Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6.o.) Lenne elég élelem címmel számol be arról, hogy az élelmiszerosztás kiegyensúlyozását sürgette Ferenc pápa csütörtökön, amikor fogadta a FAO tagjait. A Szentatya „igazi botránynak” nevezte, hogy a világon milliók halnak éhen, miközben a megtermelt élelem „elegendő mindenki számára.” Szerinte a gazdasági válság nem lehet kifogás arra, hogy ne adjunk többet a szegényeknek.

A Népszava (8.o.) Ferenc pápa nagyon népszerű címmel számol be arról, hogy Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires volt érseke, aki száz napja foglalta el Szent Péter trónját, rendkívül népszerű. Az AFP hírügynökség megállapítja: Ferenc népszerűsége túllépett a keresztény körökön, az egész világon értékelik azt az egyszerűséget, amelyet első naptól tanúsít, valamint az általa megvalósított, új, közvetlen vezetési stílust.

A Magyar Nemzetben (5.o.) Szerdahelyi Csongor A zárt közösség terméketlen címmel értékeli Ferenc pápa első száz napját. A cikkíró felidézi, hogy legutóbb II. János Pál megválasztásakor és a Szolidaritás küzdelmes éveiben figyelte hasonló izgalommal a külföldi sajtót. „Annak idején és most is azt érzem, hogy rólunk van szó. A lengyel pápa és Walesáék harca a szabadságért és az emberi jogok tiszteletben tartásáért értünk is zajlott. Amit pedig ez a világ végéről  érkezett jezsuita pápa, Ferenc tesz megválasztása pillanatától fogva nap mint nap, az egyszerűen lenyűgöző…. Amit mond, ahogy mondja, amit tesz, az engem, minket, nagyon sokunkat személyesen szólít meg. Olyanokat mond, ami a szívünkbe van írva, akár mi is mondhatnánk, mégis minden mondata eredeti, egyszerű, de nem banális. Ferenc pápa örök igazságokat közöl, de valahogy másképp, mint elődei vagy kortársai. A ma emberét tudja megszólítani.” Szerdahelyi emlékeztet rá, hogy Jorge Mario Bergoglio még Buenos Aires-i bíborosként közös könyvet jelentetett meg barátjával, egy argentin rabbival az e világi és a túlvilági élettel kapcsolatos gondolataikról. Abraham Skorka szerzőtársa pápává választása után így jellemezte Bergogliót: „Azt hiszem, hogy ő mindent meg fog változtatni, amiről azt gondolja, hogy változásra szorul. Ő nem olyan ember, aki a ráosztott szerepben passzívan viselkedik. Nem tétlenkedik, ha úgy érzi, hogy dolga van.” Szerdahelyi hozzáteszi, hogy Ferenc pápának „dolga pedig van bőven.”

A Népszabadságban (Gyulay Endre… 4.o.) a nyugalmazott Szeged-csanádi megyéspüspök emlékszik a szerdán 81 éves korában elhunyt volt szocialista miniszterelnökre, Horn Gyulára. Gyulay Endre a magyar-vatikáni szerződés előkészítésekor – amely a Horn-kormány idejére esett – a katolikus püspöki konferencia alelnöke volt. Elmondta: Horn Gyula „olyan politikus volt, aki mindenféle véleményt meghallgatott, és ellenvélemények esetén se gondolt arra, hogy retorziókat alkalmazzon.” A főpásztor felidézte, hogy a Vatikánban, a szerződés ünnepélyes megkötésekor a tintatartóból hiányzott a tinta, II. János Pál pápa nem tudta mivel aláírni a dokumentumot. Horn rögtön előkereste a saját tollát, és már nyújtotta is a pápának. Előzékeny ember volt – mondta Gyulay Endre.  (A Népszabadság megjegyzi: a miniszterelnök tollára végül nem volt szükség, a pápa munkatársai gyorsan gondoskodtak megfelelő íróalkalmasságról). A nyugalmazott püspök szerint Horn Gyula – eltérően a későbbi baloldali kormányoktól – fontosnak tartotta, hogy az egyházak képviselői döntési helyzetben lévő politikusokkal, miniszterekkel és miniszterhelyettesekkel tárgyalhassanak. Ebben az időben szokássá vált, hogy Horn Gyula minden évben legalább egyszer találkozott a nagy keresztény egyházak vezetőivel. Bár Gyulay Endrének más elképzelései voltak „a magyarság jövőjét illetően”, úgy tapasztalta, Horn Gyula is arra törekszik, hogy jobb legyen az országnak.

A Magyar Nemzetnek (Hitoktatási… 2.o.) Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a három nagy keresztény egyház és a kormányzat képviselőinek csütörtöki tárgyalása után elmondta: sok kérdés még mindig nyitva van a hittanoktatás terén, a tanév végén is. Szerinte nagyon nehéz úgy tervezni az új tanévet, hogy nem egészen tudják, mi mennyi. Gáncs Péter utalt a hittanoktatók szerény anyagi juttatásaira, a csoportlétszámok és a hittankönyvek körül kialakult vitára is.

A Magyar Hírlap (Egyházzene… 13.o.) közli, hogy hatodik alkalommal rendezik meg június 22-30. között a pécsi egyházzenei napokat. A programsorozaton az érdeklődők ritkán hallható, különleges produkciókkal – gregorián és zsidó egyházi muzsikával – is megismerkedhetnek.

Magyar Kurír