Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Feszültség a Vatikánban? című beszámolója szerint bár a vatikáni média előre bejelentette, mégsem vett részt a tiszteletére rendezett koncerten Ferenc pápa. Federico Lombardi, a Szentszék Sajtóirodájának vezetője közölte: a katolikus egyházfőnek sürgős dolga akadt, nem egészségügyi problémák miatt maradt távol. A Népszava azonban sajtóértesülésekre hivatkozik, amelyek szerint a pápa nem akart részt venni a szerinte inkább „reneszánsz herceghez”, semmint pápához illő eseményen. A lap úgy véli. Ferenc pápa távolmaradását belső feszültség is okozhatta. Szombaton ugyanis egyházi kinevezéseknek kellett volna megtörténnie, ennek bejelentése azonban elmaradt.

A Magyar Hírlap (6.o.) Hálaadás II. János Pálért címmel számol be arról, hogy a világ legnagyobb emléktemplomát szentelték tegnap Krakkóban Boldog II. János Pál pápának Krakkóban. A lap emlékeztet rá, hogy Karol Wojtyla egyházfővé választása előtt Krakkó érseke volt. 

A Népszabadság (3.o.) Támadás a néhai XII. Pius pápa ellen? címmel közli, hogy a L’ Osservatore Romanóban megjelent véleménycikk védelmébe veszi az „olasz Schindlert”, Giovanni Palatuccit, és azt állítja: kollaboránsként való feltüntetése valójában a néhai XII. Pius pápa és a katolikus egyház elleni támadás. A múlt héten a The New York Times arról írt, hogy az új kutatási eredmények fényében, amelyek szerint a fiumei Palatucci együttműködött a nácikkal, átértékelik a tevékenységét az USA Holokauszt Emlékmúzeumában és az izraeli Jad Vasem Intézetben. Anna Foa történész a Vatikán lapjában közölt cikke szerint azonban ez elsietett lépés, további kutatások szükségesek. Úgy véli: „Palatucci célba vételével valójában egy zsidókat mentő katolikust akartak támadni… Ez azonban ideológia, és nem történetírás.”

A Népszabadságban (6.o.) Czene Gábor Ötödikben az erkölcstan népszerűbb címmel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adataira hivatkozva közli, hogy az ötödikes diákok számára vonzóbb az erkölcstan, mint a hittan. Szeptemberben a gyerekek 58 százaléka fog erkölcstant tanulni, 42 százaléka pedig hittant. A cikkíró kiemeli: „Rejtély azonban, hogy az egyes felekezetek milyen alapon, mennyi pénzt kapnak a költségvetéstől a hitoktatással járó kiadások fedezésére. A hittanra jelentkezők egyházi megoszlásáról ugyanis semmit sem lehet tudni: furcsán értelmezett adatvédelmi okok miatt az állam úgy érzi, nem készíthet ilyen statisztikát.” Czene arra is rámutat: a hittan finanszírozásáról továbbra sincs megállapodás a kormányzat és az egyházak között.

A Magyar Nemzetben (2.o.) Lőcsei Gabriella A szeretet gyümölcse címmel számol be arról, hogy a gádorosi, cigány származású Pisont család kezdeményezésére Kalkuttai Boldog Teréz anyáról elnevezett kápolnát szentelt fel az orosházi kórház kertjében a hétvégén Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök. A cikkíró emlékeztet rá: a Pisont család tagjaiban, Istvánban, a nemzetközi hírű futballistában, valamint testvéreiben, Angélában, Richárdban, Arankában és Andrásban akkor született meg a templomépítés gondolata, amikor az őket egyedül felnevelő, gyógyíthatatlan beteg édesanyjukat az orosházi kórházban ápolták, és a hozzátartozóknak nem volt hová elvonulni, a kikerülhetetlen végről – istenhívőként – elmélkedni. Sorstársaikra is gondolva 2009-ben kezdtek el a helyi önkormányzat illetékeseivel és a kórház vezetőivel a kápolna építéséről tárgyalni, az alapkövet 2010-ben helyzeték el. Kezdeményezésüket a katolikus egyház támogatta, Kiss-Rigó László a helyi építész, Németh Sándor tervei alapján emelt, húsz fő befogadására alkalmas kis templom berendezését is magára vállalta. A szentmisén, amelyet a három esztendőn keresztül épülő kápolnában elsőként bemutatott, a Szeged-csanádi megyéspüspök a kórház betegeiért, orvosaiért, ápolóiért is imádkozott, és hogy minél előbb adhassanak hálát e helyen visszanyert egészségükért és az orosházi kórházban született gyerekekért.

Magyar Kurír

(bd)