A Népszabadság (7.o.) A pápa a bankban is rendet tesz, a Népszava (8.o.) Korrupciós botrány a Vatikánban, a Magyar Nemzet (9.o.) Püspököt tartóztattak le a Vatikánban címekkel számolnak be arról, hogy az olasz rendőrség tegnap pénzmosás vádjával letartóztatta Nunzio Scarano salernói püspököt, az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének (Apsa) tagját. A délolasz Salerno ügyészségének letartóztatási parancsa szerint Scarano 20 millió eurót próbált készpénzben Svájcból Olaszországba csempészni az ismerőseinek. A szállítást a püspök bizalmasa, egy olasz csendőr, a titkosszolgálat egykori tagja hajtotta volna végre. Szolgálatáért 400 ezer eurót kapott volna. A csendőrt is letartóztatták a Scarano-ügyben, egy brókerrel együtt. Scaranóval szemben két héttel ezelőtt indult vizsgálat, akkor 560 ezer eurónyi összeg „tisztára mosása” miatt. Federico Lombardi szentszéki szóvivő az őt kérdező újságíróknak elmondta: Ferenc pápa értesült Scarano letartóztatásáról. Egyúttal pontosította, hogy a salernói püspököt már május végén felfüggesztették az Apsában betöltött vagyonkezelői tisztségéből. Az olasz sajtó ugyanis előzőleg azt írta, hogy mindez csütörtökön történt.
A Népszabadság (19.o.) A Disznók lovasai címmel számol be arról, hogy a közelmúltban a Vatikánban is megünnepelte 110. születésnapját a legendás motorokat gyártó Harley-Davidson cég. A beszámoló szerint Ferenc pápa „maga is gyönyörködött a járművekben. Áldása pedig nem csak annak elismerése, hogy ezek a motorosok a maguk módján mind támogatják a helyi egyházakat, nemzetségre és felekezetre való tekintet nélkül. Annak is, hogy ezek az emberek egy közösség tagjaiként élnek, s tisztában vannak vele: ebbe a táborba tartozni kötelesség is.”
A Magyar Hírlapban (12.o.) Sági György A kereszténység gyermekei címmel az ökumené jelenlegi helyzetét elemzi, hírportálunkra hivatkozva megemlítve Ziad Bandak keresztény palesztin politikus közelmúltbeli magyarországi látogatását is, hangsúlyozva, hogy hazánk is támogatja anyagilag a betlehemi Születés Templomának felújítását. Az egyháztörténeti kutató szerző örömmel szögezi le: „a fő konfliktusok ma már nem a keresztény felekezetek között vannak; katolikusok, ortodoxok, anglikánok és protestánsok képesek szót érteni egymással: szerencsésen nyugtázhatjuk, hogy a több évszázaddal ezelőtt még egymás ellen fegyverrel is harcolni kész keresztények leszármazottai ma a békés együttélés mellett munkálkodva igyekeznek terjeszteni a világban Krisztus tanítását.”
A Magyar Nemzetben (37.o.) Végh Alpár Sándor Köznapló című sorozatában megemlékezik a sztálini Szovjetunióban élt zongoristanőről, Marija Jugyináról, aki egyszer olyan csodálatosan játszotta Mozartot, hogy a hangversenyt rádión hallgató Sztálin sírva fakadt. Azonnal betelefonált a rádióba, ahol az illetékes azt hazudta, hogy megvan lemezen a darab. Sztálin parancsba adta, hogy másnap reggel küldjék el a lemezt a rezidenciájára. Mit volt mit tenni, a zenészek újrajátszották a zongoraversenyt, készítettek belőle egyetlen példányt, s másnap elküldték Sztálinnak. A diktátor pedig húszezer rubelt küldött Marija Jugyinának, aki azonban ezt válaszolta: „Köszönöm a segítségét, Joszif Visszarionovics. Imádkozni fogok Önért éjjel-nappal, és kérem az Urat, bocsássa meg a nép és az ország ellen elkövetett nagy vétkeit. Az Úr irgalmas, s megbocsát majd. A pénzt annak az egyháznak adom, amelyhez tartozom.” Sztálin azonban nem adott parancsot a zongoristanő letartóztatására és kivégzésére vagy száműzetésére, s Marija Jugyina felvétele volt a lemezjátszón, amikor dácsájában rátaláltak, amikor agyvérzést kapott, amibe két nap múlva belehalt. Utoljára őt hallgatta. A cikkíró arra is kitér, hogy Marija Jugyina nyakában keresztet hordott, s koncertjein az első hang leütése előtt mindig keresztet vetett. Emellett minden pénzét a szegényekre költötte.
Magyar Kurír