Gábor A kereszt ára címmel ír arról, hogy azon a héten, „amikor a zsidóság a sávuót, a keresztény világ pedig a pünkösd ünnepét tartja”, Szaúd-Arábiában a bíróság hat évi börtönre és 301 korbácsütésre ítélt egy libanoni keresztényt, akinek „bűne” az volt, hogy a hitéről beszélt egy szaúdi nőnek, aki az iszlám helyett a kereszténységet választotta. A nő csak úgy kerülte el az iszlámból való kitérőkre automatikusan kirótt lefejezést, hogy elmenekült Szaúd-Arábiából. A cikkíró arra is felhívja a figyelmet, hogy „a világ másik legszélsőségesebb diktatúrájában, Iránban” is az életüket kockáztatják a keresztény lelkészek azért, hogy prédikálhassanak. Egy névtelenül nyilatkozó keresztény pásztor, aki megnyitotta gyülekezetét a muzulmánok előtt, a cikk szerzőjének elmondta történetét, milyen kegyetlenül torolták meg az iráni hatóságok rajta és családján a hit hirdetését. Ám a perzsa lelkész azt állítja, hogy a drámai körülmények ellenére Iránban sokan vonzódnak a keresztény tanítás felé. „Több európai székhelyű televízió, amelyek keresztény tartalmat közvetítenek műholdon és interneten arról számolnak be, hogy naponta ezernél is több üzenetet kapnak Iránból. Sokan várják, hogy a jelenlegi kormány bukásával új helyzet jön létre, amiben szabadabb lehet az evangélium hirdetése. Nem tudni, lesz-e ilyen fordulat, de az bizonyos, hogy az egyik legszélsőségesebbnek tartott iszlám országban sem veszett ki az emberekből a vágy a szabad vallásgyakorlásra.”

Egyéb témák

A Magyar Hírlap (5.o.) Növekszik Európában a keresztényekkel szembeni intolerancia címmel számol be arról, hogy Erdő Péter bíboros prímás, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke is felszólalt a vallásszabadság történelmi, jogi és politikai szempontjait tanulmányozó, tegnap kezdődött konferencián. A lap emlékeztet rá: 1700 év telt el azóta, hogy Nagy Konstantin császár 313-ban a milánói ediktummal garantálta a vallási és lelkiismereti szabadságot a Római Birodalomban. Az MH kiemeli, hogy a tanácskozáson Emmanuel franciaországi metropolita felhívta a figyelmet, hogy még ma is keresztények halnak meg a világon azért, mert ragaszkodnak Krisztushoz, míg Európában növekszik a keresztényekkel szembeni intolerancia (A témával kapcsolatban lásd tegnapi, május 17-ei számunkban A vallásszabadság ma – konferencia Isztambulban című beszámolónkat – a szerk.)

A Magyar Nemzetben (Management by Jesus 23.o.) Kiss Ulrich jezsuita nyilatkozik, aki parfümszakértőből, marketingigazgatóból lett pap szerzetes. A lap közbevetésére, hogy valóban Jézus volt-e a világ legsikeresebb menedzsere, azt válaszolta: „Igen,. A Management by Jesus háromnapos tréning vállalkozók számára. Eredetileg lelkigyakorlatot tartottam menedzsereknek. Ebből nőtt ki a szeminárium. Ez elsősorban olyan kis- és közepes vállalkozóknak szól, akik nem tudnak részt venni az egyéb, horribilis összegekért tartott kurzusokon. Idén nyáron lesz a huszonötödik. A tananyag Szent Márk evangéliuma. Ez a legtömörebb evangéliumi szöveg. Olyan, mint egy kézikönyv. Világosan kitűnik belőle, hogyan kell egy vállalkozónak csoportot építenie a célkitűzéstől a szabályok meghozatalán, a képzésen át a sikerek megünnepléséig. A szemináriumon az apostolok számához hasonlóan tizenketten vesznek részt.” Ulrich atya több mint tíz éve szerepel a Hír TV egyik politikai háttérműsorában. Elmondta: „Igyekszem sohasem bántóan, hanem európai módon megszólalni. A tartományfőnök engedélyezte ugyan a médiaszereplést, mégis rendszeresen felmerül a kérdés. Szükségük van-e erre a jezsuitáknak, Ha mondjátok, abbahagyom, szoktam válaszolni erre. Az utcán, a villamoson, a buszon sokszor megállítanak, és megköszönik egy-egy szavam. Már ezért is megéri. Végül mégiscsak teljesült ifjúkori vágyam. Újságíró lettem. Igaz, nem olyan, aki kérdez, hanem olyan, akit a véleményéről kérdeznek.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (14.o.) Hegyi Zoltán Ábránd és öröm címmel méltatja Armand Puig i Tarrech katolikus pap Gaudí és a Sagrada Família című könyvét, ami az idén jelent meg a Typotex Kiadónál. A cikkíró idézi a pap szerzőt: miután Gaudí felismerte küldetését, hogy Isten építésze legyen, „ettől kezdve áldozatokat hozott és nélkülözésben élt, de a nehézségekkel és egyébként meglehetősen rossz természete ellenére állhatatos maradt a türelemben. Assisi Szent Ferenchez hasonlóan élt, kedves és szép szegénységben. A Sagrada Família létének tengelye és célja lett. Gaudí élete utolsó tíz évét annak szentelte, hogy tökéletesítse a szintézist, amely maga a Sagrada Família, és mindezt annak érdekében, hogy a templomból eszményi keresztény bazilika váljon.” Így annak sincs különösebb jelentősége, hogy mikorra készül el a székesegyház, „Hiszen az örökkévalóságnak dolgozunk.” Hegyi Zoltán leszögezi: „A Sagrada Família mindenkié, azé is, aki sohasem látta. A béke temploma. A háborút, az erőszakot dicsőítőknek azért nincs igazuk, mert a háború lealjasít. Gaudí felemel és ott tart, az angyalok szárnyán. Sokan azt mondják, hogy túlzásokba esett. Nincsenek túlzások, fivéreim és nővéreim. Szent Ferenc azt akarta, hogy Greccióban a karácsonyi éjféli misét egy kicsi istállóban ünnepeljék, minden díszes külsőség nélkül, hogy újra megtörténjék a születés csodája. Túlzás?”Magyar Kurír