Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Hölvényi… 3.o.) beszámol a Magyar Pax Romana hétvégi konferenciájáról, amelyen Hölvényi György egyházügyi államtitkár emlékeztetett rá: az alaptörvény elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsüli az ország különböző vallási hagyományait. A kormány egyházpolitikájának célja: visszaállítani a bizalmi viszonyt az egyházakkal, hiszen azok a nemzet érdekében végzett tevékenységben a kormány fontos stratégiai partnerei, „spirituális erőt hordozó közösségek, amelyek társadalmi szerepvállalásukkal részt vesznek a társadalom építésében”.

A Népszabadságban (6.o.) Ónody-Molnár Dóra Napelemes iskola cigányoknak? címmel készített egész oldalas összeállítást annak apropóján, hogy közös egyezséggel egy hónapja szünetel az a per, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított a Magyar Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéje ellen, mert a görögkatolikusok „a fideszes polgármester és Balog Zoltán humánminiszter aktív támogatásával” a nyíregyházi Huszár-telepen újranyitottak egy olyan iskolát, amelyet 2007-ben „épp azért zártak be, mert jogsértően működött, elkülönítve oktatták a telepi roma gyerekeket”. A 2010-es önkormányzati választások után érkező új fideszes polgármester maga kezdeményezte a cigánytelepi iskola újranyitását. A cikkíró kiemeli: Balog Zoltánnak szívügye, hogy a telepen „C” iskola működjön. Ám Ónody-Molnár Dóra azt állítja, hogy „a sokszor szidott deszegrációs törekvések és a 2003-ban bevezetett közoktatási reform – annak ellenére, hogy Balog Zoltán szívesen hivatkozik az erőfeszítések sikertelenségére – fékezte az iskolai szegregáció mértékét. Emellett feltűnő változás, hogy a fejlett ipari társadalmak oktatási rendszereit vizsgáló PISA-teszt legutóbbi mérései szerint a korábban legrosszabbul teljesítő diákok, vagyis a hátrányos helyzetű tanulók olvasásszövegértési eredményei jelentősen javultak, ami az országos átlag növekedését hozta. A felzárkóztatás címen működtetett cigány osztályok színvonaláról pedig a szocializmusból is rossz tapasztalatok halmozódtak fel”. A cikk szerzője emlékeztet rá, hogy erről, illetve a felzárkóztató osztályok céljáról Tuza Tibor magyar-történelem tanár negyvenévi tanítási tapasztalattal a háta mögött a perben hosszan beszélt. Mohácsi Erzsébet, a CFCF elnöke a lapnak elmondta: Balog Zoltán ígéretet tett arra, hogy a szegregációt törvényessé tevő paragrafust kiveszi a törvénymódosítási javaslatok közül, de ezt a miniszter mindmáig nem tette meg. Mohácsi Erzsébet hangsúlyozta: a per legfeljebb hat hónapig szünetel, de az alapítvány ennél kevesebb idő alatt szeretne egyezségre jutni a görögkatolikusokkal. Az egyezség pedig az lenne, ha az egyház a tanórán kívül zárkóztatna fel, azaz ha a gyerekek integráltan járnának Nyíregyháza egyéb iskoláiba, és a görögkatolikusok tanórán kívüli programokkal, például tanoda működtetésével segítenének a mélyszegénységből érkező gyerekeknek. Az is üdvözítő megoldás lenne, ha a görögkatolikusok befogadnák a telepi roma gyerekeket a nagy, frissen felújított, napelemes fűtésű, uszodás, Nyíregyháza belvárosában működtetett integrált iskolájukba, és nem tartanának fenn egy külön, kis létszámú iskolát a cigány gyerekeknek. A cikkíró arra is kitér, hogy Balog Zoltán a roma kisgyerekek nyíregyházi oktatási elkülönítésének védelmében az amerikai Harlem Children’s Zone (HCZ) projektet is emlegeti, Ónody-Molnár Dóra szerint rejtély, hogy miért pont ezt. Teller Nóra városszociológus, aki jól ismeri a New Yorki- HCZ-t, elmondta: „Harlemben nem volt oktatási mobilitási út, míg Nyíregyházán, pláne 2007 után, amikor bezárták a telepi iskolát, ez megvolt. A magyar kisvárosban a városvezetők és a görögkatolikusok a cigány iskola újranyitásával a mélyszegénységben élő gyerekek első kitörési útját szüntették meg. Vagyis pontosan a társadalmi mobilitás útját vágták el.” Hozzátette: aki bekerül a HCZ-be, annak a gyereknek szinte biztos a továbbtanulás lehetősége.

A Népszabadság (Tízmilliárd… 2.o.) néhány sorban, a Magyar Nemzet (Orbán… 2.o.) részletesen számolnak be arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a debreceni Nagytemplomban, a városi református kollégium alapításának 475. évfordulóján rendezett istentiszteleten bejelentette: tízmilliárd forinttal támogatja a kormány 2017-ig a Tiszántúli Református Egyházkerületet. A kormányfő beszédében leszögezte: „Az egyházak nem szoktak összepakolni, nem szokták itt hagyni az országot, nem szoktak itt hagyni bennünket.” Hozzátette: a protestantizmus összefonódott a nemzet sorsával. Példaként említette legnagyobb honi emlékművét, a magyar nyelvet. Orbán Viktor szerint a reformátusok jelmondata, miszerint az egyházat szüntelenül reformálni kell, érvényes az állam megújításában is, ám mintha Európa elfeledkezett volna erről. A miniszterelnök kijelentette: az internacionalista, szabadelvű szellemben vezetett Európa „egyre mélyebben gázol a válság ingoványába”. Orbán Viktor emlékeztetett rá: a debreceni Nagytemplomban több mint 160 éve az ország függetlenségét deklarálták a magyarok. „Ha valaki ezen a helyen megszólal, arról mindig számot kell adnia, mennyire sikerült megőrizni a nehezen kivívott függetlenséget. Független ugyanis csak az az állam lehet, amelyik megáll a saját lábán és nem kívülről mondják meg neki, mit kell tennie.” Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke történelmi tényként állapította meg, hogy az iskolák válságok közepette is tették a dolgukat, a református kollégium megalapítása alig 12 évvel követte a mohácsi nemzettragédiát, a Dóczy Gimnázium szellemiségéről pedig mindenki képet kaphat Szabó Magda Abigél című regényéből. A püspök felhívta a figyelmet a Szeretethíd rendezvényeire is (az elsőre 2009-ben került sor), amelyek során a rászorulókat, időseket látogatják, ajándékozzák meg, vagy hadisírókat gondoznak a hívek.

A Népszabadságban (11.o.) Révész Sándor Én vétkem, Én vétkem… címmel reagál a kormányfő fent idézett szavaira, emlékeztetve rá, hogy Orbán Viktor és a Fidesz a rendszerváltozáskor nem értett egyet az egyházak kárpótlásával, s „Térdre, imához!” – beszólással gúnyolta akkoriban Orbán Viktor „azokat a kormánypárti felszólalókat, akik nem az ő szekularista felfogását képviselték”. A cikkíró kétségbe vonja, hogy a miniszterelnök valóban mélyen átélné mindazt, amit az utóbbi években Istenről, a hitről, a kereszténységről mond.

Magyar Kurír