Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (7.o.) Kacsoh Dániel Boldog Európa címmel megállapítja: az elmúlt évek nemzetközi felméréseiből kiderül: „Korántsem jelnet életbiztosítást napjainkban vállalni a keresztény meggyőződést – Krisztus követőit talán a római kor óta nem érte világszerte annyi megpróbáltatás, mint manapság.” A cikkíró hírportálunkra hivatkozva ismerteti a bécsi OIDCE nevű szervezet jelentését, amely mintegy 170, keresztények elleni incidenst sorol fel, amely 2012-ben történt Európában. Immár jogalkotói szinten is problémásak a hívők szólás- és gyülekezési, lelkiismereti, vállalkozási szabadságát korlátozó törvények. Kacsoh néhány példát is megemlít: tavaly Franciaországban több templomot felgyújtottak, megrongáltak, Németországban tizenévesek szisztematikusan törték be katolikus és protestáns templomok ablakait. Az egyik legújabb „divat” az abortusz elvégzését lelkiismereti okokból elutasító orvosok vegzálása. Franciaországban orvostanhallgatók arról számolnak be: gyakorlatilag lehetetlen úgy lediplomázni, hogy ne vennének részt abortuszműtétben, annak ellenére, hogy törvényi kötelezettségük nincs. Párizsban a hatóságok nem engedélyezték a 2003 óta szokásos Biblia-maratont, vagyis az evangéliumi protestánsok Szentírás-osztogató akcióját. Berlinben pedig az önkormányzat kitiltotta az úgynevezett zsebbibliákat az iskolákból. Mindezek alapján a cikkíró megállapítja. „… a híres-neves liberális tolerancia jegyében a keresztény meggyőződésűek tisztelete és védelme korántsem látszik olyan fontosnak. Persze Jézus Krisztus megmondta, boldogok a hitük miatt üldözöttek. Úgy tűnik, Európában is egyre több lehet a boldog ember.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (12.o.) Elképzelt és ismert arcok nyomában címmel közli, hogy új időszaki kiállítás tekinthető meg Imago címmel a Pannonhalmi Főapátságban november 11-éig, amely eredeti dokumentumok, festmények, fotográfiák alapján mutatja be a portréábrázolás kialakulásának történetét. A főapátság egyik papja, Cirill atya a lapnak elmondta: „Amióta fényképezés létezik, a szerzetesek az élet minden mozzanatát dokumentálják. Különösen izgalmas, ha ugyanazt ábrázoló fotó és festmény kerül egymás mellé, ahogyan történik az Czuczor Gergely portréival.” Az MH arra is emlékeztet: az apátság egyébként korábbi tárlataiért, amely négy monostorkert történetisége mellett azok funkcióit is felfedte, május 11-én Az Év Kiállítása 2012 címet kapta a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesülettől.

A Népszabadságban (5.o.) Czene Gábor A parlament még tudja fokozni a zűrzavart címmel abból, hogy a Fidesz-KDNP váratlanul elhalasztotta az egyházi törvény parlamenti zárószavazását, arra következtet, hogy a kormányzat „teljesen eltévedt abban a jogi labirintusban, amit saját maga hozott létre”. Lukács Tamás, a parlament vallásügyi bizottságának elnöke azonban nem látja tragikusnak a helyzetet. Elmondta: legalább négy egyházzal még az utolsó pillanatokban is egyeztetések folytak, a javaslatot időlegesen ezért vették le a napirendről. Mivel azonban nem Lukács egyeztetett, nem tudta megmondani, hogy kik és miről tárgyaltak. Hölvényi György egyházügyi államtitkár közleménye szerint: „További egyeztetések szükségesek annak érdekében, hogy az egyházak számára megfelelő, ugyanakkor jogrendszerünk más elemeivel koherens megoldás szülessen.” Lendvai Ildikó, az MSZP képviselőnője leszögezte: a mostani fejlemény „újabb szégyenteljes állomása az egyházi törvény kálváriájának. Az egy dolog, hogy a törvény tartalmi szempontból elfogadhatatlan, de úgy látszik, jogtechnikai értelemben is silány munka.” Lendvai emlékeztetett rá: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke eredetileg kodifikációs remekműnek nevezte az egyházi törvényt, amit aztán az Alkotmánybíróság kétszer is visszadobott. A lapnak nyilatkozó egyik – neve mellőzését kérő – szakértő azt állította, hogy Balog Zoltán humáncsúcsminiszter a zárószavazás előtt módosító indítványt nyújtott be. Ebben nem pusztán formai, a koherenciazavarok megszüntetését célzó javaslatok szerepelnek, hanem olyan érdemi változtatások is, amelyek az egyházak megszűnését szabályozzák. A szakértő úgy véli: a törvény elhalasztását az is indokolhatja, hogy a kormányzat szerette volna elkerülni az újabb alkotmánybírósági fiaskót.

Magyar Kurír