Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (1.,5.o.) Iszlám fanatikusok gyilkolhattak Londonban című beszámolója szerint egy betiltott muzulmán csoporthoz lehetett köze annak a nigériai származású, de Nagy-Britanniában felnőtt férfinak, aki társával brutális kegyetlenséggel megölt egy brit katonát Londonban. David Cameron brit kormányfő kijelentette: nem engednek a terrornak, a gyilkosságot pedig az iszlám elárulásának nevezte. A történteket muzulmán szervezetek is elítélték.

A Magyar Hírlap (Eltemették… 2.o.) beszámolója szerint Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mutatott be tegnap gyászmisét a budapesti Szent István-bazilikában Rácz Sándor lelkiüdvéért. Az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke április 30-án, életének 81. évében hunyt el.

A Hetekben (12.o.) Szobota Zoltán Végképp eltörölni címmel leszögezi: az egyházügyi törvény parlament előtt zajló aktuális módosítását a Jobbik ismét egyházüldözésre használta fel. Képviselőjük, Zagyva György Gyula kezdeményezésére ugyanis a képviselők immár harmadszor szavaztak arról, hogy a Hit Gyülekezetét megfosszák-e egyházi jogállásától. Történik mindez annak ellenére, hogy a gyülekezet előzetesen levélben hívta fel az emberi jogi bizottság vezetőjének figyelmét: Zagyva indítványa ellentétes a házszabállyal, továbbá az egyházügyi törvényben nem szereplő módon, tulajdonképpen törvényellenesen igyekszik egy egyházat státuszától megfosztani. Az Országgyűlés döntő, több mint kétharmados többsége újra nemet mondott „a szélsőjobboldali párt provokációjára”, bár a cikkíró értesülései szerint soraikban is zavart keltett „a zsarolásnak beillő név szerinti szavazás kieszközlése”. Szobotka szerint talán ennek is tulajdonítható, hogy 44 kormánypárti politikus tartózkodott az egyértelmű állásfoglalás helyett. A cikkíró szerint a történtek azt mutatják, hogy az egyházi jogállásért küzdő vallási közösségek mellett az elismert egyházak is ki vannak téve az esetleges illetéktelen politikai beavatkozásnak.

Ugyancsak a Hetekben (18-20.o.) Morvay Péter Luther, az első modern antiszemita? címmel Luther Mártontól származó idézetekkel igyekszik bebizonyítani, hogy a reformáció megalapítója antiszemita volt, ő írta az első modern antiszemita művet, és zsidóellenes írásai hozzájárultak ahhoz, hogy a német protestánsok túlnyomó többsége a nácik oldalára állt. A cikkíró idézi Adolf Hitlert, aki a Mein Kapfban azt írta: „Luther nagy ember volt, egy óriás. Egy lökéssel áttörte a homályt, és úgy látta a zsidókat, ahogy mi csak ma kezdjük őket látni.”

A Magyar Nemzet (Sírrongálás… 2.o.) beszámol arról, hogy ismeretlenek rasszista szöveget fújtak a váci zsinagóga falára. A tettesek még áprilisban bemásztak a zsinagóga telkére, és fekete festékszóróval antiszemita, rasszista szöveget fújtak a templom falára. Legutóbb vasárnap hajnalban pedig szintén a kerítésen átmászva jutottak be ismeretlenek a hitközség temetőjébe, ahol síremlékeket döntöttek le, illetve rongáltak meg. A kár csaknem hárommillió forint.

A Magyar Hírlap (Egyházi… 13.o.) előzetesen hírt ad arról, hogy hívek élő láncával kívánja körbevenni vasárnap délután a kolozsvári alsóvárosi templomot a református egyház, hogy így tiltakozzon a templom mögé, a műemléképület közvetlen szomszédságába tervezett sportkomplexum megépítése ellen. A felhívást a „Kétágú templom” lelkészei és gondnoka mellett Kató Béla, az egyházkerület püspöke is aláírta. Nyilatkozatban támogatja a tiltakozókat Tőkés László volt Királyhágó-melléki református püspök. A megmozduláson Kató Béla beszéde után a történelmi magyar egyházak és a román egyházak képviselői közös imát mondanak.

Magyar Kurír