Külföldi hírek
A Magyar Hírlap (10.o.) A pápára várnak címmel számol be arról, hogy a szerb pravoszláv egyház új pátriárkája, Irinej tegnap bejelentette: beiktatását a koszovói Pecben, a patriarkátus történelmi székhelyén tartják, április 25-én. A lap azt is közli, hogy Irinej 2013-ban a szerbiai Nisbe várja XVI. Benedek pápát.
A Magyar Demokratában 38.o.) Gazdag István Otmózisos erőátvitel és a vákuumeffektus címmel ismerteti a La Croix francia katolikus napilapban decemberben megjelent, a legnagyobb közvélemény-kutató intézet, az Ifop által végzett felmérés eredményét, amely szerint „a katolikus vallásgyakorlás gyakorlatilag összeomlott a franciák körében. Noha 64 százalékuk – inkább csak kulturális beidegződésből – még katolikusnak vallja magát, a vasárnapi miséket már csak 4,5 százalékuk látogatja rendszeresen, ami kereken hárommillió vallásgyakorlót jelent.” A francia gyakorló katolikusok 42 százaléka többé már nem hisz vallása civilizáló szerepében, 63 százaléka egyetért azzal, hogy minden vallás egyforma, 68–75 százaléka pedig azt kéri az egyháztól, hogy sürgősen vizsgálja felül a válással, a fogamzásgátlással és az abortusszal kapcsolatos morális álláspontját. Gazdag István mindezzel szemben felhívja a figyelmet, hogy Franciaországban hatmillió muzulmán él, s az Ifop vizsgálata szerint 70 százalékuk gyakorolja a hitét. A cikkíró rámutat: „Mindebből az a sokkoló tény következik, hogy Franciaország legnagyobb felekezeti közössége – a meggyőződéses és a gyakorló hívek számát tekintve egyaránt – a muzulmánoké. Az már más kérdés, hogy az iszlám igazi hívei a maguk részéről vajon milyen gyorsan fognak ’szekularizálódni’, vagyis milyen ütemben veszítik el a vallásos motivációikat, ahogyan az a francia katolikusoknál (különösen a II. Vatikáni Zsinat óta) megfigyelhető. Erre a hipotézisre azért a ’helyesen gondolkodó’ szociológusok kincstári optimizmusa ellenére sem lenne érdemes nagy összegekkel fogadni, már csak az iszlám több mint fél évezredes fáziskésése miatt sem, amely a kereszténységtől ’virulencia’ tekintetében (is) elválasztja. Egy biztos: a hit irtózik az ürességtől, és az egyik által szabadon hagyott teret szükségképpen egy másik foglalja el. Ezt a francia példa is ékesen bizonyítja, újból aktuálissá téve a költő szavait:... ’vigyázó szemetek Párizsra vessétek’.” Persze most nem a követendő, hanem az ellenpélda okán…”
Hazai hírek
Ugyancsak a Magyar Demokratában (39.o.) Szalay Károly Végre! címmel reagál arra, hogy Sebők Sándor fóti plébános január 17-én, a Magyar Katolikus Rádió által is közvetített szentmisén elhangzott prédikációjában kijelentette: „Az elmúlt nyolc esztendő cinikus és hazug vezetői tönkretették az országot.” A cikkíró üdvözli, hogy a fóti plébános „… elvetette azt a kommunisták által sugalmazott, és sajnos sokak által beszopott téveszmét, hogy az egyház ne politizáljon. Ennek keményen ellentmondva fölszólította híveit, vegyenek részt a közéletben, ne tűrjék, hogy a fejük fölött mások döntsenek a sorsukról. És végre akadt lelkipásztor, aki megértette annak a jelentőségét, hogy a rádió nagy nyilvánossága előtt buzdíthat cselekvésre a jó ügy szolgálatában. Az egyházak hívőkből állanak, és az ő érdekükben szólni kell hétköznapi, profán ügyekben.” A cikkíró felidézi Kapisztráni Szent János, Tomori Pál, Erdői Imre, Apor Vilmos, Mindszenty József, Márton Áron hősies példaadását, tanúságtevését, s felteszi a kérdést: „Belegondoltak abba, minő csodálatos, példamutató társaságot tisztelhet a magyarság ezekben a nagyszerű papokban? Többet érnek ők mint eszményképek a Nobel-díjasoknál is! De hát… ha még az egyház sem becsüli őket értékük szerint?”
A Magyar Nemzet (4.o.) Különös táblacsere címmel ír arról, hogy a rendszerváltozás óta a következő felirat állta a Dózsa György úton, a főváros egykori legnagyobb templomának helyén, az ott emelt kereszt szomszédságában: „Itt állt a Regnum Marianum-templom; Rákosi Mátyás 1951-ben leromboltatta.” Utóbb azonban másik felirat került oda: „Itt állt a magyarság engesztelő temploma, a Regnum Marianum 1951-ig.” Az új táblát az Alapítvány a Kis Regnum Kápolnáért nevű szervezet állította. A lap információi szerint az alapítvány távol került eredeti vállalásaitól. A szervezetet még a 2000-ben elhunyt regnumos pap, Keglevich István alapította, akit egykor tíz évre bebörtönöztek. Az ő célja az volt, hogy a templom megépüljön, de erre nem került sor, sőt, a később összegyűjtött pénzből sem kápolna, sem Mária-szobor nem épült. Keglevich István kijelölt utódja a kommunisták által szintén meghurcolt Regőczi István atya volt, akit az alapítvány más tagjai félreállítottak. Õ csak annyit mondott: ha nincs részletes tájékoztató tábla arról, mi történt a templommal, „akkor talán nem is baj, ha Rákosi neve sem éktelenkedik a helyszínen.” Hajnal György, a Zuglóban felépült Regnum Marianum-templom kanonok-plébánosa elmondta: a hajdani hatalmas templom törmelékkel betemetett altemplomát fel kellene végre tárni, s ott egy ökumenikus nemzeti emlékhelyet létesíteni. Erre azonban sem pénz, sem felsőbb egyházi akarat nincs jelenleg.
Magyar Kurír