Napi sajtószemle

A Népszabadságban („Ki kell szellőztetni…” 2.o.) Kalmár Szilárd, a baloldali Demokratikus Hálózat alelnöke nyilatkozik, aki 2002-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a parlamenti választások előtt aktivistáival rögzítette a papi beszédeket a templomokban, hogy bizonyítsa: az egyház képviselői a baloldal ellen agitálnak. Elmondta: rendszeres templomjáró, de ma már természetesen nem diktafonnal megy a misére. „De ami az egyház és politika viszonyát illeti, a katolikus klérus mintha most ébredne rá arra, hogy a szélsőjobboldal kihúzza alóla a szőnyeget ezzel a táltos-szentkorona-turul misztikummal. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy az egyház és a baloldal előbb-utóbb egymásra fog találni. Annyi a párhuzamosság a baloldali ideológia és a keresztény hitvallás között, hogy ez törvényszerű. Persze ehhez a baloldalnak és az egyháznak is el kell számolnia az elmúlt időszak történéseivel.”

A Magyar Nemzet (Békítő… 2.o.) közli, hogy Révész Máriusz, a Fidesz parlamenti képviselője meghívta a Klubrádióban a kereszténységet gyalázó Para-Kovács Imrét és Bakáts Tibort Böjte Csaba atyához. „Böjte Csaba atya meg fogja mutatni önöknek, hogy honnan, milyen környezetből, milyen körülmények közül kerülnek hozzá a gyermekek. Ha elfogadják a meghívást, megnézhetik hogyan, milyen szellemben, kik nevelik itt a szegénysorsú gyerekeket” – írja Révész Máriusz a két rádióshoz szóló meghívásában.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (4.o.) Joó István Kegyhely Mátraverebélyen, egy hírhedt telep árnyékában című riportja szerint egy olvasó azt írta: nem ajánlatos a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyre igyekvő zarándokoknak átgyalogolni a falu cigányok lakta településrészén. Az illető keresztény kisközösségével a közelmúltban magánzarándoklaton járt a kegyhelyen. Autóikat leállították, ahol a 21-es főút metszi a falut, s ahogy illik, gyalogosan akarták megtenni a kegyhelyig hátralevő kilométereket. A szervezők azonban autóikkal eléjük siettek, mondván, így biztonságosabb lesz. „S valóban, kevéssé bizalomgerjesztő küllemű emberek őgyelegtek csoportosan a cigánytelepszerű falurészen” – idézte fel a zarándok. A cikkíró szerint a félelem „sajnos megalapozott. Ott jártunk előtt nem sokkal egy falubeli magyar asszonyt koponyatöréssel vittek kórházba, életveszélyes állapotban. Többedmagával azért kereste fel a cigányok lakta településrészt, hogy számon kérje tettüket a fiát és barátját előzőleg összeverő romákon. Ugyancsak pár napja a kisebbségiek között dúlt háborúság.” Joó István azonban rámutat, hogy Mátriaverebély „cigányzarándoklatok célpontja is. Õk általában autókkal, buszokkal jönnek távoli megyékből is. A szentmisét nem igénylik, viszont felmennek a Mária-szoborhoz, elhelyezik ajándékukat: gyertyákat, szőnyegeket, s imádkoznak.” Kármán Peregrin, a ferences rendház főnöke elismeri, hogy a helyi romák nagyobb részével a négy szentkúti ferences szerzetesnek nincs mindennapi kapcsolata. Elmondta: „A cigányproblematika orvoslásához – beleértve a munkára való visszaszoktatásukat – erre elhivatott, kifejezetten közöttük élő szerzetesekre volna szükség Verebélyen is.” S hogy mit tehetnek ebben a létszámgonddal küzdő ferences atyák? „Egyelőre annak a módozatait keresik, hogy a kegyhelyre vonatkozó uniós pályázataikba miként építhetnék bele a telepi anyák és gyermekeik szocializációs fejlesztésének a tervét.”

A Magyar Nemzet (Megtalálták… 15.o.) és a Népszabadság (Megtalálták… 15.o.) is beszámolnak arról, hogy megtalálták Pázmány Péter jezsuita hittudós, bíboros és esztergomi érsek sírját és földi maradványait a pozsonyi Szent Márton-dóm szentélye alatt. A hírt Stanislav Zvolensky pozsonyi érsek közölte a múlt hét végén a hívekkel, egyik szentmiséje után. A Magyar Nemzet emlékeztet rá: Pázmány Péter a XVII. századi magyar katolikus megújulás legnagyobb alakja volt. Nemcsak kiemelkedő teológus, hanem a korabeli irodalomnak is jelentős képviselője volt Nagyváradon. Protestáns köznemesi családban született, de fiatalkorában áttért a katolikus hitre, majd hamarosan belépett a jezsuita rendbe. Legjelentősebb hitvédő műve az Isteni igazságra vezérlő kalauz, amely korának vitás hitbeli kérdéseit tárgyalja és a katolikus álláspontot védelmezi.

A Magyar Nemzet (A ciszterci… 15.o.) közli, hogy Egyre feljebb címmel jelent meg a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium 2008-2009-es évkönyve. A lap szerint „A jó hírű középiskola mindenki számára érdekes antológiaként hozza közel az olvasókhoz a ciszterci szellemiséget, a rendet megalapító Clairvaux-i Szent Bernát személyiségét, az iskolában folyó, iskolai kereteken túlmutató diákszínjátszást, híven Kerekes Károly ciszterci teológus jelmondatához: ’A mag az Isten igéje’.”

Magyar Kurír