Napi sajtószemle

Beszámolók a pünkösdi szertartásokról

A Magyar Hírlap (6.o.) „Csak az egyház vezet el Krisztushoz”, a Magyar Nemzet (5.o.) Nyitást sürget a pápa címekkel idézik Ferenc pápát, aki pünkösdvasárnap elmondott szentbeszédében bátor fordulatot, a mai ember bátor szemléletváltását és az egyház nyitását szorgalmazta, s egyértelműen leszögezte: kizárólag az egyház vezet el Krisztushoz.

A Magyar Hírlap (1.,13.o.) Százezrek hangja a csíksomlyói zarándoklaton, a Magyar Nemzet (5.o.) „Boldog vagy, mert hittél!” című beszámolói szerint az idén is több százezer hívő vett részt pünkösdszombaton a csíksomlyói zarándoklaton. A lapok felhívják a figyelmet, hogy az 1567 óta megtartott pünkösdi ünnepen ezúttal első alkalommal vett részt magyar államfő, Áder János személyében. Az ünnepi szentmisét celebráló Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédéből a lapok kiemelik, hogy a főpásztor hangsúlyozta: a hit zarándokútján nemcsak hívők járnak, de olyan kereső emberek is, akik „szívük rejtekén foglalkoznak az Isten kérdésével.”

A Magyar Nemzet beszámolója idézi Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki a zarándoklat végén azt mondta: a csíksomlyói búcsún a magyar megmaradás parancsát tanulhatják meg a zarándokok. „Fantasztikusan sokan vagyunk, s ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban.” A KDNP elnöke szerint a magyarságnak az egyetemes emberiséggel szembeni kötelessége is, hogy kultúráját, nyelvét megőrizze, átadja a későbbi generációknak.

A Magyar Nemzet (5.o.) A Szentlékek eljövetelének ünnepén, a Magyar Hírlap (2.o.) Szomorúság helyett legyen öröm címekkel a hazai szertartásokról tudósítanak, kiemelve, hogy Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek pünkösdvasárnapi, Esztergomban bemutatott szentmiséjén elmondott szentbeszédében azt mondta: „A nyelvek ajándékát kérjük a Szentlélektől, mert szólnunk kell a mai világhoz, a segítő szeretet nyelvén, amely a legszegényebbek számára is érthető. A kommunikáció minden csatornáján kell tudnunk szólni, és nyíltan ki kell mondani Jézus Krisztus nevét. Szenvedélyesen kell ragaszkodnunk történelmi személyéhez, élete példájához és tanításához, amelyet az egyház őrzött meg számunkra a Szentlélek segítségével.” A Magyar Hírlap pedig a magyar katolikus egyházfő tegnapi, Máriaremetén huszadik alkalommal megrendezett Karizmák ünnepén elmondott beszédéből emeli ki a következő szavakat: „Az értelmetlenség, a csüggedés vagy akár az unalom, továbbá a hívogató távlatok hiánya kínzó szomjúságként nehezedhet ugyan a mai emberre is, de a Szentlélek oltja ezt a szomjat, mégpedig nemcsak ideig-óráig, hanem mindörökre.”

A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet beszámolnak a protestánsok ünnepi istentiszteleteiről is. Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök pünkösdvasárnapi igehirdetésében Debrecenben leszögezte: pünkösdkor Isten legfőbb üzenete az, hogy meg kell változni, „új menetrend szerint és új menetirányba” kell elindulnunk a tétovasággal, a bezárkózással, a haszontalansággal és a léleknélküliséggel szemben. Ha megtartjuk Isten parancsát, megkapjuk a lélek ajándékát. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdvasárnapi prédikációjában Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban azt mondta: Pünkösd nem a tömegek ünnepe, hanem a legszemélyesebb ünnep, így találkozik Isten az emberrel. „Pünkösd arról a csodáról szól, hogy mi, kiszáradt, kiszikkadt, talán kiüresedett, megfáradt emberek egyszer csak forrássá válhatunk, ha rátalálunk az élővíz forrásává, a föltámadt Jézus Krisztusra.”

Egyéb témák

A Népszavában (1.,13.o.) Rónay Tamás Véget érhet a vatikáni bank körüli botrány címmel emlékeztet rá: Ferenc pápa megválasztása után is felmerült a sajtóban, hogy az új egyházfő bezáratja a számos botrányba keveredett vatikáni bankot (IOR). Hivatalos források cáfolták a bezárás hírét. A bank megmarad, de gyökeres reform előtt áll. Cél, javítani az együttműködést a nemzetközi pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelemben részt vevő szervekkel.
A Magyar Nemzet (4.o.) Bizonytalanok az egyházak, a Népszava (2.o.) Erdő Péter a kormányt bírálta címekkel idézik Erdő Péter bíboros prímást, Esztergom-budapesti érseket, aki tegnap azt mondta: nem jelent meg az a végrehajtási utasítás, ami ahhoz kell, hogy szeptembertől a köznevelési törvényt hitoktatási és egyéb vonatkozásban a gyakorlatba lehessen ültetni. Kiemelte: nem tudják, a hitoktató kap-e óradíjat, mennyit és kitől. Azt sem tudják, hány gyereknek kell jelentkeznie egy felekezethez hittanra ahhoz, hogy külön csoportot alakíthassanak. A hittan helyett választható erkölcstanról Erdő Péter azt mondta: Ahol Európában létezik etika vagy erkölcstan nevű „civil” tantárgy, ott „annak a tartalmával mindenütt bajok vannak.” A bíboros szerint ha egy állam dönti el, hogy mit kell etika címén oktatni, akkor ahhoz kellene egy világnézeti egyetértés a minimális értékekben, de „ez bizony egy-egy országon belül sem nagyon van meg.”

A Magyar Hírlap (1.,4.o.) Jezsuita program a felnőtt romák oktatásáért címmel emlékeztet rá: hátrányos helyzetű, alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek általános iskolai osztályozó vizsgára való felkészítése céljából indította a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány 2010-ben a Lehetőségek iskolája programot, Forrai Tamás tartományfőnök kezdeményezésére. Kilenc helyen folyik oktatás a program keretében egy-egy csoportban: Miskolcon, az Avas lakótelepen és a vasgyárban, Budapesten a VIII. és a IX. kerületben, Arlón, Harsányban, Kisgyőrben, Martonyiban és Alsózsolcán. A vizsgára való felkészülés mellett a program pozitív hatásai között szerepel például, hogy a résztvevők olyan viselkedési mintákat sajátítanak el, amelyek elősegítik a munkahelyi beilleszkedést; A cigánypasztoráció eredményeként megerősödik a családi szerkezet, benne a nők tisztelete; A tanuló és a vizsgákat letevő szülők gyermekei valószínűleg magától értetődően járnak majd óvodába, iskolába, nem kell ezt „felülről” rájuk erőltetni.

Magyar Kurír

(bd)