Napi sajtószemle

A Népszabadság (1.,4.o.) Felezett hittan címmel a nap témájaként, a Magyar Hírlap (2.o.)  Több szülő kérte a hitoktatást címmel röviden közli, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közölte: a szeptembertől első osztályos gyermekek 52 százaléka választotta az egyház által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, míg 48 százalékuk az erkölcstant. Ismeretes, hogy ősztől felmenő rendszerben, az első és az ötödik évfolyamon kötelező a két tantárgy közül valamelyik választása. A Népszabadság emlékeztet rá: Erdő Péter bíboros prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke korábban többször egyértelművé tette, hogy a „kötelezően választható” hittan bevezetése nem az egyház részéről merült fel igényként. A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői pedig a napokban nyilvánosságra hozták, hogy – mivel a hitoktatással kapcsolatban vannak nyitott kérdések – közös levélben kérnek felvilágosítást a kormányzattól, és szakértői egyeztetéseket javasolnak. A lap egyházi körökből származó információi szerint elsősorban a finanszírozás ügye bizonytalan. A Népszabadság arra is kitér, hogy míg itthon a kötelező hitoktatás bevezetése is heves politikai csatákba torkollott, addig Spanyolországban már arról folyik a vita: a konzervatív Rajoy-kormány tervei szerint a jövőben osztályoznák a hittant, a jegy pedig beleszámítana a diákok átlagába, így befolyásolná az ösztöndíjakat és a továbbtanulási lehetőségeket. Ezzel szemben mind többen érvelnek úgy Spanyolországban: már így is túlságosan erős a katolikus egyház befolyása a társadalomban, ezt vissza kellene szorítani. Hasonló viták robbantak ki Lengyelországban is, ahol szintén fontos társadalmi kérdés a vallásoktatás. Felmerült ugyanis annak a lehetősége, hogy fajsúlyosabbá, érettségi tantárggyá tennék a hitoktatást. „A lengyel katolikus egyház nagy lendülettel harcolt ezért, de a kormány ellenállt, az oktatási miniszter kijelentette: a vallásoktatás nem része az alaptantervnek, s ezért nem került bele a választható érettségi tárgyak sorába sem” – írja a Népszabadság.

Ugyancsak a Népszabadság (16.o.) Középkor és korszerűség Szent Márton hegyén címmel idézi Várszegi Asztrik püspök főapátot, aki Pannonhalma folyamatosan megújuló, gyarapodó értékeinek bemutatóján azt mondta: „Nem középkori, hanem modern módon gondolkodom.” A lap kiemeli: a főapát „Ezt követően a középkor tisztaságába, puritán, de nemes egyszerűségébe visszaállított bazilikába hívta azokat is, akik nem csak hitbuzgalmi igyekezetből érkeznek Szent Márton hegyére. Bármennyire ellentmondásosnak látszik is a főapáti önmeghatározás és a bazilika szerzetesi karakterének középkori jogaiba történő szigorú visszahelyezése, ehhez a felújításhoz nem kevés modern merészségre volt szükség. Más templomba vitték el a Stornó által épített szószéket, kicserélték az oltárt, de még a díszes világító körablakot – melynek a főalakja ráadásul Szent Márton, a védőszentjük – is múzeumba helyezték.”

A Magyar Hírlap (Koronázási… 15.o.) és a Magyar Nemzet (Megidézik… 14.o.) is közlik, hogy Szent István király megkoronázása nagyszabású misztériumjáték keretében elevenedik meg az augusztus 17-19-ei székesfehérvári ünnepi játékokon. A városban Szent István halálának 975. évfordulója alkalmából kéthetes rendezvénysorozattal, a királyi napokkal készülnek. Minderről Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, az ünnepi játékok rendezője számolt be tegnap a sajtónak. Szikora pályázatában megfogalmazta, hogy igazgatása alatt virtuálisan újra felépíti a Szent István által alapított Nagyboldogasszony-bazilikát. A misztériumjátékon Istvánt Varjú Kálmán, a Vígszínház művésze alakítja, mellette Gáspár Sándor, Trokán Péter, Lábodi Ádám alakítják a főszerepeket. A produkcióban mintegy százan vesznek részt.

A Magyar Nemzetben (4.o.) Akinek keményebb volt a feje címmel Szerdahelyi Csongor emlékszik az újvidéki szerb partizánok által 1944 őszén elkövetett vérengzéseket csodával határos módon túlélő ferences szerzetesre, Kamarás Mihályra, aki életének 95. évében, pünkösdkor elhunyt. Az érte felajánlott halotti zsolozsma és szentmise szombaton 10.45-kor kezdődik a Margit körúti templomban. Temetése a szentmise után lesz a rendház kriptájában. Szerdahelyi emlékeztet rá, hogy Mihály atya Szent Ferenctől kölcsönözte papi jelmondatát: „Pax et bonum”. Ami az ő fordításában így hangzik: „Békében lenni Istennel, és akkor minden jó”. Kamarás Mihály vallotta: „Nem azért élünk, hogy minden kellemetlenségtől megszabaduljunk. Krisztus vagy Szent Ferenc kevés e világi békét élveztek, mégis békében éltek Istennel, és az emberekkel megértők voltak. Az a legfontosabb, hogy megértők legyünk. Szent Ferenc nem akart mindenáron téríteni. Elfogadta a másikat, még ha az rabló volt is. Ő rabló, tehát engem kirabol. Ő partizán, tehát engem agyon akar csapni… Az ellenségemtől ne várjam azt, hogy simogasson.”

Magyar Kurír