Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (6.o.) S. Király Béla Változások a szentszéki pénzügyek kezelésében címmel a Vallási Művek Intézetének (VMI) élén bekövetkezett változások lehetséges hatásait latolgatja. A cikkíró kiemeli: az új elnök, Ernst von Freyberg, a máltai lovagrend tagja elismerte, hogy voltak a VMI történetében kétes ügyek, ezért egy független történészekből és szakemberekből álló csapat dolgozik az intézmény történetének megírásában. S. Király úgy látja: „Az intézmény tekintélyének rombolásában nagyságrendileg nagyobb szerepet játszottak a rágalomhadjáratok és az a múltbeli hiba, hogy ezekre – az ártatlanság tudatában – az egyház többnyire nem reagált, hallgatott. Márpedig a katolikus és más keresztény egyházakra is igaz a jellegzetesen posztmodern szállóige, miszerint: nem elégséges becsületesnek lenni, annak is kell látszani. Ezért akar az új vezető változtatni a bank kommunikációján.” A cikkíró figyelmeztet: „A VMI hírnevének helyreállítása nem önmagában való cél. A Szentszéknek nem lehet egyetlen olyan intézménye sem, amely a benne dolgozók gyarlósága miatt akadályt gördítene Ferenc pápa üzenetei elébe. Ezekre az üzenetekre szükségünk van. Gondolom, társadalmunk többsége nem akar túlmoralizált államot, de a másik végletet sem, amelyben már bőségesen volt részünk: az alulmoralizált politikát és állami cselekvést, amikor kizárólag a hasznossági vagy jogtechnikai szempontok vezetik a hazai közszereplők többségét.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (10.o.) Örökölt NDK-s ateizmus címmel ismerteti a chicagói egyetem által készített tanulmány főbb megállapításait. Ezek szerint sehol a világon nem olyan alacsony az istenfélők aránya, mint Németország keleti tartományában. A harminc országban végzett tudományos felmérésből kiderül: míg a Fülöp-szigetek lakosságának 94 százaléka vallja magát hívőnek, addig a hajdani NDK területén ez az arány mindössze 13 százalék. A keleti tartományokban a polgárok 59 százaléka állítja, soha nem hitt Istenben. A nyugati országrészben, azaz az egykori NSZK-ban mindössze 10,3 százalék nyilatkozott hasonlóan. Keleten a 28 év alatti korosztály 71,6 százaléka tartja magát távol a vallástól, és folytatja az ateizmus útját, amelyen szülei haladtak az NDK-ban. Jelentős különbség van a keleti protestáns és katolikus gyülekezetek között, s ennek okát Gert Pickel szociológus abban látja, hogy az evangélikus egyház már túljutott a mélyponton, szemben a római katolikussal. Míg az előbbi esetében az egyházat elhagyó és új hívek aránya három az egyhez, addig az utóbbinál ez az adat tizenegy az egyhez. A nyugati tartományokban megháromszorozódott azon hívek száma, akik elhagyták a katolikus egyházat. Nyilván hatott rájuk a világi szervezetek hangos érvelése az egyház modernizálása mellett, így a cölibátus felszámolásának vagy az evangélikusokhoz való közeledésnek a követelése. Türingia tartományi miniszterelnöke, a teológia szakot végzett Christine Lieberknecht (CDU) viszont lát biztató kiutat. Örömmel tapasztalta ugyanis a községek és falvak lakosságának érdeklődését a templomok iránt. Elmondta: „A templomokat azok is a települések jelképének tekintik, akiket a vallás nem érdekel. Erre utal azon szervezetek magas száma, amelyek az Isten házainak karbantartását, vagy renoválását támogatják. Ha a hívők e jelenséget esélyként ismerik fel, és érdektelen polgártársaikkal – egyszerű nyelven – a vallásról is beszélnek, akkor a templomok ápolása lehetőséget nyújthat arra, hogy a hit terjesztését is szolgálja.”

A Magyar Hírlapban (Új pedagógiai program… 1.,4.o.) Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora nyilatkozik, aki elmondta: „A 2011-es felsőoktatási jogszabály erénye, hogy az eddig legtöbb előzetes egyeztetésen átment törvényről beszélhetünk.” A rektor a közelmúltról szólva hangsúlyozta, hogy jelentős forráselvonás történt az ágazatból. Leszögezte: mindez az egyházi fenntartású intézményeket is ugyanolyan erőteljesen érinti, tehát „szó sincs pozitív diszkriminációról”. Szuromi Szabolcs Anzelm szerint némileg ellensúlyozhatja a források szűkösségét az egyetem egyre bővülő kapcsolatrendszere. Közölte: „A Lublini Katolikus Egyetemmel való együttműködés révén a pedagógiai oktatás és kutatás teljes spektrumát átfogó képzést vezetünk be, amely lehetőséget teremt a materialista oktatási koncepció keresztény-értékorientált felváltására. A rendelkezésünkre bocsátott tankönyvek magyarra fordítása még tart, reményeink szerint a következő tanév második felében már elindulhat az a program, amely valódi ’vérfrissítést’ jelent a hazai pedagógiai képzésben. Egyúttal eszköz lehet arra, hogy a társadalomban újra elterjedjen az anyagi valóságon túlmutató értékek tisztelete, a másikért való fáradozás megbecsülése.”

Magyar Kurír