Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Múzeum… 15.o.) közli, hogy a magyar zsidó-keresztény együttélés múzeumát hoznák létre a gyöngyösi zsinagógában széles körű összefogással a ma bútorboltként működő, városközponti épület, a Baumhorn Lipót által tervezett zsinagóga épületében. Balázs József, Gyöngyös fideszes országgyűlési képviselője, a projekt kezdeményezője elmondta: a zsidó vallási-kulturális-művészeti hagyaték hasznosítása jelentős turisztikai és kulturális előrelépést hozhat.

A Magyar Hírlap (12.o.) A holt-tengeri tekercsek üzenete címmel ír arról, hogy a holt-tengeri tekercsek tanulmányozásával foglalkozó izraeli kutatók az ősi szöveg egy töredékének új olvasatát fedezték fel. Elisa Kimroni, a tekercsek tanulmányozásával foglalkozó szakértői gárda tagja, aki két másik kollégájának segítségével fedezte fel az új olvasatot, elmondta: „Nagyjából három hónappal ezelőtt, amikor tüzetesen szemügyre vettem ezt a bizonyos töredéket, észrevettem, hogy sokkal többet is ki tudok olvasni belőle, mint azt korábban gondoltam.” A kutatók a Teremtés könyve 9. részének 27. sorát – „Terjessze ki Isten Jáfetet, lakozzék Szem sátraiban, s Kánaán legyen a szolgája” – vizsgálták behatóan. A most felfedezett betűkből eredő új olvasat szerint Noé egyik fiának, Szemnek és nem az unokájának, Kánaánnak kellett volna örökölnie a földet, ami magyarázatot ad Kánaán megátkozására. A bibliai szöveg szerint Kám – Kánaán apja, Noé három fiának egyike – meglátta részeg apját meztelenül fetrengeni, és ahelyett, hogy letakarta volna, kinevette és szólt a testvéreinek. Amikor Noé felébredt és megtudta, hogy mi történt, megátkozta a fiát és annak leszármazottait. Elisa Kimron kifejtette: „Ezzel az új olvasattal megállapíthatjuk, hogy Noé azért átkozhatta meg Kámot, ahogyan Kánaán megszerezte a földet, vagyis olyan módon, ahogy Noé nem akarta, hogy megtörténjen, mivel ő Szemnek szánta azt.” Az új olvasat a tekercseket magyarázó második könyv publikálásának befagyasztására sarkallja a szakembert, aki szerint még mindig rengeteg tanulmányozni való akad a szövegeken, mivel azokat nem pontosan rendezték el a megtalálásukkor. „Az 1940-es években még nem rendelkeztek olyan fejlett technológiákkal, mint most, ezért a legjobb tudásuk szerint próbálták összerendezni a töredékeket” – mondta Elisa Kimron. Hozzátette: olyan hatalmas kirakós tárul most a szemük elé, amelynek összeillesztését a Google projektje jelentősen megkönnyíti.

Magyar Kurír