Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Ferenc pápa nem követi elődjeit címmel közli, hogy Ferenc pápa már nyaralási szokásait tekintve is szakított a vatikáni hagyományokkal, mivel elődjeivel ellentétben nem a castelgandolfói nyári rezidenciáján tölti nyári szabadságát, hanem a Vatikánban, így júliusban és augusztusban is a Szent Márta Ház lakója marad. A nyári rezidencián mindössze egy napot tölt, amikor július 14-én szentmisét fog tartani.

A Magyar Hírlap (6.o.) Együttműködést keresnek már a két Korea egyházai címmel számol be arról, hogy a koreai katolikus egyház szerint az észak-koreai Keszongban lévő ipari park megnyitása az enyhülés és a közeledés jele Észak- és Dél-Korea között. A két ország hivatalosan bejelentette, újrakezdi a tárgyalásokat a termelés beindításáról. Az MH az Agenzia Fides vatikáni hírügynökségre hivatkozik, amely csütörtökön azt írta: a két ország között hónapokig tartó feszültség negatív hatással volt gazdaságaikra. Li Un Hjung atya, a püspöki karon belül a két nép közötti megbékélés érdekében létrehozott bizottság főtitkára kijelentette: a feszült helyzetben tovább súlyosbodott az éhínség az észak-koreai lakosság körében. Ezzel egy időben Dél-Korea gazdasága is károkat szenvedett. A kivezető út a párbeszéd, a megállapodások és az együttműködés. Az MH arra is emlékeztet, hogy a keresztények Észak-Koreában továbbra is nehéz helyzetben vannak, senki sem tudja, valójában hányan lehetnek, és vannak-e papjaik. Az egyetlen ismert templom Phenjanban van, sok templomot valószínűleg leromboltak, vagy más célokra használnak. Az észak-koreai hatóságok szerint az országban a keresztények száma mindössze háromezer, de 1945-ben még ötvenezer volt.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (12.o.) Sági György A lelkiismeret szabadsága címmel hírportálunkra hivatkozva emlékeztet rá, hogy az európai kereszténységgel szembeni intoleranciát és diszkriminációt kutató bécsi OIDCE május 21-én kiadott 2012-es jelentése szerint Európában szép számmal születnek egyrészt a keresztény gondolkodással ellentétes jogalkotói döntések, illetve egyének és csoportok elleni atrocitások. Az egyháztörténeti kutató szerző hírportálunk több, ezzel kapcsolatos cikkéből is idéz.

Szintén a Magyar Hírlapban (3.o.) Bayer Zsolt Egy levélről címmel reagál Rui Tavaresnek, az EP zöldpárti képviselőjének válaszlevelére, amelyet a Békemenet hozzá címzett nyilatkozatára írt. A Békemenet szerint a hazánkat ért külföldi sajtótámadások köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Tavares korábban jelentést is megfogalmazott, amelyben bírálta a magyar alkotmányt. Bayer figyelmeztet: „Rui Tavaresnek pedig tudnia kell, hogy óriási a felelőssége, ugyanis ez a harc már régen nem Európáról szól. Ebben a harcban a normalitás vívja háborúját az abnormális ellen, és az egyszer volt keresztény gyökerű Európa a gyökértelenség és a szellemi-lelki üresség, sivárság ellen. A valahová tartozás örök emberi parancsa a sehová sem tartozás pusztító hedonizmusa ellen. A felelősségvállalás európai hagyománya a mindent elpusztító individualizmus ellen. A katolikus és protestáns etika az etikátlanság tombolása ellen. A vallás a vallástalanság, a szabadság eszméje a sehová sem vezető, zsákutcás liberalizmus ellen.”

A Népszava (2.o.) Katolikus kritika a hitoktatásról, a Magyar Hírlap (4.o.) pedig Kérdőjelek az iskolai hittan ügyében címekkel idézi Mohos Gábort, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkárát, aki a testület nyári ülésszakát lezáró tegnapi sajtótájékoztatón azt mondta: „A katolikus egyház számára nem áll rendelkezésre elegendő információ a szeptember 1-jével induló hit- és erkölcstanoktatás finanszírozásáról, és a hittankönyvek beszerzése körül is tisztázatlanok a körülmények.”

A Magyar Hírlap (Szavazhatnak… 4.o.) közli, hogy ismét napirendre vette a parlament az egyházi törvény módosításáról szóló javaslat zárószavazását, a képviselők hétfőn dönthetnek a kérdésben. A KDNP-s Rubovszky György a parlamenti eljárás menetének javasolt részletszabályait tegnap terjesztette be. Eszerint miután az illetékes miniszter közölte határozatát, a vallásügyi bizottság hallgatná meg a kérelmező vallási szervezet képviselőit, a nemzetbiztonsági bizottság pedig zárt ülésen vizsgálná meg az esetleges nemzetbiztonsági kockázatokat. Ezután kerülne a Ház elé a kérelem, indoklással együtt.
A Népszabadság (Vallási közösségek… 6.o.) a fentiek mellett idézi az MSZP-s Lendvai Ildikót is, aki kifogásolja, hogy így az esetleges elutasítás okairól nem értesül a nyilvánosság, de még az érintettek sem. Ráadásul a parlamenti elutasító döntés ellen nincs helye bírósági jogorvoslatnak: az érintett közösség Alkotmánybírósághoz is csak formai, eljárási hiba esetén fordulhat.

A Magyar Nemzet (Görög katolikus tanoda… 4.o.) közli, hogy az új Széchenyi-terv 30 millió forintos támogatásával hátrányos helyzetű gyermekek tanulásának segítésére görög katolikus tanoda nyílt a nyíregyházi Huszár-telepen, szemben azzal a Sója Miklós iskolával, amelynek bezáratásáért a liberális Mohácsi Erzsébet vezette Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány szegregációs pert folytat. Tegnap a tanodaprogram nyitórendezvényén Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök a bibliai magvető példájából kiindulva arról beszélt, hogy a tanoda a tudás és a hit magját igyekszik elvetni a gyermekekben. Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára pedig hangsúlyozta: ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében érdemi és tartós eredményeket lehessen elérni, széles körű összefogásra szükséges.

Magyar Kurír

(bd)