Napi sajtószemle

A Népszabadság és a Népszava után a Hetek (4.o.) Pápai beismerés címmel ugyancsak közli, hogy Ferenc pápa a latin-amerikai szerzeteseket és apácákat tömörítő CLAR szervezet képviselőivel folytatott, június 6-ai fogadásán elismerte, hogy van meleglobbi a Vatikánban. A CLAR képviselői szerint a pápa bátorította a híveket, hogy nyissanak új perspektívák felé, vállaljanak kockázatot, nyissanak a szegények felé és a Latin-Amerikában előforduló új kihívások felé. „Még ha kaptok is egy levelet a Hittani Kongregációtól, melyben közli egyik vagy másik állítását… Ne aggódjatok. Magyarázzátok meg, ami magyarázatra szorul, de menjetek tovább… Nyissatok ajtókat, tegyetek valamit ott, ahová asz élet szólít benneteket. Jobb egy olyan egyház, amely hibákat követ el, miközben cselekszik, mint egy beteg, bezárt egyház” – mondta Ferenc pápa.

Ugyancsak a Hetek (18-21.o.) Luther, a keresztényüldöző címmel folytatja a Luther Márton munkásságát bemutató sorozatát. A korábbi cikkekben a reformátor zsidóellenes kijelentéseiből és írásaiból válogatott a lap, most pedig Kulcsár Árpád Luther Márton és keresztény hittársai és a tőle független anabaptista reformmozgalom felé tanúsított magatartását vizsgálja. Eszerint Luther hamis prófétáknak, a sátán küldötteinek nevezte az anabaptistákat, de többször ördögnek is. Sokan megdöbbentek Luther durva hangnemén, és ő maga is föltette a kérdést, hogy megengedhető-e embertársainkkal szemben az ilyen kíméletlen hangnem, amikor a hegyi beszédben az áll, hogy imádkozzatok üldözőitekért, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Luther a 94. zsoltárhoz fűzött magyarázatában adta meg a választ: „A hit és a szeretet két különböző dolog. A hit semmit nem tűr el, a szeretet mindent eltűr, a hit átkot mond, a szeretet áldást. A hit bosszút és büntetést keres, a szeretet kíméletet és megbocsátást. Ezért amikor a hitről és Isten igéjéről van szó, ott nincs helye a szeretetnek vagy a türelemnek, hanem csupán haragnak, felindulásnak és szidalmazásnak. A próféták is mind így tettek, hogy a hit dolgaiban sem türelmet, sem kegyelmet nem tanúsítottak.” Kulcsár rámutat: Luthernak a zsidókkal kapcsolatos súlyos tévedéseit a náci propaganda tudta eredményesen felhasználni a maga céljaira, „az anabaptistákkal kapcsolatos lutheri torzításokat a marxista, kommunista történetírás karolta fel, amely a reformációban a fegyveres osztályharc korai megnyilvánulását kereste. A Luther által kialakított és áthagyományozott torzkép tehát olyan téves előítéletek kiépüléséhez járult hozzá, amelyek nemcsak saját korában, hanem napjainkig hatóan akadályozzák a tisztánlátást történelmi és hitbeli kérdésekben egyaránt.”

A Magyar Nemzetben (6.o.) Sándor Lénárd Jogok harcának kereszteződésében: az abortusz kérdése a tengerentúlon címmel ír arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok tb-rendszerét alapjaiban újragondoló reformcsomag egy része arra kötelezi az egészségügyi szolgáltatást nyújtó keresztény fenntartású intézményeket is, hogy belső meggyőződésükkel és a világról vallott elképzeléseikkel szemben fogamzásgátló, abortusz- és sterilizációs szolgáltatásokat nyújtsanak. A kérdésről a keresztény felekezetek és a szövetségi kormányzat közel két és fél éve húzódó, „egyre inkább elmérgesedő, ugyanakkor kilátástalan vitát folytatnak. A keresztény egyházak arra hivatkoznak, hogy az államhatalom immáron az amerikai alkotmány első kiegészítésében védett területre tévedt: a hitbéli és lelkiismereti meggyőződéssel össze nem egyeztethető magatartásra kívánja kényszeríteni polgárait. Mára bizonyosnak tűnik, hogy a vitában a legfelsőbb bíróság fogja kimondani a végső szót.” A cikkíró rámutat: a keresztény egyházak saját tanításukat és évezredes tapasztalatukat követve vállalnak közösséget az abortuszt elutasító pro-life mozgalommal, szemben az abortuszhoz való jogot elismerő pro-choice csoportosulással. Lénárd leszögezi: a keresztény egyházak meggyőződését lehet tisztelni és követni, vagy kritizálni és elvetni. „Egyet azonban semmiképpen nem lehet: meggyőződésükbe állami erővel beletiporni, és fenyegetésekkel kényszeríteni őket, hogy hitükkel szemben cselekedjenek. Ezzel az amerikai állam éppen azon ejt sebet, ami saját polgárait összeköti, és ami saját országa erejét adja: a szabadságjogok tiszteletének közös hagyományán.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Az angyalföldiek… 5.o.) Tarlós István főpolgármester nyilatkozik annak kapcsán, hogy a parlament a múlt héten a főváros közvetlen irányítása alá vonta a Margitszigetet, ami ellen a XIII. kerületi önkormányzat tiltakozik. Tarlós azonban elmondta: a Margitsziget soha nem volt a XIII. kerületé, egy 1990-es törvény alapján a földdarabon a fővároson kívül egyedül az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének van földtulajdona.

Magyar Kurír

(bd)