Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Érintőképernyőn… 12.o.) és a Magyar Nemzet (Végre láthatók… 15.o.) is közlik, hogy a Medici-kápolnában mostantól érintőképernyőn láthatja a közönség a firenzei Szent Lőrinc-templom alagsorában rejtőző Michelangelo-rajzokat. A művész V. Károly német-római császár spanyol csapatainak ostroma alatt menekült ide. Három hónapot töltött a Szent Lőrinc-templom alagsorában, az általa tervezett új sekrestye épülete alatt, és egy széndarabbal rajzolt a falra. A rajzokat 1975-ben fedezték fel,de azóta csak kutatók látták őket.

A HVG (22-27.o.) Rendeleti türelem címmel leszögezi: „Az állami kezelésbe vett általános iskolákban a hittan és erkölcstan bevezetése éppen olyan kaotikus, mint az oktatási rendszer átszervezése.” A lap emlékeztet rá, hogy „Erdő bíboros azt is megkockáztatta, hogy nem mindenhol tudják elindítani az oktatást, ahol előre elvállalták.” A HVG nemzetközi összeállítást is közöl, amelyből kiderül: „Ahány ház és egyház, annyi szokás – az európai államok többségében azonban van erkölcs- vagy hittanoktatás a világi iskolákban is.” Az Egyesült Államok más utat követ, de a washingtoni Pew Research Center kutatóintézet felmérése alapján az amerikaiak kétharmada szerint túlságosan kilengett az inga liberális irányba, és nem kellene az iskoláktól és a kormányzati intézményektől ennyire távol tartani az iskolákat.

Ugyancsak a HVG (50-51.o.) Megmozgatják a világot? címmel ír arról, hogy tekintélyes tudósok legújabban posszibilianizmus és komputációs teológia néven próbálnak magyarázatot keresni vallásfilozófiai kérdésekre. Így például David Eagleman idegtudós, a Baylor Orvostudományi Egyetem kutatója azt szemléltette, hogy az emberiségnek mennyire morzsányi ismeretei vannak csupán a világ egészéről: Az égboltnak egytized akkora része, mint a telihold, 10 ezer távoli, szabad szemmel nem látható galaxist rejt, és mindegyikben körülbelül százmilliárd csillag található, némelyek alig fiatalabbak az univerzumnál. Amerikai csillagászok közel tíz éve térképeztek fel – először a Hubble űrteleszkóppal – ilyen részletességgel egy területet a világűrnek a Tejúton kívüli részében (ezt azóta Hubble ultramély mezőként emlegetik). Eagleman szemben Thomas Huxley angol biológus agnoszticizmusa – amely szerint a világ eredetének kérdésére sem a tudomány, sem a vallások nem tudnak kielégítő válaszokat szolgáltatni, ezért jobb, ha az ember elfogadja a tudása korlátait, és nem foglal állást ez ügyben –, a passzív belenyugvás helyett a válaszok aktív keresését ajánlja, tudományos igénnyel. Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője elmondta: vannak közismerten keresztény elköteleződésű, de az istenérveket vagy épp azok cáfolatait a hagyományos filozófia keretein belül kereső gondolkodók – az amerikai Alvin Plantinga és a brit Richard Swinburne –, akiknek munkássága olyan elődökére vezethető vissza, mint Aquinói Szent Tamás, Descartes vagy Immanuel Kant. „Az ő érveik a filozófusok istenének a bizonyítékai, és nem a vallásokéinak” – mondta a valláskutató. Vagyis ők az ábrahámi vallások személyes, gondviselő Istene helyett a legnagyobb igyekeztük ellenére is leginkább egy olyan, általánosabb isten léte mellett találtak eddig érveket, amely lehetne akár a felvilágosodás kori deizmus elidegenedett, érdektelen teremtője is. Róla jóformán semmi nem tudható meg, mivel nem folytat párbeszédet az emberrel, és csodákat sem tesz, emiatt logikai úton és a természeti megfigyelésén keresztül legfeljebb puszta léte nyerhet igazolást. Máté-Tóth András szólt Jürgen Schmidhuber svájci mesterséges intelligencia-kutatóról is, aki egy „istenszerű, hatalmas programozóról” beszél, akinek a szupergépén egyszerre bontakozik ki egy egyszerű, néhány soros program alapján az összes elképzelhető világ. Ezekben a programozott világokban semmi sem történik teljesen véletlenül, mivel a programozóisten masinája – ha feltételezzük, hogy hagyományos számítási elven működik – nem tud valódi véletleneket produkálni. A valláskutató professzor szerint ugyanis jobban lehet modellezni a világot a békebeli technológiával, mint a véletlenszerűséget magukban hordozó kvantumszámítógépekkel, igaz, az utóbbiban már a programozott univerzum gondolata iránt fogékonyak sem mind értenek vele egyet.

A Magyar Hírlapban (7.o.) Szabó Palócz Attila Hármashatár-szögben címmel mutatja be Bogdán József délvidéki pap költő Zilált papi imák című, három évtized alatt írt verseinek gyűjteményét, amely az Unicus Műhelyben jelent meg az idei esztendőben. A cikkíró rámutat, hogy Bogdán József olyan, elnéptelenedő településeken – Egyházaskér, Oroszlános, Rábé, Ittabé – szolgálja az Urat, melyeken évente több temetés is van, keresztelőt viszont jó, ha tízévente egyszer tartanak

Magyar Kurír